Az ENSZ idén meghirdette a „Fenntartható energia mindenkinek egy évtized alatt!” programját, melynek vezérgondolata az első években, hogy az energia életeket menthet
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) júniusban hirdette meg legújabb programját, amelynek célja, hogy az elkövetkező 10 évben széles körben elérhetővé tegye a fenntartható energiaellátást a ma még vezetékes energiaszolgáltatásokat nélkülöző régiók lakosai számára is. A program elsősorban a megújuló energiaforrásokra koncentrál, amelyek révén akár szigetüzemben is biztosítani lehet az ellátást az infrastruktúrától elzárt területen élők számára. Jelenleg mintegy 1,3 milliárd ember él villamos energia nélkül a bolygón, 2,6 milliárdan még mindig biomasszát (fát, egyéb növényeket, állati trágyát) használnak főzésre és fűtésre.
A program első éveiben a szervezet elsősorban arra fókuszál, hogy a nők és gyermekek egészsége érdekében súlyponti helyeken – kórházakban, rendelőintézetekben – tegye elérhetővé a megfelelő villamos- és hőenergia ellátást. A program vezetője szerint ez lehet az első lépés, hogy felszámolják a globális energiaszegénységet, ezzel biztosítva lehetőséget a fejletlen régiók társadalmi és gazdasági felemelkedéséhez.
Szinte állandó kérdés az iparági szereplők és a befektetni vágyó szervezetek vállalatok részéről, hogy milyen elvek mentén lehet és érdemes pénzt kihelyezni a megújuló energiaforrásokba egy változó szabályozói környezetben, zuhanó árak és folyamatos technikai, technológiai fejlődés mellett. Erről tartottak a minap online vitanapot a The Guardian weboldalán. A virtuális térben rendezett panelbeszélgetésen a résztvevőknek 10 olyan körülményt sikerült összeszedniük, amelyeket érdemes fejben tartani, ha ilyen jellegű befektetésen törjük a fejünket. Sőt, ezeknek az észben tartásával akár magánszemélyek és helyi közösségek is profilhátnak a megújuló energiaforrások terjedéséből
A világ 60 országában online megkérdezett 30 ezer fogyasztó 55 százaléka hajlandó mélyebben a zsebébe nyúlni, ha egy adott termék vagy szolgáltatás bizonyíthatóan a társadalmi és környezeti fenntarthatóság alapelveinek mentén készül – derül ki a Nielsen kutatócég legfrissebb jelentéséből. A fenntartható termékek vásárlása iránt a legnagyobb hajlandóság az ázsiai és csendes-óceáni térségben mutatkozott, ahol a megkérdezett vásárlók 64 százaléka áldozna többet ilyen elvek mentén készült termékekre. Dél-Amerikában, valamint a közel-keleti és afrikai térségben ez az arány 63 százalék, míg Észak-Amerika és Európa megkérdezett fogyasztóinak mindössze 42 és 40 százaléka fizetne többet a fenntartható termékekért.
Nagyobb lélegzetű kutatást publikált a napokban az Európai Bizottság házon belüli tudományos kutatóintézete, a Joint Research Centre a klímaváltozás lehetséges hatásairól. A globális felmelegedés okozta károk a 2080-as évekre (erre az idősávra szólt a kutatás) a 190 milliárd eurót is elérhetik, ez a jelenlegi uniós GDP-nek az 1,8 százaléka, a magyar GDP majdnem kétszerese. Mindehhez az kell, hogy a klímaváltozás következtében a Földön a jelenlegihez képest 3,5 Celsius-fokkal növekedjen az átlaghőmérséklet.
Habár egy nemrégiben megtartott Las Vegas-i befektetői összejövetelen a milliárdos befektető legenda nem tudta pontosan, hogy mennyi pénzt fektetett eddig megújuló energetikai projektekbe, ez nem tántorította el attól, hogy látatlanban is megduplázza az összeget. Mikor helyettese közölte vele, hogy eddig bizony 15 milliárd dollár ment ilyen célra, csak annyit felelt: „Ami engem illett, még biztosan van 15 milliárd dollár, ami készen áll az ilyen befektetésekre.” Mivel a piac árgus szemekkel figyeli Buffett minden megmozdulását, kijelentése várhatóan másokat is arra ösztönöz majd, hogy pénzt fektessenek az iparágba.
A teljes európai potenciál figyelembe vételével az Európai Unió 27 tagországa lakosságának 26 százaléka lenne kiszolgálható geotermikus távhővel. Jelenleg a legjelentősebb potenciállal rendelkező távhőpiacok Franciaországban, Izlandon és Németországban találhatók, és a legnagyobb növekedés is elsősorban ezekben az országokban várható 2016-ig. Kiegészülve esetleg Olaszországgal és Magyarországgal. Ehhez persze tenni is kell: egy kifejezetten geotermikus hőenergia-ellátásra szabott távhő árszabályozással, a hazai támogatási rendszer újragondolásával, a nyugat-európai példák hazai viszonyokra szabásával és átültetésével jelentősen növelhető lenne a geotermikus energia távfűtésben felhasznált részaránya Magyarországon is.
2017. január 1-től főszabályként már valamennyi új megújulóenergia-termelő csak versenytárgyalásos úton kaphat állami támogatást működéséhez. Az Európai Unió új támogatási szabályozás megalkotására ösztönző iránymutatásának célja, hogy fokozatosan kivezettesse a piaci versenyt torzító támogatási formákat – köztük a kötelező átvételi rendszert – az európai megújuló-energetikai iparágból. Az Európai Bizottság döntése révén jelentősen tisztulhat a hazai megújuló-energetikai piac is, ami elsősorban a kiterjedt szakmai know-how-val és tapasztalattal rendelkező, hosszútávra tervező cégeknek kedvez. A piaci alapokra helyezett új támogatási rendszer áttételesen a szabályozói kockázatokat is csökkenti majd.
Egy több mint tíz éves folyamat végén nemrég kezdte meg az ipari méretű működését a világ első olyan gyára, amelyben az üvegházhatású gázok felhasználásával készítenek meglehetősen ellenálló és kiválóan használható műanyagot. Az AirCarbon – ez az új anyag neve – tulajdonságaiban annyira hasonlít a hagyományos technológiával előállított változathoz, hogy egyre több cég mutat érdeklődést az új anyagból készült termékek piacra történő bevezetésében. A Newlight Technologies – az újfajta műanyagot kifejlesztő és gyártó cég – jelenleg már két vállalattal kezdett együttműködést az innovatív alapanyag egyre szélesebb körű elterjesztésére. Az amerikai Sprint telekommunikációs vállalat Iphone telefonokhoz gyárttat tokot a „bioműanyagból”, a Dell számítástechnikai cég pedig csomagolóanyagként használja azt.
Egy friss beszámoló szerint a közép-európai térségben egyre inkább növekszik a környezeti, szociális és kormányzati szempontokat is figyelembe vevő befektetések részaránya. Németország, Ausztria és Svájc esetében az ilyen célú befektetések 12 százalékkal növekedtek, így a piac nagysága elérte a 134,5 milliárd eurót. Ez a fajta befektetési megközelítés egyébként világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Nem véletlenül, hiszen lehetővé teszi, hogy a befektető egyéni értékrendjével hozza párhuzamba befektetési tevékenységét.
2013 év végén már összesen közel 6,5 millió ember dolgozott a megújuló energiaforrások hasznosítását célzó és kiszolgáló munkahelyeken világszerte – olvasható a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) legfrissebb felmérésében. Amellett, hogy a 
Egyre inkább elfogadott nézet, hogy egy termelő vállalatnak (és ide nyugodtan beleérthetjük az energiatermelő vállalkozásokat is!) akkor sikerülhet igazán fenntarthatóvá tennie saját működését, ha ügyfeleit és partnereit is ráveszi arra, hogy a környezeti, társadalmi és gazdasági célokat is szem előtt tartva válasszanak terméket, szolgáltatást. Lehetőleg persze a vállalat saját termékeit. Ez viszont egyáltalán nem egyszerű feladat, főleg az ügyfelek (vásárlók) esetében, hiszen amíg az üzleti partnerek bizonyos tekintetben „kényszeríthetők” a fenntarthatósági alapelvek szerinti működésre, a vásárlók attitűdjének megváltoztatása már egyáltalán nem ilyen könnyű.
Tavaly év végéig összesen 2997 nem engedélyköteles, fél megawattnál kisebb kapacitású vagy háztartási méretű új kiserőművel gazdagodott a magyar „erőműpark” az előző év záró adataihoz képest. Ez azt jelenti, hogy mintegy 21,7 megawattnyi többletkapacitás épült ki 2013-ban ezekben az erőmű-kategóriákban. A számokat elnézve jól látszik két dolog: egyrészt akik megengedhetik maguknak a beruházást, szívesen telepítenek olyan energetikai megoldásokat otthonukban, amellyel csökkenthetik áramszámlájukat, másrészt pedig a napenergia vitte tavaly a prímet a kiserőművek piacán.
Napjainkban egyre több olyan kutatási projekt zajlik világszerte, amely a mindennapi életünkben már használt és megszokott eszközökre és tevékenységekre próbál energetikai megoldásokat telepíteni. Mivel életünk elengedhetetlen alapeleme a víz, nem véletlen, hogy ez az anyag is a kutatások előterébe került.
Az elején szögezzük le: a Social Progress Index szerint Magyarországon sem olyan rossz élni. Egészen pontosan a világon vizsgált 132 ország közül hazánk a 32. legélhetőbb állam a szociális aspektusokat vizsgálva. Igaz ugyan, hogy a maximálisan elérhető 100 pontból hazánk csak 73,87-ot zsebelt be, de akkor is. Mennyivel jobban állunk, mint mondjuk Ukrajna a maga 64,91 pontjával (62. hely), vagy éppen India a kiérdemelt 50,24 pontjával (102. hely). Persze a listavezető Új-Zéland 88,24 pontjától is messze vagyunk, de ne legyünk elégedetlenek.
Az egy évvel korábbihoz képest 214,4 milliárd dollárral kevesebb pénzt ruháztak be tavaly világszerte a megújuló energiaforrásokat hasznosító energiatermelésbe, globális szinten mégis tovább növekedett a zöldáram részaránya a villamosenergia-termelésben – derül ki a napokban bemutatott Global Trends in Renewable Energy Investment 2014 kiadványból. A beruházási összegek zuhanása két okra vezethető vissza: egyrészt jelentősen csökkentek a fotovoltaikus rendszerek árai, másrészt az egyes országokban jellemző bizonytalan szabályozói környezet számos befektetőt is elriasztott az új projektek megvalósításától. 
A címben látható állítás kicsit túlzás: nem mi, európaiak, fulladunk majd bele az elektronikai hulladékokba, hanem a világ két legnagyobb e-szeméttelepe környezetében élők. Az érintettek leginkább a kínai Guiyu tartomány és a ghánai Agbogbloshie lakosai. Erre a két helyre érkezik ugyanis a világ kiselejtezett elektronikai gépeinek a döntő többsége, sokszor illegálisan. Itt aztán amit lehet megjavítanak és eladnak a fejlődő országokba, vagy az értékes alkatrészek és fémek kinyerése érdekében darabokra bontják, elégetik a berendezéseket, ami jelentős környezeti és egészségügyi károkat okoz. 
A szakma képviselői között nincs vita arról, hogy a fosszilis energiaforrások, elsősorban a földgáz, hasznosításának egyik leghatékonyabb módja az, ha kapcsolt technológiát használó erőművekben párhuzamosan hőt és villamos energiát állítunk elő. Az előnyök egyértelműek: magas hatékonyság, kisebb károsanyag-kibocsátás, lokális energiaigények kielégítése. Most mégis szenved az iparág, leírni azonban nagy hiba lenne.
A szeméttelepeken elhelyezett kommunális hulladék bomlása során keletkező depóniagáz, illetve a termálvíz kutakból kitermelt vizet sok esetben kísérő termálmetán potenciálja szempontjából is jól áll Magyarország, mégis alig-alig használjuk ezeket az energiaforrásokat. A depóniagáz hasznosítására mindent egybevéve akár 20-40 megawattnyi villamosenergia-termelő kapacitás is gazdaságosan telepíthető lenne, az energiatermelésre közvetlenül nem hasznosítható gázmennyiséget pedig CNG üzemű gépjárművek üzemanyagaként lehetne hasznosítani, vagy be lehetne táplálni a közcélú hálózatba. A termálmetán esetében legalább 120-130 olyan termálvízkút üzemel hazánkban, amelyből a feltörő víz köbméterében jelentős, akár 0,7-1,1 köbméternyi, metángáz is a felszínre kerül, mégis alig néhány esetben hasznosítják az így nyert energiahordozót.
Bulgária, Észtország és Svédország már teljesítette a 2020-as, megújuló energiaforrások részarányára vonatkozó európai uniós vállalásait – derül ki az Eurostat adataiból. Az Európai Unió 28 tagállama közül elsőként Észtország teljesítette a részarányra vonatkozó nemzeti vállalást 2011-ben. Hozzá csatlakozott 2012-ben Bulgária és Svédország. A balti állam egyébként 16 százalékos részarány elérését tűzte ki célul maga elé, Bulgária 25 százalékot, a svédek pedig 49-et. Ehhez képest 2012-ben Bulgária már 16,3, Észtország 25,2, Svédország pedig 51 százaléknál tartott. Ez utóbbi részaránnyal a svédek abszolút rekorderek Európában. Mi meg alig haladtunk valamit a középmezőnyben.
Számos esetben hallom magam is, hogy amennyiben valóban szeretnénk a fenntarthatóság felé terelni a modern társadalmakat, akkor a gyerekeket kell megcélozni: egyrészt azért, mert ők lesznek a cselekvő tagjai a jövő társadalmának, másrészt pedig azért, mert a gyerekek képesek befolyásolni a szüleiket a fenntarthatóbb életvitel irányába. Ez utóbbi viszont tévedés – egy friss dán kutatás szerint ugyanis a gyerekek nem élnek ezzel a lehetőséggel, a tettek szintjén még mindig a szülők kezelik tudatosabban a fenntarthatósági alapelveket. Ami viszont nem feltétlenül baj.
Érdekes kezdeményezéshez társult a Google: több mint 40 egyéb szervezettel társulva útjára indított egy erdőírtás-monitoringozó eszközt, amelyet Global Forest Watch névre kereszteltek. A szolgáltatás révén az egyszerű érdeklődő is közel valós időben figyelemmel kísérheti, hogy világszerte milyen ütemben pusztulnak az erdőségek. A szolgáltatás a műholdas technológia lehetőségeit ötvözi a szabad hozzáférésű adatok crowdsourcing rendszerű feldolgozásával. A kezdeményezés szépsége, hogy az adatok szabadon hozzáférhetőek, úgyhogy akár a kormányok, nemzetközi és nemzeti szervezetek is felhasználhatják őket az erdővédelem érdekében.
Egy friss tanulmány szerint 2020-as évek közepére a globális bányaipar energiaigényének körülbelül 8 százalékát megújuló energiával fogják kielégíteni. Ez nem tűnik soknak, de rögtön változik a kép, ha hozzátesszük, hogy ma a megújuló energia aránya a bányászathoz köthető energiafelhasználásban alig 0,1 százalék. Pedig kevés olyan iparág létezik ma, amely nagyobb energiafaló lenne az ásványi anyagok kitermelésénél – villamos energia szükségeltetik a gépek üzemeltetéséhez, a világításhoz, a biztonsági berendezések egy részéhez, de jelentős a kitermeléshez használt berendezések robbanómotorjainak üzemanyag-fogyasztása is.
Érdekes, új látásmód van elterjedőben főleg a fiatal befektetők között: a mindent a profit érdekében elvet szimbolizáló „dollars and cents” befektetői szemlélet az utóbbi években eltolódni látszik az egyéb társadalmilag és környezetileg is fontos célokat megvalósító befektetéseket jellemző „dollars and sense” világlátás irányába. A váltással elsősorban az erőteljesen kutatásra és fejlesztésre fókuszáló vállalatok mellet sokat nyerhetnek az IT és megújuló energetikával foglalkozó vállalkozások is.