A modern építészetről a legtöbbeknek a beton, az acél vagy a tégla juthat eszébe alapanyagként, valójában azonban a fa is tökéletesen megfelel erre a célra. Számos vonatkozásban azoknál jóval élhetőbb és klímabarátabb alternatíva – ráadásul a modern technikáknak köszönhetően kifejezetten strapabíró.
Ahogy a Yale Climate Connections is beszámol róla, a fából készült felhőkarcolók egyre inkább beköltöznek a mindennapjainkba – egy korábbi tervről írtam már a blogon. A különböző előre legyártott elemekből készülő pillérek, panelek és tartógerendák az IKEA-bútorokat idézik, az építkezéseken egy hatalmas daru tartja őket a helyükön, amíg a munkások összekapcsolják őket a fém csatlakozók segítségével.
Ezek a tornyok egy új technológiát, az úgynevezett tömegfát (mass timber) használják. Ennél az építési módnál az acélgerendákat és a betont masszív, előregyártott faelemek helyettesítik, amelyek egy futballpálya hosszának több mint a felét is elérhetik. Ez a még viszonylag ritkán használt módszer, kezd egyre népszerűbbé válni.
A tömegfa befűt a vasbetonnak
A tömegfa vonzó alternatívája az olyan energiaigényesebb anyagoknak, mint a beton és az acél, amelyek együttesen a globális széndioxid-kibocsátás közel 15 százalékáért felelősek. Egyelőre nincs számszerűsítve, milyen szerepet is tölt be ez az innováció a klímaváltozás elleni küzdelemben, azonban az, hogy megújuló energiaforráson alapszik, már önmagában pozitívum – miközben természetesebb megjelenést kínál a beton ridegebb hangulatával szemben.
Fából építkezni nem újkeletű, az egyre magasabb építmények azonban egyre teherbíróbb anyagokat követeltek meg: így álltak át fokozatosan az építészek a betonra és acélra, míg a fa megmaradt a kisebb otthonok építőanyagának. Három évtizeddel ezelőtt azonban Németországban és Ausztriában elkezdtek kísérletezni a tömegfával: szögekkel, ragasztóval és egyéb anyagokkal raktak össze kisebb fadarabokat nagyobb és szilárdabb tömegekké anélkül, hogy hatalmas, idősebb fákat kéne kivágni. Ez a technológia masszív, stabil szerkezeti elemeket eredményezett, a furnérlemezekhez hasonló, azoknál jóval strapabíróbb és méretesebb formátumokban.
Tűzvédelem: pipa
Az egyik legnyilvánvalóbb aggály az ilyen épületeknél a tűzvédelem. A közelmúltig számos építési szabályzat a faépítést alacsony épületekre korlátozta. Ugyan nem kell teljesen tűzállónak lenniük, az épületeknek elég sokáig kell egyben maradniuk, hogy a tűzoltóknak legyen esélyük a lángok megfékezésére, a lakóknak pedig a menekülésre. A hagyományos felhőkarcolókban használt anyagoknak például legalább három órán keresztül meg kell őrizniük épségüket tűz esetén.
Az egyre eredményesebb tesztek a szabályozó testületeket és a potenciális vásárlókat is meggyőzték arról, hogy a tűzbiztonság szempontjából is megfelelő ez az alternatíva. Ez részben arra vezethető vissza, hogy a faanyag külső oldalán hamar kialakul egy szenes réteg, amely a tűz hőjének nagy részétől szigeteli a belső részt. Emellett persze további aggályként merülhet fel a nedvesség, a penész, valamint a rovarok (például termeszek) megjelenése, ezekre azonban folyamatosan találnak új és egyre hatékonyabb megoldásokat.
Látványos eredmények az emisszióban
Az Annual Review of Environment and Resources című folyóirat 2020-as tanulmányában arról írnak, hogy a 18 emeletes Brock<span class="NormalTextRun SCXW243291795 BCX4" style="-webkit-user-drag