A világ két vezető hatalma talált egy közös ügyet, a Földet!

Történelmi lépésre került sor a múlt héten klímaügyben: az amerikai elnök, Barack Obama, és a kínai államfő, Hszi Csin-Ping, előremutató közös bejelentést tettek arról Pekingben, hogy a világ két vezető gazdasági hatalma és legnagyobb kibocsátója jelentősen emeli az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkentésének mértékét a 2020 utáni időszakban. Ezzel – a meglehetősen ambiciózus, de szakértők szerint nem teljesíthetetlen – lépéssel a két vezető példát szeretne mutatni arra, hogy a Föld sorsát meghatározó kérdésekben, világszemlélettől függetlenül, igenis együtt lehet működni.

A közös fellépés célja elsősorban az, hogy felhívja a világ országainak figyelmét arra, hogy a klímaváltozás, amit sokan hajlamosak a jövő problémájának tartani, hirtelen a jelen egyik legégetőbb megoldandó kérdése lett. A mostani bejelentés ugyanakkor nem volt előzmények nélküli – mindkét állam elkötelezett a klímavédelmi célok mellett. Obama egyik legfontosabb politikai programja ez, és ahogy arról ebben a bejegyzésben írtam, Kínának sincsen sok szégyenkezni valója ezen a területen.

Koppenhágában, még 2009-ben, Obama elkötelezte magát, hogy az Egyesült Államok gazdasága 2020-ra a 2005-ös szintnél 17 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt fog kibocsátani. Ezen célkitűzés elérése az eszközrendszer is egyre inkább rendelkezésre áll a tengerentúlon: virágzik a megújuló energiaforrások piaca és az erre épülő iparágak, valamint az energiahatékonysági beruházások is egyre népszerűbbek. És mindez nem csak az állami szektorban, de a klímavédelem a vállalatok között is egyre fontosabb üggyé vált – sorban indulnak vállalati fejlesztések és beruházások a fenti célok támogatására.

A múlt heti bejelentés szerint a 2020 utáni időszakban az Egyesült Államok a 2005-ös szintnél 26-28 százalékkal kisebb emisszióval számol. A dolog szépsége, hogy a szakértők szerint – elnézve a jelenlegi lendületet – ez a cél nem csak ambiciózus, de egyben elérhető is.

Kínai oldalról a bejelentés igazi jelentőségét az adja, hogy ez volt az első alkalom, amikor az ország vezetője nyíltan beszélt a kínai klímavédelmi célokról a 2030-as éveket illetően. Hszi Csin-Ping kiemelte, hogy a legnagyobb előrelépést a klímasemleges energiatermelés területén szeretné elérni országa – 2030-ra Kína energiafogyasztásának 20 százalékát megújuló energiaforrásokból, illetve atomenergiából kívánják fedezni. Tekintettel a kínai gazdasági növekedés ütemére, illetve a lakossági energiaigények várható emelkedésére ez egy meglehetősen ambiciózus terv, hiszen azt jelenti, hogy addigra további 800-1000 gigawattnyi ilyen jellegű áramtermelő kapacitást kell telepíteni az országban. Viszont éppen ez az ipari felfutás biztosítja az alapját annak, hogy a terv kivitelezhető legyen.

Ha további nagykibocsátók, például India, Brazília vagy az utóbbi időben igencsak hezitálni látszó Európai Unió is csatlakozik a kezdeményezéshez, talán kevésbé kell aggódniuk unokáinknak.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!