Az elején szögezzük le: a Social Progress Index szerint Magyarországon sem olyan rossz élni. Egészen pontosan a világon vizsgált 132 ország közül hazánk a 32. legélhetőbb állam a szociális aspektusokat vizsgálva. Igaz ugyan, hogy a maximálisan elérhető 100 pontból hazánk csak 73,87-ot zsebelt be, de akkor is. Mennyivel jobban állunk, mint mondjuk Ukrajna a maga 64,91 pontjával (62. hely), vagy éppen India a kiérdemelt 50,24 pontjával (102. hely). Persze a listavezető Új-Zéland 88,24 pontjától is messze vagyunk, de ne legyünk elégedetlenek.
A szomszédos és régiós országokat vizsgálva sem olyan rossz a helyzet. A 12 országból mindössze öt – Ausztria (11. a listán), Szlovénia (18.), Csehország (23.), Szlovákia (24.) és Lengyelország (27.) – előz meg bennünket.
Akit érdekel a teljes kutatás, az itt keresgélhet, a Magyarországra vonatkozó adattáblák pedig itt érhetőek el.
A Social Progress Index nemzetközi oktatói csoportok és kutatók kétéves projektjének eredményeként jött létre. Maga az index nem más, mint különböző vizsgálati dimenziókban begyűjtött adatok olyan szintézise, amely meghatározott mutatók mentén tárja fel a vizsgált államok és társadalmak szociális és környezeti teljesítményét. A kutatók alapvetően három kérdéskör mentén vizsgálódtak.
A fő dimenziók mindegyikét négy alkategóriára bontották, majd ezekben különböző paraméterek szerint vizsgálták az egyes mutatókat. A dimenziók a kategóriák és a mutatók esetében is az adott országok teljesítményét egy nullától százig terjedő skálán értékelték, majd ezekből számították ki a dimenziók és végül magának az indexnek a pontszámát.
Azért a TOP3 országban sem fenékig tejfel az élet
Ahogyan azt jeleztem a bejegyzés elején, a szociális lehetőségek szempontjából leginkább irigyelt országok Új-Zéland, Svájc és Izland. Ezen országok mindegyike 88 összpontszám körüli értékkel büszkélkedhet. Már ez jelzi, hogy azért ezek esetében is vannak olyan területek, amelyeket fejleszteni lenne érdemes.
A 88,24 ponttal abszolút első helyezett Új-Zéland a lehetőségek dimenzió (Opportunity) kapcsán hiába első helyezett, a jólléthez szükséges alapvető feltételeket (Foundations of Wellbeing) vizsgáló dimenzió esetében csak a hatodik helyet tudta megszerezni.
Svájc ezzel szemben a jólléthez szükséges alapvető feltételek (Foundations of Wellbeing) dimenzióban végzett az élen, ugyanakkor a lehetőségek (Opportunity) esetében már csak a 12. helyre futotta, amit például annak köszönhetnek, hogy meglehetősen alacsony pontszámokat kaptak a tolerancia és kirekesztés mutatók esetében, illetve elég gyászosan szerepeltek a magasabb szintű oktatáshoz való hozzáférhetőség tekintetében (64,3 pont).
A fenti két állammal szemben Izland meglehetősen kiegyenlített teljesítményt mutat az index számai alapján. Igaz ugyan, hogy elsőséget egy kategóriában sem szerzett, de minden vizsgált paraméter tekintetében benne van a legjobb tízben. Érdekes viszont, hogy a szigetország esetében is a magasabb szintű oktatáshoz való hozzáférés kapta a legkevesebb pontszámot, egészen pontosan 62,84-et.
A TOP10 maradéka
A legjobban teljesítő 10 ország listáján az első három helyezetten kívül szerepel még Hollandia, Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Kanada és Ausztrália. Ezek az országoknak az értékelése 86 és 88 közötti pontszámot értek el.
Azonban ezeknek az országoknak a tekintetében is nagy a szórás az egyes részterületek kapcsán: Dánia például abszolút győztese az alapvető emberi szükségletek (Basic Human Needs) dimenziónak, de meglehetősen gyenge pontszámot kapott a lehetőségeket (Opportunity) feltáró dimenzió értékeire.
És van még egy érdekesség ezeknek az országoknak a tekintetében. A legjobban teljesítő államok ugyanis jelenleg is több programot futtatnak a szociális kérdések és felzárkóztatás kapcsán. Nekik például kifejezetten jól jöhet ez a független felmérés, hogy lássák, mely területeken kell finomhangolni az intézkedéseket, ösztönző rendszereket.
Neki lehet állni a stratégiának
És ezzel el is jutottunk oda, hogy miért tartom magam is fontosnak az ehhez hasonló globális felmérések és projektek életre hívását.
Egyrészt ezek azzal, hogy tükröt tartanak számára, jó alapot jelenthetnek az állami vezetésnek átfogó, a társadalmi fenntarthatóságot támogató programok elindítására.
Másrészt az ilyen hiteles, független felmérések arra is alkalmasak, hogy rájöjjünk, nem csak nálunk nincs kolbászból a kerítés, sőt sok esetben a magunkénál fejlettebb országok is ugyanolyan problémákkal küzdenek, mint mi.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!