Mekkora a jeti karbonlábnyoma?

2021. június 25. 08:43 - CHIKANSPLANET

Rendkívül érdekes témát feszegetett egy minapi konferencián Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke. Azt boncolgatta, hogy vajon mikor honosodhatnak meg a magyarországi banki gyakorlatban olyan eszközök, amelyekkel nem csupán támogatni lehet a fenntarthatóságot, hanem akár fel is gyorsítható az oda vezető folyamat. A konkrét példában szelektív hitelezésről volt szó: arról, hogy a bankok más kondíciókkal finanszírozhatnák a zöld- és a kevésbé zöld cégeket vagy projekteket.

Így a környezetet nem vagy csak alig kímélő megközelítéseket felárakkal lehetne „honorálni” – feltéve, hogy adottak az eszközök, amelyekkel a bankok különbséget tudnak tenni ebből a szempontból vállalat és vállalat között.

Tény, hogy akár fenntarthatóságról, akár körforgásos gazdaságról beszélünk, nehéz egyértelműen megítélni, mi tekinthető releváns és sikeres gyakorlatnak. Az semmiképpen, ha a telephelyekre gondosan kihelyezett veszélyeshulladék-gyűjtők tartalma – sajnos az életből vett, idei példa – a kommunális szemétben végzi.

Mint ahogyan az sem számít modellértékűnek, ha egy cég tetemes összegeket költ arra, hogy zöldként tüntesse fel a tevékenységét a közvélemény előtt, miközben valójában alapvető fenntarthatósági kritériumoknak sem képes megfelelni – bizony, még manapság is gyakran ütközünk a greenwashing jelenségébe.

Az viszont örömteli, hogy rohamosan terjed az ökológiai lábnyom mérséklésére irányuló megközelítés. Ebben az is közrejátszik, hogy lassan teljesen kivész a köztudatból az a korábban uralkodó szemlélet, amely szerint a fenntarthatóság állami, politikai vagy legalábbis szabályozói feladat lenne. Meglepő módon ez nem csupán a közvéleményben volt elterjedt nézet, hanem az üzleti szféra nagy részében is általánosnak számított: a szabályozástól és „odafentről” várták a megváltást, a megoldásokat. Szerencsére ez az elvárás egyre határozottabban tolódik a vállalatok felé, amelyek bele is állnak ebbe a kitüntetett szerepbe. Az üzleti szektornak vitathatatlanul nagy az ereje és a befolyása, érdemi hatást azonban abban az esetben tud gyakorolni, ha ereje és befolyása minden fontos részletre kiterjed.

Ehhez két dologra van szükség.

Az első annak felismerése, hogy a fenntarthatóság üzleti kategóriává érett, amelyet a profittal egy lapon lehet és szabad említeni.

A másik a kooperáció: a környezeti rendszer összetettsége érdemi és hathatós együttműködést vár el az üzleti szereplőktől – akár azon az áron is, hogy ki kell lépni a hagyományos pia­ci verseny köréből.

És ha már erő és befolyás, a vállalatoknak nem elég az elszánás és a példamutatás szintjén tetemes erőforrásokat mozgósítaniuk: a fenntarthatósághoz konkrét megoldásokra van szükség. Tevékenységüket leginkább ezek alapján lehet megítélni, ehhez kifinomult eszközöket szállítanak az ESG- (Environmental, Social and Governance) minősítést végző intézmények.

A környezeti, társadalmi és vállalatirányítási aspektusokra kiterjedő megbízhatósági vizsgálatot nyugodtan tekinthetjük afféle fenntarthatósági auditnak: hasonló az üzenetértéke, mint egy független könyvvizsgáló által hitelesített mérlegé és eredménykimutatásé.

Az ESG csak nemrég fordult be a sarkon, azonban lóhalálában közelít felénk. Noha ma még talán kuriózumnak számít a minősítés megszerzése, meggyőződésem szerint pár éven belül nem lehet meglenni nélküle. A klímavédelem mind hangsúlyosabbá válása radikálisan alakítja át a fenntarthatósággal összefüggő befektetői mentalitást is, így hamarosan elvárássá érik egy ESG-értékelés megléte. És ettől a perctől fogva ez már pénzben mérhető versenyelőny, hiszen amelyik cég ebben élen jár, az ebből a szempontból megelőzi a többieket.

Azok a vállalatok pedig, amelyek nem rendelkeznek vele, egyre inkább a saját bőrükön tapasztalják meg azt a napról napra fájdalmasabb versenyhátrányt, amelyet a minősítés hiánya okoz.

Ráadásul előbb vagy utóbb azzal is szembesülnek majd, hogy drágább hiteleket kapnak a bankoktól, mint azok a versenytársaik, amelyek igazoltan zöldek.

ifj. Chikán Attila véleménycikke a https://www.vg.hu/ VG-PÁHOLY rovatában jelent meg 2021.06.24-én.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr3116604206

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

na4 2021.06.29. 09:29:18

Szép tündérmese. A korrupt, semmihez sem értő politikusok gigapénzekkel (vagyis az adófizetők nehezen megkeresett adóival) támogatják a zöld ámokfutást, a cégek pedig ezekért az állami támogatásokért kuncsorognak (hülyék lennének a saját pénzüket ölni méregdrága, megbízhatatlan technológiákba), a bankok pedig ezeknek a cégeknek hiteleznek. És ezzel a kör bezárult. Ez a trojka így szivattyúzza ki a pénzt az adófizetők zsebéből, és fosztja ki őket. Ennek köze sincs fenntarthatósághoz, környezetvédelemhez, ez csak a duma, amivel ezt lenyomják az adófizetők torkán. Ez színtiszta business, hogy a résztvevők nagyot kaszálhassanak. Újabb és újabb botrányok látnak napvilágot: Kalifornia milliárdokat fektetett szél- és napelem technológiákba, az atom-, szén- és gázerőműveket lezárták, most mégis a kaliforniai kormányzó azért könyörög az embereknek a nagy melegben, hogy kevesebb elektromos energiát használjanak. Tavaly nyáron ugyanez volt. Teljesen röhejes. Svédországban detto, egyre több az áramkimaradás, és hasonló fiaskók sokaságai vannak másutt is. Ami pedig igazán fontos lenne - nevezetesen a környezetvédelem - az padlón marad. Szégyenteljes.
süti beállítások módosítása