A sajnos megdöbbentőnek egyáltalán nem nevezhető globális klímaváltozásnak tavaly további vészjósló jelei mutatkoztak. A megújuló erőforrások hasznosításába egyre többet invesztáltak egyes országok. Ezen kívül olyan robbanásszerű technológiai fejlődésnek lehettünk tanúi, amely komoly kihatással lehet jelenlegi társadalmunkra. A teljesség igénye nélkül most szeretnék visszatekinteni 2017-re.
Az elmúlt években a klímakutatók azt találták, hogy Földünk hőmérséklete, valamint a levegőben lévő szén-dioxid-koncentráció mértéke szinte folyamatosan növekszik. Nem igazán történt ez másként 2017-ben sem, sőt új negatív rekord született: a tavalyi év 2016-ot követően a második legmelegebb évnek bizonyult. Más típusú rekordok is születtek tavaly, amelyek a klímaváltozáshoz köthetők. Az Északi-sarknál és az Antarktiszon az eddigi legalacsonyabb tengeri jégszintet mérték a kutatók, és sajnos látványos méretekkel rendelkező gleccserek is szakadtak a tengerbe. Ezzel párhuzamosan a tengerszint emelkedése úgy tűnik, hogy mérséklődött, de azért a NASA grafikonjaira érdemes egy pillantást vetni.
Mivel a növények és a fák a levegőből szívják magukba a CO2-t, így a legértékesebb szén-dioxid-megkötőnek bizonyulnak a földön. Ez eléggé köztudott, ugyanakkor az valószínűleg már kevésbé, hogy amikor egy fa kidől, vagy kitermelik, akkor végső soron a lebomlás és a feldolgozás során szén-dioxidot bocsát ki. Műholdas adatok alapján tudjuk, hogy a trópusi erdők – amelyeket a legnagyobb szén-dioxid megkötőnek hittek – valójában a tömeges fakitermelés következtében nettó szén-dioxid-kibocsátó forrásnak is bizonyulnak. Az erdőirtás és az erózió következtében ezek a fák mintegy 400 millió tonna szén-dioxidot bocsátanak ki évente.
Az energetikában megfigyelhető innováció és technológiai újítások fő hajtómotorja a költséghatékony, minél tisztább energia előállítása. A szálak itt érnek össze, hiszen a tavalyi évben lencsevégre kapott fejlesztések hátterében természetesen részben a klímaváltozás, részben pedig az előbb említett hatékonyságnövelés áll, de a kettő nem is feltétlenül szétválasztandó. A kutatók évek óta kísérleteznek azzal, hogy a fotoszintézist mesterséges körülmények között létrehozzák. Mesterséges levelet fejlesztettek, amely képes a légkörből kivont szénszármazékból üzemanyagot előállítani.
Az elektromos autók piacán is láthattunk komoly fejleményeket. E típusú gépkocsiknál a fő probléma az akkumulátor élettartama, illetve költséges volta. A gyártók azon vannak, hogy az elektromos autók katalizátorában található platina mennyiségét csökkentsék, illetve helyettesítsék, mivel azon túl, hogy rendkívül drága, nagyon ritka is. A tavalyi kutatások már ott tartanak, hogy a platinából bizonyos mennyiséget képesek helyettesíteni vassal, valamint más anyagokkal.
Olyan ambiciózus projektek is felütötték a fejüket, amelyek a fenntartható városrészek mellett tették le voksukat. Ilyen például az Oakland EcoBlock Project. A Kaliforniában található, neves Golden Gate híd környékén található régióban várostervezők, mérnökök, társadalomtudósok, nonprofit és állami szervezetek, az akadémiai élet szakemberei vettek részt ebben a projektben, amelynek célja, hogy csökkentse a fosszilis üzemanyag és vízfogyasztást, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
