Hazánkban egyelőre kevéssé elterjedt a távhűtés rendszere, Bécsben azonban nagy léptékben fejlesztik ezt az éghajlatbarátnak tartott technológiát. Mára közel hétezer légkondicionáló berendezés hűtési teljesítményének felel meg a kialakított hálózat.
A szakértők szerint húsz év múlva Európának megközelítőleg ugyanannyi hűtési energiára lesz szüksége, mint amennyit a fűtésre fordítunk. Ennek oka, hogy a globális felmelegedés miatt szokatlanul hosszú hőhullámok és korai kánikula-időszakok alakulnak ki. Az éghajlatváltozás kordában tartásának ugyanakkor az egyik kulcsa, hogy törekedjünk az energiafogyasztásunk csökkentésére. A visszafogott energiafelhasználás és a növekvő hűtési igény látszólag nem összeegyeztetők, kivéve egy olyan technológiával, amely idehaza még alig-alig használatos, külföldön, például Ausztriában azonban már elterjedt – vagy legalábbis terjedőben van. Ez pedig a távhűtés.
Ismerjük a távfűtés működését: az erőművekben történő villamosenergia-termelés során vagy a hulladékégető üzemekben hulladékhőként keletkezett távhőt összegyűjtik, ha szükséges, a hőmennyiséget kazánokkal kiegészítik, majd a melegvizet hővezetékeken keresztül juttatják el a lakóházakba. Az épületekben egy hőközpont adja át a távhőt a ház hálózatának, ami egyben szabályozza is a hő mennyiségét.
A távhűtés alapelve hasonló: itt is van egy hőtermelőközpont, amely a hőt távhővezetéken keresztül szállítja a végfelhasználóhoz, ahol ezt hűtési célokra hasznosítják. A másik megoldás, hogy központilag állítanak elő 5-6 Celsius-fokos vizet kifejezetten hűtési célból, és azt juttatják el a felhasználókhoz.
Bécsi fejlesztések
A Bécsi Főpályaudvaron már 2013-ban üzembe helyezték a távhűtő központot, amely öt, zöld árammal működő kompressziós hűtőberendezéssel működik. Így a Wien Energie 26 megawattos hűtési kapacitásával Ausztria legforgalmasabb vasútállomását, valamint a környéken található számos irodát, szállodát és lakást hűti. A Wien Energie a főpályaudvar távhűtőközpontján kívül hat másik ilyen egységet üzemeltet, és egy ellátási gyűrűt is épített a városközpont körül, amely jelenleg két távhűtési központot és a hozzájuk tartozó csőhálózatokat köti össze.
A Wien Energie harminc kilométernyi távhűtő csővezetékkel mintegy kétszáz épületet hűt klímabarát módon, és ez a szám folyamatosan növekszik. A pályaudvaron található távhűtő központ teljesítménye közel hétezer légkondicionáló berendezés hűtési teljesítményének felel meg, amelynek bővítésével döntő lépést tettek a bécsiek egy zöldebb és hatékonyabb városi infrastruktúra felé. Bécsben folyamatosan zajlanak környezetvédelmi fejlesztések, és egyre inkább az éghajlatbarát távhűtésre összpontosítanak.
Hazai korszerűsítések
Azért hazánkban sem teljesen ismeretlen a rendszer, még ha nem is annyira elterjedt, mint a távfűtés. A FŐTÁV 2010-ben indított egy pilot projektet, amelyben a Csepeli Hőszolgáltató (CSHSZ) Kft. hűtötte a levegőt úgynevezett abszorpciós készülékek segítségével. Az ezekben lehűtött víz speciális vezetékeken keresztül jut el a lakásokba, ahol úgynevezett klímakonvektoros (fan-coil) hűtő-fűtő berendezéseken keresztül fejti ki hatását.
2023-ban a Műjégpálya hűtőgépházát is alkalmassá tették arra, hogy a környéken lévő épületek távhűtését is képes legyen ellátni, azok egyedi igényeinek megfelelően. Szakértők szerint a távhűtés legnagyobb előnye környezetbarát voltában, hatékonyságában és energiatakarékosságában rejlik. A FŐTÁV távhűtési rendszerének fenntarthatóságát jól mutatja, hogy a megvalósult fejlesztések révén évente mintegy 5703,9 GJ-lal csökken a primerenergia-felhasználás, amely 170 átlagos háztartás éves gázfogyasztásának felel meg. A projekt összesített eredményeként 530,5 tonna üvegházhatást okozó gázkibocsátás marad el.
Ezzel együtt a távhűtés kezdetben nem a lakosság, hanem a nagyfogyasztók, így például közintézmények, kórházak, bevásárlóközpontok körében nyerhet teret hazánkban is, megfelelő, a bécsihez hasonló energiapolitika mellett.
