Elérte hazánkat az első igazi nyári hőhullám, napokon keresztül érvényben volt a vörös riasztás a tartósan extrém meleg miatt. Ha máskor nem is, ilyenkor azért mindenkinek eszébe jut a globális felmelegedés – amelynek most újabb bizonyítékát épp a NASA hozta nyilvánosságra.

A NASA és a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) tudósai a közelmúltban publikálták közös tanulmányukat, amelyben a Föld energiaelnyelését vizsgálták. A tanulmányban megállapították, hogy bolygónk energia-egyensúlytalansága 2005 és 2019 között majdnem megkétszereződött, azaz a Föld rendszerei több energiát fognak fel, és a bolygó ezáltal melegszik. Tudnunk kell, hogy ez a jelenség nem új vagy egyedi, a kutatók szerint azonban a növekedése aggasztóan nagy.

Az energia-egyensúlytalanságot kimutatják a műholdas megfigyelések, illetve az óceánokon úszó szenzorok adatai is. Ezek az úszó adatgyűjtők teszik lehetővé, hogy meg lehessen becsülni, milyen ütemben melegednek fel az óceánok. Mivel az óceánok fogják fel a többletenergia 90 százalékát, a műholdas szenzorok adatainak összhangban kell lenniük az óceánok hőmérsékletváltozásával.

A NASA kutatója és a tanulmány vezetője, Norman Loeb szerint ez a két, egymástól függetlenül megfigyelési mód mutatta most meg, hogy mennyit változott a Föld energia-egyensúlytalansága.

A változás oka a szén-dioxid alapú gázok kibocsátásában kereshető. Mivel ezeknek a gázoknak a kibocsátása nő, a hőt a Föld légkörében tartják, ezáltal felfogva azt a sugárzást, amely visszasugározna a világűrbe. Ez a folyamat egyfajta felmelegedést okoz, amely felelőssé tehető a jég- és hóolvadásért. A vízpárolgás növekedése és a felhők változása pedig tovább súlyosbítják a felmelegedést – állapították meg a kutatók.

Az energia-egyensúlytalanság megkétszereződését tehát részben az üvegházhatású gázok és a vízpára növekedése, valamint a felhők és a jég csökkenése okozza. A kutatók szerint a Csendes-óceánon végbemenő természetes jelenség, amikor a vízfelszín hőmérséklete eltolódik hidegből meleggé, valószínűleg szintén jelentős szerepet játszik az energia-egyensúlytalanság felerősödésében.

A kutatók szerint ez a kutatás csak bepillantást enged a hosszú távú éghajlatváltozás lehetséges hatásaiba, és nem lehet minden bizonyossággal megjósolni, hogy milyenek lehetnek a következő évtizedek a Föld energia-költségvetésének egyensúlya szempontjából.

Ugyanakkor azt is megállapítják, ha a hőfelvétel sebessége nem lassul, nagyobb éghajlatváltozásokra kell számítani, ami már minden bizonnyal hatással lesz a mindennapi életünkre is.

Forrás: Guardian