Ahogy nemrég a Qubit is megírta, Finnország néhány éven belül teljesen önellátóvá válik a villamosenergia tekintetében. Mika Lintilä gazdasági miniszter egy tévéinterjúban jelentette be, hogy jelentős beruházásokkal fogják megerősíteni a hazai áramtermelést, ezáltal az országnak már májusra sikerülhet lekapcsolódnia az orosz energiáról.

A finn energiarendszer meglehetősen gyors átalakuláson megy keresztül. A megújuló energiaforrások aránya Finnország teljes energiafogyasztásában az elmúlt évtizedben mintegy 27 százalékról körülbelül 36 százalékra emelkedett. A finn nemzeti energia- és klímastratégia célja a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, hogy 2030 végére a végső energiafogyasztásban való részarányuk meghaladja az 50 százalékot. Kiemelten nagy hangsúlyt fektetnek például a szélerőmű-park fejlesztésekbe is: 2022 első felében több szélturbina épült az országban, mint az előző évben összesen, amelyből a villamosenergia-szükségletünk 12 százalékát képesek fedezni.

Az időjárásfüggő megújulók (nap- és szélenergia) elterjedését viszont nagyban segíthetik a tárolási technológiák, a megújuló energiaforrásokra épülő új korszak elképzelhetetlen hatalmas, jól strukturált energiatároló ökoszisztémák megléte nélkül.  A finnek 2021 elején mutatták be nemzeti akkumulátor stratégiájukat, amelynek célja, hogy fontos húzóágazattá fejlesszék az iparágat, ezáltal elérjék a kitűzött klímacélokat. Az ország 2035-re vállalta, hogy eléri a szén-dioxid semlegességet, 2040-re pedig szén-dioxid negatívvá válnak, mindezt pedig a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb termékével, az akkumulátorral érnék el.

Finnország akkumulátor-stratégiája elsősorban a fenntartható forrásból származó nyersanyagok elérhetőségére és feldolgozására összpontosít, valamint az újrahasznosításra irányuló termelési és kutatási tevékenységekre. Nem titkolt céljuk, hogy a fenntarthatóság terén példát mutassanak a többi országnak, mindamellett, hogy Finnországot vezető pozícióba helyezzék a nemzetközi akkupiacon. Persze az országnak kiváló adottságai is vannak a stratégia megvalósításához, ugyanis területén belül az akkumulátorok előállításához szükséges legfontosabb fémek szinte mindegyike megtalálható. Emellett híresek az innovációra nyitott kultúrájukról, mindemellett pedig kellő szaktudással is rendelkeznek a nyersanyagok bányászata és a fémek megmunkálása terén is.

Egy finn startup például olyan innovatív megoldással állt elő, melynek segítségével hónapokig képesek tárolni a megújuló forrásból származó energiát. A Polar Night Energy által bemutatott szabadalom lehetővé teszi, hogy a tiszta villamosenergiát megfizethető módon alakítsák hővé, és akkor használják fel, amikor a legnagyobb szükség van rá. A világ első homokakkumulátora egy silón alapul, amelyben körülbelül 100 tonna homok található. Ezt töltik fel azzal a hővel, amit a nap- vagy szélerőművek által termelt villamosenergiából nyernek. A homok mintegy 500 Celsius-fokos hőmérsékleten tárolja ezt a hőt minimális veszteséggel, amelyet a központi fűtési rendszerbe vezetnek be.

Mit tanulhatunk tehát a nyelvrokonainktól? Mindenekelőtt azt, hogy ha a működési környezet stabil és kiszámítható, az energiaiparnak is jobb lehetőségei adódnak a kiterjedt beruházásokra, és az energia ára is versenyképes marad. A most meghozott energetikai döntéseink visszafordíthatatlan hatással lesznek az éghajlatváltozásra és a társadalmi jólétre egyaránt, ezért az ágazatnak élen kell járnia a fenntartható fejlődésben.