Remekül illeszkedik a körforgásos gazdaság logikájába a gyárilag felújított (factory refurbished) IT-eszközök kategóriája, ami olyan működőképes berendezések további használatára ösztönöz, melyeket vétek lenne kidobni. Nos, van egy ilyen olvasata az energetikában egyre népszerűbb repowering fogalmának is, hiszen ez részben arról szól, hogy a modernebbekre, erősebbekre lecserélt régebbi, kisebb teljesítményű szélturbinák új esélyt kapnak valahol másutt, természetesen a kötelező ellenőrzést és szükséges javításokat követően.
És ezzel átadják a helyüket az új generációnak, merthogy a technológia rohamléptekben fejlődik. A hvg360 nemrég remek összefoglalóban számolt be az angol partoknál hamarosan bevetendő egyik monstrumról, amely egyetlen fordulattal két napra elegendő áramot termel egy átlagos háztartásnak, miközben Kínában a világ legnagyobb szélturbinája 36 ezer háztartást lát el villamosenergiával. Idehaza pótlólagos aktualitást ad a repoweringnek, hogy ez lehet az egyik meghatározó útja a magyar szélerőműves kapacitás fejlesztésének – különösen most, hogy enyhülésre lehet számítani a hazai jogalkotói térfél utóbbi években mutatott vasszigorában.
Olyannyira, hogy becslések szerint csak a jelenlegi, jellemzően egy-két évtizeddel ezelőtt üzembe állított turbinák nagyobb kapacitásúra és hatékonyabbra cserélésével meg lehet háromszorozni a teljes hazai összkapacitást. Ehhez magasabb tornyokra van szükség, hiszen a magasabb régiókban erősebb a szél. Ez pedig nem elhanyagolható szempont amiatt, hogy a globális felmelegedés egyik kellemetlen velejárójaként – még ha ezt a február eleji szélviharok fényében elsőre nehéz is elhinni – a szél ereje fogyóban van. Egyre apad ugyanis a trópusok és a sarkvidékek közötti, a szélmozgásokért felelős hőmérsékletkülönbség, ráadásul a földközelben a rohamtempójú urbanizáció és az azzal járó szaporodó magasépületek is bezavarnak. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) előrejelzése pedig, amelyet a már említett cikkben is idéznek, arra enged következtetni, hogy ez a jelenség tartósan fennmaradhat.
Így hosszútávú megfontolásokból is érdemes magasabbra ültetni a turbinákat, hiszen a jelenlegi hazai eszközpark 70-80 méteres átlagmagasságának növelésével javulna a kihasználtságuk: egyes számítások szerint 150 méteres tornyokkal már az Alföld jelentős részén és az egész Dunántúlon elérhető egy kifejezetten kedvező átlagos szélsebesség. Több felmérés is azt igazolja, számos olyan terület van az országban, ahova környezeti károk vagy egyéb zavaró tényezők nélkül lehetne szélerőművet telepíteni.
És bár továbbra is tény, hogy a nyugati határ nem állítja meg a szelet, a repowering új terjeszkedési irányra ad lehetőséget azzal, hogy a kapacitásbővítés akár vertikális is lehet. Ez pedig egészen odáig mehet, ahol már tornyokra sem lesz szükség…