Klímavédelem: megoldóképlet helyett tanuló rendszerek

2024. január 26. 08:57 - CHIKANSPLANET

Szakmai és baráti beszélgetéseken egyaránt gyakran találkozom olyan véleményekkel, amelyek mögött egyfajta csodavárás húzódik meg. Félreértés ne essék: én is izgatottan várom a valódi áttörést a fúziós energiában, ahogy a zöldhidrogén-alapú meghajtással kapcsolatos fejleményekhez is nagy reményeket fűzök. Azonban szilárd meggyőződésem, hogy kifejezetten félrevezető stratégia egy kócoshajú tudós megjelenésében bízni, aki előáll majd a klímakatasztrófa veszélyét egyetlen varázsütésre eltüntető megoldóképlettel.

Legfőképpen azért nem, mert ez a hozzáállás könnyen ad felmentést a konkrét és azonnali cselekvés alól – márpedig a klímacélok elérésében ezeknek a célzott lépéseknek minden másnál jóval több hasznát vesszük. Hadd hozzak erre egy konkrét példát, a földgázt, amely a fosszilis energiahordozók közé tartozik ugyan, az azonban, hogy mekkora a hozzájárulása a károsanyagok emissziójához, alapvetően a végfelhasználáson múlik.

Magyarországon sokan egyetértenek abban, hogy a nukleáris energia és a megújulók együttműködése és összehangolása elégíti ki hosszútávon az energetikai szükségleteket, miközben a hagyományos technológiákat fokozatosan kivezetjük a rendszerből. Ehhez azonban még húsz-huszonöt évig szükség lesz a földgázra, amely egyelőre kiegyenlítő szerepet is betölt a villamosenergia-rendszerben. Az időjárási sajátosságokhoz igazodóan képződő nap- és a szélenergiához ugyanis kell egy rugalmas eszköz: egy gázerőmű, amelyet egyetlen mozdulattal lehet ki- vagy bekapcsolni az aktuális áramfelvételi igények szerint.

Ez ráadásul azt is jelenti, hogy fokozatosan csökken a szén-dioxid-kibocsátásuk. Most tekintsünk is el attól, hogy mennyit javult ezeknek is a technológiája: a kombinált ciklusú gázturbinás erőművek (CCGT) például sokkal jobb hatásfokkal rendelkeznek elődjeiknél, és már csak emiatt is alacsony a fajlagos CO2-emissziójuk. Induljunk ki abból, hogy egy évekkel ezelőtt épült és az év egészében működő gázerőmű – leszámítva a kötelező leállásokat és szervizeket – nagyjából 8000 órát teljesít egy év alatt. Ha a termelési volumen ennek csak a fele, az máris jóval kevesebb károsanyagkibocsátást jelent, márpedig a kiegyenlítéshez az is elég lehet, ha ezek az eszközök akár csak 1500 órát mennek egy évben.

Amennyiben nem a nagyobb léptékű változások elodázásáról szólnak, az említetthez hasonló, apróbb lépéseket sem szabad lebecsülni. Már csak amiatt sem, mert az igazán nagy áttörésre várni a megújuló energiák esetében is pont a lényegről tudja elterelni a figyelmet. Itt is rövidlátó szemlélet egyetlen technológiára feltenni mindent és attól várni a megoldást. Sokkal célravezetőbb olyan mixet találni, amelyben a különböző technológiáknak, például a nap, szél és biogáz hasznosításának is megtaláljuk a helyét.

Ez fokozottan érvényes Magyarországra, ahol nem adottak azok a feltételek, amelyek lehetővé tennék, hogy belátható időn belül kizárólag megújulókkal lássuk el az egész országot. Ezért egy olyan energiarendszert kell kialakítanunk, amelyben a fenntarthatóság a zsinórmérték, azonban képes a tanulásra, az önkorrekcióra és új dolgok, új technológiák integrálására. Ahelyett, hogy a megváltó csodára várnánk, amelynek majd – amennyiben bekövetkezik – örülhetünk, érdemes célirányosan és megfontoltan, lépésről lépésre haladni, fokozatosan nyitva teret a leginnovatívabb és legzöldebb technológiáknak.

ifj. Chikán Attila véleménycikke a VG-PÁHOLY rovatában jelent meg 2024.01.24-én.

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr7618311627

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

na4 2024.02.11. 10:37:06

Megint a tévedések hosszú sora. Fúziós energia sosem lesz a Földön, mivel egész egyszerűen nincsenek meg hozzá azok a körülmények, mint a Nap-ban, és a csillagokban. A Nap centrumában kb. 250 milliárd bar nyomás, és kb. 15 millió K hőmérséklet uralkodik, amit itt a Földön soha nem tudnak előállítani. Amivel próbálkoznak az a nagyobb, kb. 100 millió °C hőmérséklet, amit viszont semmilyen szerkezeti anyag nem bír ki. Egy ilyen forró plazma egybentartása a másodperc töredékéig lehetséges csupán rendkívül erős mágneses térrel, aminek a létrehozása több energiát emészt fel, mint egy kisváros éves villamosenergia fogyasztása. Nagy üzlet, tényleg. Évről évre csak halmozódnak a nehézségek és a kihívások. A kísérleti reaktoron dolgozók (ITER3) pedig nagyon jól tudják mindezt, de nagy üzlet évtizedeken át etetni a semmihez sem értő ostoba politikusokat (majd most jön a nagy áttörés…) hogy pénzeljék ezt az utópiát, és ők búsás fizetéseket tudjanak bezsebelni az adófizetők nehezen, vérrel és verítékkel megkeresett adóiból. Na ezért végtelenül erkölcstelen az egész.
A hidrogén hasonló módon egy utópia. A hidrogén nem energia forrás. Ahhoz, hogy hidrogént kapjunk, nagy energiákat kell befektetni. A vegyészmérnökök immáron több mint 120 éve próbálták munkára bírni a hidrogént – eredménytelenül. Az elektrolízist meg már az elején elvetették éppen az energiaigényessége miatt. Mindemellett a hidrogén egy értékes ipari gáz, mert ipari folyamatokban lehet előnyösen használni, mint pl. kénmentesítés, ammónia és műtrágya gyártás és élelmezés, stb. De ennyi. Nem energia forrás. Leghatékonyabban, ipari méretekben pedig földgázból lehet előállítani – fúj, fosszilis. Megy a képmutatás ezerrel.
A másik nagy tárgyi tévedés, hogy a fosszilis anyagok csak energia hordozók. Azok is, de emellett a petrolkémiai ipar alapanyagai is. Miből lenne az a sok ezer használati eszközök, amiket minden nap használunk, mint pl. a számítógépeink, a mobil telefonjaink, a gyógyszereink, a ruháink, és és és, felsorolni is lehetetlen. Mivel gyógyítanának pl. az orvosok, amikor az orvosi műszerek 99%-a műanyag, ami olajból és gázból készül? Még a szélturbinák, a napelemek és az elektromos autók alkatrészeinek is jelentős hányada műanyagból készül, amit a petrolkémiai ipar állít elő olajból és gázból. Na ezaz, amire a sötétzöldek sosem adnak választ, csak megy az ámokfutás. Elég Németországra nézni, amely a szemünk láttára omlik össze a sötétzöld kormányuk alatt. Elképesztő a pusztítás, amit végeztek.
süti beállítások módosítása