Ezek a jéghegyek tízezer évig pihentek csendesen, az évtized végére azonban teljesen eltűnhetnek – Vajon elmúlásuk is csendes lesz?

2007-ben a NASA olyan felvételeket közölt a Déli-sark nyugati vidékéről, amelyek rávilágítottak arra, hogy beigazolódni látszik a tudósok aggodalma, miszerint az Antarktisz déli és nyugati része ketté fog szakadni. A NASA kutatói és neves egyetemek professzorai szerint a közeljövőben egy ötezer négyzetkilométeres jégtömb készül leszakadni az Antarktiszről, ami rögtön az eddig feljegyzett tíz legnagyobb jéghegy egyike lehet.

A déli szélesség 60. fokától délre fekvő térséget nevezik Antarktisznak, ahol az átlaghőmérséklet -40 és -70 Celsius fok közötti, és nyáron is csak ritkán (de egyre gyakrabban) emelkedik +5 fok fölé a part mentén. A globális felmelegedés, amely a tudósok többsége szerint egyértelműen az elmúlt évtizedek során zajló emberi tevékenység eredménye, szoros összefüggésben áll bolygónk ezen vidékével, ugyanis a Földi klíma átlaghőmérsékletének emelkedése olvadást indított meg a sarkvidéki jégtakarón, amely globális problémát jelenthet az egész emberiség számára.

Az Antarktisz Larsen B jegének olvadása már évtizedekkel ezelőtt megkezdődött, de egy májusban készült NASA jelentés szerint akár már az évtized végére befejeződhet a folyamat a kérdéses jeges terület néma és teljes eltűnésével. A Larsen A 1995-ös, a Larsen B 2002-es feltöredezése után jelenleg a Larsen C okozhat fejtörést a tudósoknak. A Swansea-i egyetem kutatói szerint pánikhelyzet egyelőre nincs, ugyanis a leváló Larsen C jéghegy nem növelné a tengerszintet, azonban, ha a selfjég (a parti síkságról a tengerbe belenyúló jégtömeg) is sérül, akkor a gleccserek szabad utat kaphatnak az óceánba, ami már hatással lehet a tengerszintre.

Folyamatosan olvad a sarkvidéki jégtakaró

A globális felmelegedés miatt az Antarktisz fölött nagy magasságban mért levegő hőmérsékletek gyorsabban emelkednek, mint a Föld bármely más pontján. A felmelegedés oka az utóbbi évszázadok során megnövekedett károsanyag-kibocsátás. A hőmérséklet-növekedés nem csak a jégtakarók olvadásához és a tengerszint emelkedéséhez, hanem a csapadék mennyiségének és térbeli eloszlásának megváltozásához, szélsőséges időjárási viszonyokhoz, a mezőgazdaság termelőképességének csökkenéséhez vezet.

A fenntartható fejlődésre való törekvés mára globális mozgalommá vált, az energiaipar mellett szinte minden iparágban fellelhető valamilyen szinten. A megújuló energiaforrások egyre hatékonyabb kiaknázása mára új lehetőségeket teremtett mind az energiatermelésben, mind a közlekedésben, amelyek a legnagyobb károsanyag-kibocsátó tevékenységek közé sorolhatóak. A klímavédelem továbbra sem sorolható a közbeszéd legtöbbet emlegetett témái közé, azonban fontossága egyre nyilvánvalóbb. Ha pedig látjuk a veszélyt, talán itt az idő elkezdeni mérsékelni a következményeket. Ha nem, akkor a sarki jégtakaró néma pusztulása, hangos segélykiáltásba torkollhat a kisebb szigetállamok és a part menti városok lakói részéről.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!