„Tiszta udvar, rendes ház” – sok családi házon ma is ott virít még a felirat, és a közvélekedésben is összekapcsolódik a kert szépsége a hasznosággal. Pedig ma már tudjuk, hogy a természet- és környezetvédelem szempontjából sokkal előnyösebb egy gondozatlannak tűnő, parlagon heverő zöldterület, ami támogatja a helyi növényzet és állatvilág biológiai sokféleségét, és még a vízmegkötésben is segít.
A Világ Legcsúnyább Gyepe díj
Amilyen viccesen hangzik, olyan komoly indokok vezérelték a svédeket, amikor meghirdették a Világ Legcsúnyább Gyepe nevű kezdeményezést. Erre 2022-ben került sor, amikor a vízkészletek csökkenése miatt öntözési tilalmat rendeltek el Gotlandon. A Skandináv-félszigettől 90 kilométerre található szigeten fenyegető problémát jelent a vízhiány, egy OECD-jelentés szerint ugyanis 2021 és 2050 között 13 százalékkal fog csökkenni a terület vízkészlete.
Innen támadt a szigetlakók ötlete, hogy a takarékos vízhasználatot szikkadt gyepekkel népszerűsítsék, és erre még egy versenyt is meghirdessenek. Az ötlet hatékonynak bizonyult, ugyanis az első kihívás óta Gotlandon 5 százalékkal csökkent a vízfogyasztás. Azóta más svédországi települések is csatlakoztak a kezdeményezéshez, majd előbb Kanadában, aztán pedig a világ minden táján elterjedt a rút kertek mozgalma. Ausztrália, Dél-Afrika és az Egyesült Államok száraz klímájú részein rengeteg vizet locsolnak el, az USA Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) szerint a háztartások vízfelhasználásnak 60 százaléka a gyepre és a kertre megy el. Így pont ezeken a területeken van igazán haszna annak, ha nem ragaszkodik mindenki a zöld pázsithoz.
Az idei győztes egyébként egy tasmániai gyep lett, amelynek láttán egyáltalán nem is jutna eszünkbe, hogy ez egy zöldterület. A World's Ugliest Lawn (A Világ Legcsúnyább Gyepe) honlapjan ugyanis egy üregekkel teli, néhány kiszáradt fűcsomóval és napszítta fűvel tarkított területet látható – ami tökéletesen megfelel a pályázati kiírásnak.
„Ez a legszebb példa a legcsúnyább pázsitra a világ legértelmesebb ügyéért: a vízvédelemért. A verseny zsenialitása abban áll, hogy humorral hívja fel a figyelmet erre a komoly témára. Díjazza azokat, akik hajlandóak büszkén hirdetni, hogy az övék az a gyep, amely megérdemli az undorodó pillantásokat a szomszédoktól – és a tapsot a világ minden tájáról” – olvasható a svédországi alapítású szervezet honlapján.
A méhlegelőkkel a beporzókat védhetjük
Ha nem is ennyire radikális, de hasonló kezdeményezésre már hazánkban is volt példa, mégpedig a méhlegelők kialakítása céljából. A beporzók védelmét ugyanis leginkább az szolgálja, ha a kevésbé frekventált zöldterületeket ritkábban vagy egyáltalán nem kaszálják, netán eleve olyan növényekkel vetik be, amelyek a vegetációs időszak során folyamatosan táplálékot biztosítanak a méheknek. Azaz mindig van olyan faj, amely éppen virágzik, ezzel pedig virágport és nektárt kínál az „érdeklődőknek”.
Bár a gondozatlan területek látványa sokakban nemtetszést válthat ki, az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói fontos megállapításokat tettek az ilyen helyszínek előnyeiről. A kutatásaikban azt vizsgálták, hogy mennyiben segíti a beporzókat ez a típusú gondoskodás, illetve miként lehet a rendszert minél hatékonyabbá tenni. Az eredmény egyelőre pozitív: a 2021-es és a 2022-es évben kétszer több beporzó rovart figyeltek meg a méhlegelőkön, mint a hagyományosan kezelt kontrollterületeken. Ha pedig minden körülmény adott a beporzók jóllétéhez, az az egész tápláléklánc stabilitására is pozitív hatással van. A kutatók szerint a méhlegelők működése még további vizsgálatokat igényel, de abban egyetértenek, hogy a kezeletlen területek megjelenése mindenképpen előnyös a hazai biodiverzitás megőrzése szempontjából.
