Az e-kereskedelem a digitalizáció terjedésével egy dinamikusan növekvő üzletté vált – az egyik legjelentősebb amerikai kutatócég, a Nielsen 2018-as kutatása szerint az online kiskereskedelem volumene négyszer olyan gyorsan nő, mint az offline kereskedelemé, 2022-re pedig a vizsgált országok e-kereskedelem forgalma várhatóan 400 milliárd dollárt tesz majd ki. Ezeket az adatokat ugyanakkor fenntarthatósági szempontból is érdemes megvizsgálni: a forgalom növekedése több visszamondott rendeléssel jár, amely jelentős anyagi és logisztikai ráfordítást igényel a cégek részéről, nem beszélve az ezek után keletkezett hulladékról.
Az e-kereskedelem során keletkező hulladék
A fő nehézséget az online kereskedelem esetében a visszaküldött termékek jelentik. A világ több mint 100 országában jelen lévő CBRE statisztikái szerint míg a hagyományos vásárlásoknál a tranzakciók 8 százaléka végződik cserével vagy a vásárlástól való elállással, addig az e-kereskedelem esetében ez a szám 15-30 százalék, ünnepi időszakokban pedig még ennél is magasabb. A termékek visszavétele nem csak logisztikai okokból problémás – a visszaküldött termékek kevesebb, mint fele kerül utána vissza az adott bolt polcaira, a többi különböző okokból – legyen az a termék, vagy akár csak a csomagolás sérülése – már nem kerül forgalomba. Jobb esetben esetleg visszakerül az eredeti gyártóhoz, viszont az is könnyen előfordulhat, hogy a viszonteladó úgy ítéli meg, hogy számára költséghatékonyabb a szeméttelepre küldeni a selejtet, ahol a hulladék életútja, anyagától függetlenül általában égetéssel végződik. Anyagilag is hatalmas teher kerül ilyenkor a cégekre: a Statista számítása szerint 2022-re csak az Egyesült Államokban 550 milliárd dollárba fog kerülni a cégeknek a termékek visszaküldésének kezelése. Ez négyszeres növekedést jelent a 2018-as adathoz képest.
A probléma persze lehetőséggel is jár, ezt pedig sokan kiaknázták már. A washingtoni székhelyű Optoro a világ legnagyobb, termékvisszaküldési folyamatok optimalizálásával foglalkozó vállalata: egy mesterséges intelligencia segítségével kielemzik partnereik folyamatait és ennek mentén adnak tanácsokat nekik, hogy a lehető leghatékonyabban tudják kezelni a visszaküldött termékeket. A finn RePack pedig a csomagolások kezelésére specializálódott: újrahasznosítható anyagokból készült megoldásaik már több mint 10 országban vannak jelen. Vagy vegyük példának a Happy Returns nevű startup vállalatot, aki saját csomaglerakókkal hidalja át a termékek visszaküldésénél felmerülő akadályokat, például a szállítási levél kitöltését, vagy magát a csomag postán való feladásának műveletét.
Műanyag csomagolás helyett
A hulladékkezelést tekintve csak úgy, mint manapság sok más területen, a műanyag jelenti a legnagyobb gondot. Szerencsére egyre több működőképes és megfizethető alternatíva létezik a műanyag leváltására, így maga a csomagolás jóval kisebb káros lábnyomot hagy maga után.
Mindenki ismeri például a buborékfóliát, ami bár különösen a törékeny termékek esetében kétségkívül rendkívül praktikus, anyaga nem éppen környezetkímélő. A közelmúltban viszont rájöttek, hogy hullámkartonnal tökéletesen lehet helyettesíteni. Szintén a buborékfóliát válthatja le az újrahasznosított műanyagból készült, levegővel töltött párna is. Bár ez a megoldás nem szorítja ki teljesen a műanyagot, jóval kisebb az anyagráfordítás, mint a hagyományos műanyag csomagolásoknál.
Amíg a műanyagból készült kitöltő és párnázó anyagok helyettesítése viszonylag egyszerűen megoldható, a csomagolás külső, nagyobb igénybevételnek kitett részét sokkal nehezebb ökobarát anyaggal kiváltani. Kezdeményezések persze akadnak szép számmal: a gomba és a hínár is rendelkezik műanyagszerű tulajdonságokkal, de az efféle kivonatokból készített csomagolások – érthető módon – még csak nagyon szűk körben terjedtek el.
Annyi bizonyos, hogy az e-kereskedelem növekedésével párhuzamosan arra kell törekedni, hogy a folyamat minden része fenntartható módon történjen, legyen szó akár az anyagi ráfordításról, az emberi erőforrásról vagy a hulladékkezelésről. Szerencsére a témával egyre többen foglalkoznak fenntarthatósági szempontból is, így a kilátások biztatók.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
