A klímaváltozással a tavak is hevülnek, aminek komoly következményei lesznek

2022. augusztus 23. 13:03 - CHIKANSPLANET

 

Amikor a klímaváltozásról beszélünk, főként az óceánok, azok élővilága és a hozzájuk kapcsolódó civilizációs elemek kapnak figyelmet, ám a Föld tavairól sem szabad megfeledkeznünk. Ezek a kisebb víztestek létfontosságúak az ökológia, a társadalom és a gazdaság szempontjából, és az elmúlt években komoly hevülésnek vannak kitéve.

A világ vizeinek 97%-a sós, ami az emberek és állatok számára nem iható. A maradék édesvíz, de ennek csak egy része fogyasztható, ugyanis 70%-a jégsapkákba és gleccserekbe van zárva. Majdnem 30% a földben található nedvességként vagy a talaj alatt, elérhetetlen mélységben. A Föld vízkészletének tehát mindössze 1%-a érhető el használatra és fogyasztásra, ez pedig tavakban, folyókban és kevésbé mély földalatti forrásokban található. Ahogy a Michigan Sea Grant is felhívja rá a figyelmet, a Föld vízrendszere zárt: ez azt jelenti, hogy a meglévőnél több víz nem keletkezik a bolygón. Az aránylag kevés édesvíz több mint 7 milliárd embert „tart el”, de a népességszám növekedésével csökken az egy főre jutó friss víz mennyisége. Így létfontosságú a meglévő készletek fenntartása.

A tengerekhez és óceánokhoz képest jelentősen kisebb méretűek a tavak, melyekből egy pár éves tanulmány szerint összesen 117 millió található a bolygón. Persze a „kisebb” nem kicsit jelent: az Észak-Amerikában lévő Nagy-tavak ötödét teszik ki a földfelszíni édesvizeknek. A fogyasztás mellett gazdasági és kulturális jelentősége is van a tavaknak, például táplálékot nyerünk ki belőlük vagy szállításra, közlekedésre használjuk őket.

Ahogy az Ars Technica is kitér rá, jelenleg több, egymással összefüggő kihívás érinti a Föld édesvíz-készleteit. A kutatók egy új tanulmányban összesítették mindazokat a hatásokat és változásokat, amelyek az 1930-as évek óta befolyásolják az állóvizek minőségét. Az egyik probléma például, hogy az éghajlatváltozás miatt egyre kisebb a Földön található jégtömeg. A hőtől a vizek hamarabb válnak rétegessé, és a hidegebb, nehezebb víz a melegebb, könnyebb alá kerül. A felmelegedés miatt megnő az aszályok és az áradások mértéke is. Ezek a tényezők mind katasztrofális hatással lehetnek azokra az élőlényekre – legyen szó állatokról, emberekről vagy növényekről –, amelyek fennmaradásához szükség van a tavakra. A felgyorsult szezonális vízrétegződés például növelheti a káros algák terjedésének mértékét, amelyek felélik az oxigént más életformák elől – sőt, befolyásolhatják a víz minőségét is. Egyes halak a hidegebb, mélyvízi élőhelyeket kedvelik, így az életterüket is károsíthatja a víz összetételének módosulása.

Az óceánoknál és a levegőnél is gyorsabban hevülő tavak üledékében több milliárd tonna szén található, amely metánná és szén-dioxiddá alakulhat, tovább gyorsítva a globális felmelegedést. Ráadásul a benne elpusztuló lények szénben gazdag maradványai csak súlyosbítják a jelenséget. Az üvegházhatású gázok kitermelésének amúgy is komoly szereplői az állóvizek, amelyek a földi szerves anyagokat hatalmas kályhákként dolgozzák fel. Az egyre vékonyabb, vagy egyáltalán ki sem alakuló jégrétegek jól szigetelték az atmoszféra változásától az állóvizeket, így azonban tovább vannak kitéve a tavaszi levegőnek. A mérsékelt övezetek csökkenő felhőssége több napfényt enged a felületekre, még jobban erősítve a rétegződést.

Mindez pedig elkerülhetetlenül befolyásolhatja az emberek életét kulturális és gazdasági szinten egyaránt. A klímaváltozáshoz képest kevésbé tűnhet fajsúlyos problémának, de a jéghorgászat, a síversenyek és hasonló események eltörlésével komoly turisztikai bevételektől eshetnek el a kisebb települések. Az algavirágzás csökkentheti az ingatlanok értékét is, ezek a gondok pedig gyakran a hátrányos helyzetű embereket érintik. A fokozódó felmelegedés azonban minden társadalmi csoportot el fog érni, hacsak az emberiség nem lép fel közösen a változás érdekében.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr4417914199

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.08.24. 08:19:52

A sós víz nem iható?

Javaslom a szerző olvasson sokat az egykori Világjárók sorozatból...
Főleg Alain Bombard könyvét.
Azóta többször igazolták és igazolódott is.

na4 2022.08.25. 18:09:22

A földi élet történetében többször voltak tömeges kipusztulások. Ezek okai vagy vulkanikus, vagy asztronómiai ( pl. aszteroida becsapódás, stb.) eredetűek voltak, de sohasem a klímaváltozás okozta. Klímaváltozás mindig is volt, van és lesz is, ez a földi lét természetes velejárója és már évmilliárdok óta tart. Ez ellen semmit nem lehet tenni, mert nem tőlünk függ, így csak alkalmazkodni tudunk hozzá. Éppen ebben vagyunk erősek. Amikor meleg volt a Földön, az élet, az emberiség prosperált. Amikor meg hideg, akkor éhínség volt és halál. Akkor melyik a jobb? Amiért tenni lehet (és kell is), és ami tőlünk függ az a környezetvédelem. De az egy egészen más tészta.

A képen a Como-i tó, csodás hely, többször jártam ott.
süti beállítások módosítása