Versengés helyett együttműködés: kapitalizmus újragondolva

2021. november 12. 11:17 - CHIKANSPLANET

Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy társadalmunk és bolygónk legégetőbb problémáira nem nyújt kielégítő választ a jelenkori kapitalizmusmodell. Miként lehetséges, hogy mégis megoldást találjunk az állandósulni látszó válsághelyzetre, a soha nem szűnő never normal állapotára? A nyugati mainstream világában egyre elterjedtebb a szolidáris gazdaság gyűjtőfogalma, de itthon még viszonylag kevés szó esett róla. 

Egyre többen vannak, akik szerint a változásnak rendszerszintűnek kell lennie, azaz újra kell értelmeznünk a társadalmi és gazdasági modelljeinket. A körforgásos szemlélet, a zero waste törekvések, a természet kizsákmányolásával szembeforduló alapvetés elvezethet minket egy új társadalmi berendezkedéshez. 

Ezeket együttesen szolidáris gazdaságnak nevezzük, és több mozgalmat is ide sorolhatunk. Közös pontjuk, hogy nem rendelik alá a gazdasági folyamatokat a felhalmozás kényszerének, hanem a természeti és emberi erőforrások megőrzését és újratermelését tűzik ki célul. Ebben a gondolkodásban előtérbe kerülnek az olyan, jelenleg kizsákmányolt vagy háttérbe szorított erőforrás-típusok, mint az ökológiai rendszerek vagy az olyan reproduktív feladatok, mint a háztartással vagy gyerekneveléssel, idősgondozással kapcsolatos munkák, a formális béreket kipótló informális tevékenységek. 

Emellett a szolidáris gazdaság a kölcsönös segítségre és a javak megosztására is alapoz. Ennek a szemléletnek az egyik leghíresebb úttörője Elinor Ostrom, aki 2009-ben azért kapott közgazdasági Nobel-díjat, mert bebizonyította, hogy a közösen birtokolt, használt és igazgatott erőforrások ökológiailag és társadalmilag is fenntarthatóbban működnek. 

Az úgynevezett regeneratív kapitalizmus modelljét a Capital Institute tanulmánya mutatja be legszemléletesebben. A szerzője, John Fullerton úgy gondolná újra a társadalmi és gazdasági berendezkedést, hogy abban három fontos szempontot érvényesít: a gazdasági növekedést, a környezeti fenntarthatóságot, és az emberek fizikai-pszichikai jóllétét. 

A regeneratív kapitalizmus egy holisztikus modell, mely a gazdaságra élő, folyamatos körforgásban lévő szervezetként tekint. Fullerton szerint mindenekelőtt szemléletváltásra van szükség, melyben leszámolunk a “ti” és a “mi” közti különbségtétellel. Tanulmánya szerint minőségi emberi kapcsolatokat kell kialakítanunk a társadalomban és a gazdaságban, amelyek versengés helyett az együttműködésen alapulnak.

A szemlélet nem tagadja a nagyvállalatok fontos szerepét a piacgazdaság működtetésében, de inkább a kis- és középvállalkozásokat helyezné előtérbe, melyek értékalapú, közösségi megoldásokat kínálnak és a regionális, lokális gazdaságot erősítik. 

Fuller szerint gondolkodásformálással és hatósági szabályozásokkal vagy támogatási eszközökkel vonzóbbá kell tenni a fenntartható infrastruktúrába való beruházásokat, és ebben a megújuló energiaforrások is fontos szerepet kapnak. Ez ugyanis egy olyan dinamikusan fejlődő terület, amely az eddigi tapasztalatok és jövőbeli kilátások alapján jelentős profittal is kecsegtet.

Akárhogy is viszonyuljunk a klímaváltozás témaköréhez, az kétségtelen, hogy a modern kori kapitalizmus előremutató reformjához figyelembe kell vennünk a természeti erőforrások szűkösségét és a nagymértékű népességnövekedést. Bár a szolidáris gazdaság koncepciója ma még utópisztikusnak hathat, én mégis reménykedem benne, hogy készen állunk változtatni.

A cikk a Világgazdaság Páholy c. rovatában jelent meg 2021. november 10-én. 

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr6616753554

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2021.11.13. 10:43:28

Nyugaton egyre inkább szocializmust építenek, mi pedig itt keleten pontosan tudjuk hogy hova vezet ez.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · matyimentes.blog.hu 2021.11.13. 12:10:08

@midnight coder: Nálad ez valami mánia? Egyik oldalon leszólod a multikat, hogy Kínába vitték a termelést, most meg a nyugat szocializmust épít. Mesélj, mi szocializmus nyugaton?

Mr. Hyde 2021.11.13. 12:28:15

A nagytőke természetesen képes a társadalmi szolidaritása, feltéve ha ténylegesen is fennáll annak a veszélye, hogy a történelem gulágjára kerül.

desw 2021.11.13. 12:30:33

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:

A nyugati államok játszák a gondoskodó nagybácsit, csak persze más pénzéből, hitelből ill. szarrá adóztatásból.

A jelenlegi nyugati államrendet én liberális szocializmusnak hívom, mert persze az öntudatos álompolgárok vindikálják maguknak a döntés jogát, de ha ennek a végeredménye gy kalap szar, akkor meg persze jöjjön az állam és segítsen.

steery 2021.11.13. 13:11:18

A népességnövekedés már nagyon régóta nem nagymértékű, hanem kismértékű. Korábban, 50-100 éve volt nagy mértékű. Viszont mivel már nagyon sokan vagyunk, a nagyon kismértékű növekedés is összességében óriási plusz terhet jelent a túlnépesedett és túlterhelt világ számára. A népesség szabályozásával már vagy 50 éve elkéstünk, most már csak a csökkentés jöhet szóba, aminek legjobb módja, ha háborúkat szítunk, járványokat hozunk létre és tartunk fenn, éhínségeket idézünk elő, gazdasági válságokat okounk, támogatjuk a bűnözést, emberölést, eutanáziát, abortuszt, sterilizálást, homoszexualitást, mindhalálig párbajozást, illetve büntetjük a családalapítást, gyerekcsinálást. De amilyen béna az emberiség, még ezen területeken is nagyon rosszul teljesít. Ami oda vezet, hogy a természetnek kell elvégeznie helyettünk a munkát, a maga módján.

Az újfajta gazdasági modellek kitalálása nem fog működni újfajta társadalmi, politikai, pénzügyi, vallási modellek kitalálása nélkül, mert ezek szorosan összefüggenek. Az egészet meg kell változtatni, nem csak a gazdasági részét a rendszernek, mert akkor a többi akadályozni fogja a változtatást és elszabotálja. Csakhogy a tudásunk a társadalom mérnökség és civilizáció mérnökség kapcsán: elégtelen. Hiába volt már a történelemben számos kísérlet ezzel kapcsolatban (főleg diktátorok jeleskedtek e téren), igazi, sikeres modellek és bevált módszerek nincsenek a világunk gyökeres átalakítására. Szó szerint senki sem tudja, mit, hogy kéne csinálni? Ezért mindenki a saját szakállára próbálkozik, ami széthúzáshoz vezet és lerontja egymás eredményeit.

na4 2021.11.14. 10:29:34

Na ezt nevezik szocializmusnak, amibe egyszer már fényesen belebuktunk. Soha többet!
süti beállítások módosítása