A WHO adatai alapján évente közel 4 millióan halnak meg beltéri légszennyezés következtében. Az esetek nagy részében különböző veszélyes gázok, például az égő petróleum, fa vagy szén füstje okozza a haláleseteket. Bár mindez leginkább az olyan fejlődő országokat érinti, ahol sokan fűtenek vagy főznek a felsorolt anyagokkal, a részecskeszennyezés hazánkban is súlyos probléma. 

Betegségeket okoz

A szén elégetése többek között szén-monoxidot, nitrogén-oxidokat és az egészségre különösen káros szálló port juttat a levegőbe. A rosszul, vagy egyáltalán nem szellőző, nyílt lánggal égő, szilárd tüzelésű kályhákkal rendelkező háztartásokban a 2,5 mikrométernél kisebb részecskeátmérőjű finomszemcsés anyagok akár 100-szorosan is meghaladhatják a WHO által ajánlott szintet. Az üzemanyag lakásban történő égetése mindemellett sérüléseket és egészségügyi problémákat is okozhat: az agyvérzés, a szívbetegségek, a tüdőrák és több súlyos betegség is szerepel a visszafordíthatatlan következmények listáján.

Szennyezi a környezetet

A háztartási tüzelőanyagok a globális szénkibocsátás több mint 50 százalékáért felelősek. Hogy ez miért jelent óriási problémát? A fekete szén tömegegységenként akár 1500-szor erősebb felmelegítő hatással bír, mint a szén-dioxid. A levegőbe kerülő korom elképesztő mértékben súlyosbítja a részecskeszennyezettséget, hozzájárulva a globális felmelegedéshez és a sarki jég olvadásához. A háztartási tüzelőberendezések kibocsátása a kültéri légszennyező anyagokkal kölcsönhatásba lépve hozzájárul az ózontermeléshez is. A troposzférában (főként földközelben) az ózon üvegházgázként viselkedik, vagyis gátolja a hő visszasugárzását. A közvetlenül belélegezhető ózon emellett számos légúti betegségek kialakulását előidézheti.

Mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket

Annak ellenére, hogy ma a világ 155 országában ismerik el, hogy a biztonságos lakhatás megléte alapvető emberi jog, továbbra is 3 milliárd ember használ veszélyesnek minősülő tüzelőanyagot az otthonában, ezzel veszélyeztetve saját és környezete egészségét. Noha már globálisan látható egy minimális, egy százalékos javulás, a világ legszegényebb országaiban élők számára mindez továbbra is kardinális problémát jelent. Leginkább azok vannak veszélyben, akik átlagosan több ideig tartózkodnak a négy fal között, tehát elsősorban a nők és a gyermekek. A tüdőgyulladás szövődményei miatt elvesztett, ötévesnél kisebb gyerekek fele az otthon belélegzett koromtól betegszik meg. A WHO szerint a veszélyes tüzelőanyagokat használó háztartásokban élő lányok a fűtéssel, főzéssel kapcsolatos teendőiken hetente akár 15-30 órával is többet dolgozhatnak, melynek következtében hátrányos helyzetbe kerülnek mind az élhetőbb körülmények között élőkhöz, mind a férfiakhoz képest.

Mi lehet a megoldás?

Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai között szerepel, hogy 2030-ra mindenki számára biztosítsák az elérhető, megbízható és korszerű energiaforrásokhoz való hozzáférést. A fenntartható háztartási megoldások, így az alacsony károsanyag-kibocsátású kályhák milliók életét tehetnék jobbá. A tiszta háztartási tüzelőanyagok és az új zöldtechnológiák használata az erdők pusztulását és a vadon élő állatok természetes élőhelyének elvesztését, így a biodiverzitás csökkenését is lassítaná.