Egyre több adat és előrejelzés lát napvilágot arról, milyen hatással lesz a klímaváltozás a hétköznapi életünkre. Ennek egyik fontos területe a mezőgazdaság, hiszen a termőterületeket érintő felmelegedés, a kiszámíthatatlanná váló esőzések és aszályok rengeteg növényfajra jelentenek veszélyt. Többek között a szőlőre is, a szőlőtermesztés változásával pedig értelemszerűen a bortermelő vidékek is átalakulnak. Ma már nem science fiction a skandináv bortermelés, miközben aggódhatunk a proseccoért. 

A klímaváltozás már valóság 

A teljes globális mezőgazdaság jelentős kihívásokkal néz szembe a klímaváltozás miatt, de vannak ágazatok, amelyekre különösen nagy veszélyt jelent. Az egyik közülük a borászat, mivel a minőségi szőlők csak speciális klimatikus viszonyok között hozzák a rájuk jellemző tulajdonságokat. A borkészítéshez használt szőlőfajták a világ legérzékenyebb növényei közé tartoznak, a termés minőségét annyiféle tényező befolyásolja, hogy a borászkodás szinte a mezőgazdaság, a művészet és a szerencsejáték határán mozog. A melegedés miatt azonban várhatóan alaposan átrendeződik a világ bortérképe a következő pár évtizedben: Magyarország például teljesen vörösborossá változik, viszont megismerkedhetünk a skandináv rizlinggel.  

Váratlan pozitívum: javul a bor minősége 

Van egy váratlan pozitívuma is a klímaváltozásnak: az oxfordi egyetem kutatói szerint ugyanis a klímaváltozásnak köszönhetően javul a bor minősége. A kutatók a bordeaux-i borvidék 50 éves borértékeit elemezték, és azt találták, hogy a melegebb nyarak és a csapadékosabb telek jobb évjáratokat eredményeztek, így közvetlen összefüggést lehet felfedezni a klímaváltozás hatásai és a borok minőségének változása között. A kutatók szerint az egyre melegedő éghajlat és a technológia fejlődésének együttese az oka, hogy egyre prémiumabb borok készülnek. Ez a jótékony hatás azonban nem tart örökké, ugyanis a szőlőnek bizonyos területeken komoly mennyiségű csapadékra van szüksége, így amint a vízhasználat korlátozottá válik, véget érhet a minőség javulása.  

Eltűnhet a prosecco 

Van néhány olyan fajta, amelyre biztosan veszélyt jelent a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás. Az egyik ilyen a rendkívüli népszerűségnek örvendő prosecco, amely egyedülálló ízét magashegyi eredetének köszönheti. A hegyvidéken termesztett szőlő kisebb, a héj és a lé aránya nagyobb, ami intenzívebb ízt kölcsönöz neki. Emellett sok napfény éri ezeket az ültetvényeket, de a magasan fekvő területek hűvös hőmérséklete megakadályozza, hogy megsüljenek a szőlőszemek. 

A mostanában előforduló hirtelen, intenzív esőzések azonban talajeróziót és lejtőomlásokat váltanak ki Észak-Olaszország meredek szőlőültetvényein, ezzel az ültetvények létét veszélyeztetik. A másik probléma pedig az aszály, ha ugyanis nem esik megfelelő mennyiségű eső, akkor öntözni kell az ültetvényeket, ami nem egyszerű feladat a területi adottságok miatt.  A bizonytalan időjárás a termelők becslése szerint akár ötödével is csökkentheti az olasz borszőlőtermést. 

Anglia ismét hódít 

Az északi területek bortermelésének viszont előnyt jelent a klímaváltozás. Ennek köszönhető például, hogy Anglia egyes vidékeinek éghajlata egyre alkalmasabb borszőlőfajták termesztésére. Néhány területen melegebb időjárást kedvelő szőlőfajtákat is telepítenek manapság, azok is jól érzik magukat. Mindezek hatására felemelkedőben vannak az angliai borászatok, a szakemberek azonban mégsem örülnek a gyors klímaváltozásnak. A felmelegedés ugyanis több problémát okoz a szüretnél, amit egyre hamarabb kell kezdeni, emellett újabb betegségekkel és rovarkártevőkkel is szembe kell nézniük a gazdáknak.  

Hihetetlen, de létezik a skandináv borászat 
 

Két évtizeddel ezelőtt a borászat lényegében ismeretlen volt az északi országokban. A nyarak azonban egyre melegebbek és egyre hosszabbak, ami még több szőlőfajta termesztéséhez teremti meg az ideális időjárási feltételeket. Mára Dániában több mint 90, a svédeknél 40 és a norvégoknál is több tucat pincészet működik, és minden évben egyre többet létesítenek. 

Mi lesz a magyar borokkal? 
 

Természetesen a változó időjárás hatással van hazánk szőlőtermesztésére is, bizonyos trendeket már most is megfigyelhetünk. A hazai borászok szerint például már nem igazán érdemes a hűvösebb éghajlatot kedvelő rizlinget vagy akár pinot noirt telepíteni, sőt, a legmelegebb tájakon még az is lehet, hogy a cabernet sauvignon sem érzi majd jól magát. 

De még a tokaji is veszélybe kerülhet állításuk szerint. Ez kevésbé a hőmérséklet, inkább az éghajlatváltozás egyéb hatásai miatt van: gyakran az a minimális csapadék és páratartalom sem alakul ki, ami feltétlenül szükséges lenne a jó minőségű terméshez, az aszúsodást előidéző penészgomba ugyanis száraz időben nem él meg.  

A melegedő klíma miatt viszont bejöhetnek olyan vörösszőlő- és borfajták, amelyek manapság inkább a dél-európai országokban jellemzőek, tehát megnyílhat az út a magyar portói és társai előtt. Itt viszont előtérbe kerül a bor alkoholtartalma, hiszen ahogy az oxfordi kutatók is bebizonyították, a meleg miatt a szőlő cukortartalma megnövekszik, a bor pedig alkoholosabb lesz. A 15 százalék körüli borok azonban sokaknak túlságosan erősek. Az alkoholtartalom csökkentésére ma persze már léteznek megoldások, de ezek plusz vesződséget jelentenek és újabb technológiák alkalmazását igénylik a borászoktól. Az új fajtákkal úgy tűnik, új kihívásokkal is szembe kell majd nézniük, ha az éghajlatváltozást lekövetve szőlőfajtát váltanak.