Érdekes összeállítást közölt a napokban a Bloomberg New Energy Finance (BNEF); a szervezet által készített összesítések alapján tavaly tovább csökkent a megújuló energiaforrások területén a befektetések volumene. 2013-ban összesen mintegy 254 milliárd dollárt költöttek globálisan a megújuló-energetikai beruházásokra, ez mintegy 11 százalékkal marad el a 2012-re jutó 286,2 milliárd dollártól. A rekordévet egyébként 2011-re teszi a BNEF, amikor összesen 317,9 milliárd dollárnyi befektetést eszközöltek világszerte a megújuló alapú energiatermelő technológiákba.

A 2013-ban tapasztalt csökkenés okaként a felmérés két dolgot emel ki – egyrészt a fotovoltaikus rendszerek árának drasztikus csökkenése felel a befektetési volumen mérséklődéséért, másrészt a befektetőket eltántorítja az Európában és az Egyesült Államokban változó szabályozói környezet bizonytalansága.

Amennyiben a különböző technológiák oldaláról vizsgáljuk befektetési volumen változását, azt látni, hogy a szélenergetikai befektetések mértéke alig csökkent – az előző évihez mérten alig 0,6 milliárd dollárnyi visszaeséssel 2013-ban 80,3 milliárd dollárt fektettek be ezen a területen. Jelentősebb a befektetett pénz volumenének mérséklődése a fotovoltaikus kapacitások esetében, ahol a csökkenés már eléri a 28,2 milliárd dollárt – 2012-ben 142,9 milliárd dollárnyi befektetés jutott erre a területre, míg tavaly már csak 114,7 milliárd.

A bioenergetika is jelentős összegeket vesztett tavaly az előző éviekhez képest: míg 2012-ben a felmérés készítői szerint 20,4 milliárd dollárnyi befektetés érkezett erre a területre, addig 2013-ban már csak 12,9 milliárd dollárt toltak a megújuló energiatermelés ezen ágába a befektetők. A felmérés készítői egyébként a bioenergetikán belül két nagy területet vizsgáltak – az egyik a biomassza és a hulladék energetikai célú hasznosítása, a másik pedig a bioüzemanyagok szegmense. Az előbbi esetében a befektetett összeg egy év alatt 13,8 milliárd dollárról 8 milliárdra csökkent, míg a bioüzemanyagok esetében 6,6 milliárd dollár mérséklődött 4,9 milliárdra.

Nem minden terület bukott pénzt 2013-ban: a tavalyi befektetési verseny győztesei az intelligens energetikai technológiák voltak. A befektetők 1,9 milliárddal többet, összesen 34,6 milliárd dollárt fektettek az okos hálózatokba, energiatárolásba és elektromos gépjárművek fejlesztésébe és gyártásába.

Amennyiben földrajzi oldalról közelítjük a kérdést, szintén érdekes dolgokat láthatunk: a két vezető államban – Kína és az Egyesült Államok – egyaránt csökkent a befektetett pénz mennyisége. Az előbbiben 3,8 százalékkal költöttek kevesebbet 2013-ban, mint tették azt egy évvel korábban, míg az USA-ban 8,4 százalékkal csökkent a befektetések mértéke.

Kidurrant volna a megújuló-lufi?

Meggyőződésem, hogy nem. A visszaesést – ahogyan azt a BNEF szerkesztői is megjegyzik – elsősorban a fotovoltaikus kapacitások fajlagos kiépítési költségeinek a csökkenése okozza; nem véletlen, hogy ebben a kategóriában volt a legnagyobb a visszaesés. (Ha az európai árakat nem is, de a tendenciát a lenti ábrából leolvashatjuk.)

Ugyanakkor jelenleg teljes joggal számolhatunk azzal, hogy a megújuló energiaforrások felé első körben erőteljesen nyitó államokat – például Németországot vagy Kínát (igaz ez utóbbit nem is annyira a zöldülés iránti vágy, mint inkább a mérhetetlen energiaéhség hajtja a megújulók felé) – követik majd a második és harmadik hullámban fejlesztő államok is. Ezek további lendületet adhatnak majd a beruházásoknak. Főleg akkor, ha megújulók felhasználását sikerül összekapcsolni a lakossági és ipari energiahatékonyságot növelő fejlesztésekkel, ezek fontossága ugyanis megkérdőjelezhetetlen.

Abban pedig már csak bízhatunk, hogy ezek között a feltörekvő államok között ott lesz Magyarország is.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!