Akár napi 3 százalékos fogyasztáscsökkentést eredményez az, hogy tekergetjük az órákat. Az évente kétszeri óraátállítás során a villamos energiát a nyári időszakban takarítjuk meg, ugyanis március 27-én hajnali 2:00 órakor, az óránk előre állításával állunk át a nyári időszámításra, és zárjuk le a normál (téli) időszámítást. A nyári-téli időszámításra való átállásnak számos oka volt a történelem során, mint például az első olajválság, ahol több száz tonna kőolajnak megfelelő energiamegtakarításhoz járult hozzá az óraátállítás. Hazánk 1980-óta megszakítás nélkül alkalmazza az óraátállítási módszert. Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján indul, a normál (téli) időszámítás október 30-án veszi ismét kezdetét.
A hazai villamosenergia-rendszer működtetéséért felelős MAVIR Zrt. évente átlagosan 6 milliárd forintra becsülte az óraátállítás révén megspórolt energia értékét. Az költségeket tekintve ez 120 Megawattóra áram ára. Ekkora mennyiséget mintegy negyvenezer átlagos háztartás fogyasztana el éves szinten.
Az óraátállítás bevezetése Magyarországon négy alkalommal is megtörtént, először 1916. április 30-án. Minden alkalommal gazdasági okok indokolták a döntést, akkoriban kevésbé voltak érdekeltek az energetikai kérdésekben, mindinkább a munka gazdasági termelésben való optimalizációját szolgálta: a megvilágítás hiányát kiküszöbölve növelhették a termelékenységet. Később a nemzetközi utazási menetrendek egységes változásának igénye miatt volt szükség a harmonizációra. Napjainkban nagy szerepe van nyári időszámításra való átállásnak az irodaépületekbe kényszerült munkavállalóknak, ahol az áramfogyasztás negyedét a világítás teszi ki.
Az óraátállítás miatt egy órával kevesebbet aludhatunk a húsvéti hétvégén. Szervezetünk belső órájára az éjszaka és a nappal váltakozása van a legnagyobb hatással, ezért a tavaszi időszámításra való átállással felborulhat az alvás-ébrenlét ritmusa. A szervezet viszonylag rövid idő alatt alkalmazkodik a változáshoz, ám az ehhez szükséges idő – 3-14 nap – egyénenként változó.
Fogyasztói részről összesen milliárdos nagyságrendű a megtakarítás mértéke (éves szinten) a villamosenergia-költségekből a nyári időszámítás alatt. A MAVIR által 1949-óta összegyűjtött elemzésekből kiderül, hogy energetikai szempontból a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraátállítást követően látványosan csökken az esti órák terhelése, a kevesebb energiafogyasztással nagyban csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat. Hogy ezért mekkora áldozat néhány nap kótyagosság, azt döntse el ki-ki maga.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
