Rezsit csökkenteni több módon is lehet: a legfenntarthatóbb módszer az energiatakarékosság. Mivel a háztartások áramfogyasztásának 12-15 százalékát a világítás teszi ki, rendkívül fontos például, hogy körültekintően válasszuk ki a megfelelő fényforrást. Az ideális világítótest minimális áramot fogyaszt, olcsó, erős a fénye, nem káros a környezetre, és hosszú az élettartama. Ilyen, minden igényt kielégítő – mondhatnánk világmegváltó - találmány viszont még várat magára, ezért is érdemes figyelni a témát érintő fejleményeket.

Az utóbbi időben több olyan találmányról is lehetett hallani, amely a vezetékes áram és az elemek megkerülésével igyekszik fényt csempészni az emberek életébe. Természetesen ez még kevés ahhoz, hogy a fényforrás minden igényünknek megfeleljen, viszont egyrészt olyan embereket juttathatja világossághoz, akik az elektromosságtól elzártan élnek, másrészt pedig akár hosszú távú fejlesztések első lépéseiként is számon tarthatjuk őket.

Szegény ember izzója

Nem kell hozzá más, mint műanyag palack, víz és fehérítő. Na meg egy lyuk a tetőn, illetve poliészter gyanta. A fényforrás a Nap, amely ezzel a módszerrel – lemérték – akár egy 40 vagy 60 wattos izzó teljesítményét is helyettesíteni tudja. Persze megvan a hátránya: csak napos időben használható. Viszont olyan háztartásokban, ahová az elektromos áram bevezetésére nincs pénz vagy lehetőség, energiafelhasználás nélkül is javulnak valamelyest az életkörülmények. Azaz már több mint egymillió otthonban. A módszer profibb változata nálunk is elérhető, napcsőnek vagy fénycsatornának hívják.

Használjuk ki a gravitációt!

Az emberi erőben rengeteg lehetőség rejlik energiatermelés szempontjából. Ezt kívánják kihasználni azok az angol tervezők, akik előjöttek a GravityLight ötletével. Egy olyan fényforráséval, amely a gravitáció és az emberi erő együttesével léptethető működésbe. Nagyon olcsó – öt dollár –, ami még a fejlődő országokban is szélesebb réteg számára elérhetővé teszi a találmányt. Bár a fénye alig erősebb egy kerozin lámpáénál, és a működtetéséhez is húszpercenként fel kell állni, a fejlesztés nagyon ígéretesnek tűnik. A gravitációs lámpa tervezői erősebb szerkezetekben gondolkodnak, ráadásul a mobiltelefonok feltöltését is ezzel a technológiával oldanák meg.

A szerkezet maga egy ananász méretű, LED diódákkal szerelt lámpatestből és egy hozzá kapcsolódó, több mint 11 kilogrammos súlyból áll. A súly körülbelül két méter magasságból, nagyon lassan süllyed, úgy, hogy közben meghajt egy többezres fordulatszámmal működő mini dinamót. Így amíg a gravitáció hat a súlyra, a lámpa világít, viszont ha elérte a földet, vissza kell emelni a kiindulási magasságba. Így minden alkalommal, amikor visszaállítjuk a szerkezetet, 20-30 percre elegendő, fénnyé alakítható helyzeti energiával látjuk el.

Izzad a tenyere? Világítson vele!

Talán nem sokan ismerünk olyan lányt, mint a 15 éves Ann Makosinski. Már ilyen fiatalon is azon töri a fejét, hogy hogyan tudnánk megmenteni a kárba vesző energiát. Abból indult ki, hogy ha az ember képes a teste által kibocsátott bizonyos mennyiségű hőt megőrizni, akkor elegendő elektromos áram termelődhet ahhoz, hogy egy elemlámpát működtessen. Ann nem elégedett meg azzal, hogy csupán elméleteket gyártson; elkészítette a saját zseblámpáját, amelyhez nem volt szüksége elemre. A működés elve a hőmérsékletkülönbségen és -áramláson alapszik, ami a lámpában található vezető és a tenyér között jön létre. A találmány nagyszerű példa arra, hogy számos lehetőségünk van a kihasználatlan és elpazarlásra ítélt energia hasznosítására. És ehhez még csak nem is kell, hogy feltalálók legyünk, vagy hogy az energiaszektorban dolgozzunk.

Világító bacik

A génmódosításon átesett baktériumok által működtetett fényforrás gondolata elsőre talán futurisztikusnak tűnik, pedig lehet, hogy nem is vagyunk tőle annyira távol. Néhány egyetemista azon dolgozik, hogy közönséges baktériumok génjeit módosítsa olyan módon, hogy azok képesek legyenek fényt kibocsátani, akár a szentjánosbogarak vagy egyes mélytengeri halak. A mikroorganizmusok önfenntartóak lennének: a környező fényt használnák fel a tápanyag előállítására és a hulladék újrafelhasználására. A Biobulb névre keresztelt találmány egyelőre kezdeti stádiumban van, viszont annál nagyobb a lehetőségek száma egy ilyen ökoszisztéma felhasználását illetően. Vajon a genetika területén van elásva az ideális fényforrás kulcsa?

Egyelőre még kérdéses, hogy milyen irányba fog elmozdulni a világítástechnológia a jövőben, de épp ezért érdemes figyelni a legfrissebb projekteket. Elképzelhető, hogy ami jelenleg csak egy fiatal feltaláló szárnypróbálkozásainak tűnik, abból válik később a leghatékonyabb alternatív fény-, sőt energiaforrás. Természetesen túl korai lenne beleélni magunkat egy ilyen jövőképbe, de azért ismerjük el, hogy nem lenne rossz, ha egy ügyes kis szerkezettel a jelenlegi áramdíjnak akár a 10-15 százalékát is megtakaríthatnánk.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!