Az eheti cikk apropóját egy friss kutatás adta, amely szerint összefüggés van a légszennyezés és az intelligenciacsökkenés között. A WHO pedig ugyancsak mostanában számolt be arról, hogy 10 emberből 9 nem jut tiszta levegőhöz a Földön. Érdemes részletesebben is körbejárni a témakört, így szó lesz még a hazai légszennyezettség helyzetéről, illetve a szennyezett levegő és az allergia kapcsolatáról is. 

A légszennyezettség talán az egyik leginkább égető környezeti probléma, hiszen egyre több kutatás és tanulmány támasztja alá, hogy milyen súlyos, egészségre káros hatásai vannak a tiszta levegő hiányának. A legutóbbi, Kínában készült tanulmány szerint bizonyítható, hogy a légszennyezés következtében már nem csak a fizikai egészségünk károsodik, hanem az már kihat a szellemi egészségünkre is és hozzájárulhat az intelligenciacsökkenéshez. 

Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent kutatás szerint – amely 2010 és 2014 között elemezte 20 ezer kínai résztvevő nyelvi és számtani eredményeit – a magas és folyamatos légszennyezettségnek való kitettség jelentős romlást okoz a vizsgált alanyok nyelvi és számtani teljesítményében. Az alanyok teljesítménye átlagosan annyit romlott, mintha 1 évnyi oktatásból maradtak volna ki. 

A tanulmány szerint az már korábban is ismeretes volt, hogy a szennyezett levegőnek az alábbi negatív hatásai lehetnek a mentális egészségre: 

- romló kognitív képességek a diákok körében;
- extrém magas halandóság a mentális rendellenességekkel küzdők körében;
- gyakoribbak lehetnek a mentális megbetegedések a gyermekek esetében;
- növelheti a demencia kockázatát, legfőképpen a forgalmas utak mentén élőknél.

A mostani kutatás abban hozott újat, hogy a légszennyezés okozta károkat életkorra és nemekre bontva is vizsgálta. Eszerint főleg a 64 év felettiekre, valamint inkább a férfiakra hatott erősebben a légszennyezés. 

Ugyancsak elrettentő számokat közölt a WHO, az ENSZ Világegészségügyi Szervezete egy tavaszi tanulmányában, amely szerint 10-ből 9 ember folyamatosan szennyezett levegőt lélegzik be, és évente mintegy 7 millió ember hal meg különböző légúti- és légzőszervi betegségekben, amelyek nagy részét a légszennyezés okozta egészségkárosodás okozza. Ebből 4,2 millió haláleset írható a kültéri légszennyezés és 3,8 millió a beltéri számlájára. A legsúlyosabban a szegény országok lakói érintettek, ezen belül is főleg India és Afrika. A WHO adatai szerint a közepes- és alacsony jövedelmű országokban a százezer főnél nagyobb lakosságú városok 97 százaléka olyannyira erősen légszennyezett, hogy nem felel meg a WHO által előírt határértéknek. A magasabb jövedelmű országokban az ilyen nagyságú városoknak csak 49 százalékára jellemző ez a probléma. 

A Világegészségügyi szervezet egy tavalyi kiadványában egyébként hazánkat is megemlíti, eszerint nálunk átlagosan 1,12 évvel élnek kevesebbet az emberek a légszennyezés okozta egészségügyi problémák miatt. 

Térképen a szennyezett városok

A légszennyezés.hu beszédes térképeken ábrázolja az egyes magyarországi városok levegőminőségét, és megmutatja, hogy az adott település levegőjének milyen az egészségügyi hatása. Az adatok szerint jelenleg az egészségügyi határértéket meghaladó a levegő minősége több dunántúli településen is úgy, mint Mosonmagyaróváron, Sopronban vagy éppen Szombathelyen. Ezeken a településeken a legkártékonyabb szennyező anyag az O3, más néven a talajközeli ózon, aminek a földfelszíni hatása egyértelműen káros a természetre és az emberi egészségre egyaránt. A szállópor tekintetében egy fokkal jobb a helyzet: hazánkban a portál adatai szerint nincs olyan település, ahol a szállópor koncentrátum meghaladja az egészségügyi határértéket.  

Az allergia kialakulásában is szerepe van a légszennyezettségnek

A légszennyezés okozta légzőszervi megbetegedések között fontos megemlíteni az allergiát is, amelynek kialakulásában bizonyítottan közrejátszik a szennyezett levegő.  A levegőszennyező anyagok jelenléte egyébként nem korlátozódik kizárólag a külső környezetre, hanem a belső térben is jelen vannak. Az asztma kifejlődése szempontjából például a legjobban bizonyított kóroki tényező a házipor-atka, amely tipikusan belsőtéri szennyező. Egyes tanulmányok szerint az allergiás megbetegedések gyakrabban fordulnak elő nagyvárosokban, mint a vidéki, falusi környezetben. Ennek oka, hogy a fejlett ipari országokban lezajlott környezeti változások eredményeként csecsemőkorban, amikor az immunrendszer még kialakulatlan, sokkal kevesebb bakteriális hatás éri a gyermekeket, mint például vidéki, falusi környezetben, ezért immunrendszerük nincs kellően igénybe véve, később pedig felkészületlenül éri a szervezetüket a különböző környezeti allergénekkel való találkozás. 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!