A fenntarthatóság nemcsak menő, de kifizetődő is lehet

2020. november 13. 08:18 - CHIKANSPLANET

Ma már egy vállalat, legyen szó óriáscégről vagy kisebb kkv-ról, nem teheti meg, hogy nem foglalkozik a „zöldítéssel”, a fenntarthatóság egyik alapvető kérdésével. A klímaváltozás következményeit és hatásait a saját bőrünkön is érezzük, látjuk nap mint a nap a hírekben, ezért egyre többen keresik a fenntartható termékeket, szolgáltatásokat. De mit tehet egy vállalat azon kívül, hogy törekszik a karbonsemlegességre? Vajon kifizetődővé lehet tenni a „zöldítést”? Különösen fontos ez a kérdés most, amikor egy világjárvány épp átalakítja a világgazdaságot, egész iparágakat lehetetlenít el. Tényleg most kell elővenni a zöld-kártyát is?

Nos, a világ egyik legnagyobb tanácsadó cége, az Ernst & Young (EY) szerint igen. A közelmúltban publikálták  A Green Covid-19 Recovery and Resilience Plan for Europe c. tanulmányukat, amelyben ezer, már előkészített zöld projektet elemeztek. A vizsgált projektek között volt portugál zöldhidrogén-gyár, szélerőművek, a Koppenhága-Malmö metróvonal, de olyan kisebb beruházások is, mint egy horvát színház energiai megújítása vagy egy svéd szelektív hulladékfeldolgozó korszerűsítése, valamint bekerültek magyar projektek is. Az EY becslése szerint az elemzésben szereplő programok mintegy 10 százalékát teszik ki a környezeti előnyökkel járó, Európában fejlesztés alatt álló beruházásoknak. Ez alapján úgy prognosztizálnak, hogy az EU-ban tervezett fenntartható projektek összege meghaladhatja akár az ezermilliárd eurót is. Amennyiben pedig az összes ilyen terv teljesül, akkor 12 millió (!) teljes munkaidős állást hozhatnának létre. Ez pedig több, mint amennyi a jelenlegi egészségügyi veszélyhelyzet gazdasági következményei miatt megszűnt.

 

A megvalósuló projektek egyben az Unió klímacéljainak megvalósulását is segítenék. A becslések szerint a vizsgált projektek együttesen a széndioxid-kibocsátás 2,3 gigatonnányi csökkentésével járulhatnának hozzá az uniós klímacélokhoz. 

 

Nem meglepő módon a fejlesztésekben leginkább érintett szektorok az energetika, a közlekedés-szállítás, a gyáripar és az építőipar. Ezek közül a legjobban előkészített, leggyorsabban megvalósítható projekteket az energia (-termelés, -elosztás és -tárolás) és a közlekedés-szállítás területén találjuk. Ide tartoznak a kutatásban elemzett magyarországi programok is: a fővárosi lakásállomány energetikai korszerűsítése, illetve az elektromosautó-töltőhálózat fejlesztése.

 

Nem a finanszírozás a legnehezebb kérdés

Az eredmények eléréséhez hozzávetőleg 200 milliárd eurónyi állami és magánforrásra van szükség az EU 27 országában, bár a kezdeményezések 20 százaléka 5 millió eurónál kevesebb befektetést igényel. A programok kivitelezése során a legfőbb akadályt minden második esetben (49%) azonban nem a finanszírozás, hanem valamilyen adminisztratív, szabályozási vagy kereskedelmi körülmény jelenti.

 

Vannak már jó példák is

Hasonló kérdésekkel foglalkozott egyébként egy másik tanácsadócég, a Deloitte képviselője az idei Brain Baron. Eric Dugelay, fenntarthatósági szolgáltatásokért felelős globális vezető szerint, ha egy vállalkozás helyes választ ad a klímaváltozás jelentette kihívásra, akkor találni fog olyan új termékeket és szolgáltatásokat, amelyek új munkahelyeket teremthetnek azok helyett, amelyeket esetleg a fenntartható működés miatt fel kell áldozni. Erre példaként említette a Carbon Disclosure Project nevű, a klímaváltozás hatásait és kockázatait vizsgáló szervezetet, amelyhez világszerte 7 ezer vállalkozás csatlakozott. Ezek a vállalatok euróban kifejezve is meghatározták, hogy az érintett vállalkozások számára a klímaváltozás elleni küzdelem mennyivel több lehetőséget, mint kockázatot tartogat.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr3016284044

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

cavalry 2020.11.14. 10:38:26

A 2020 évi kísérleteim nagy számú (1000 db) fa gondozásával lezárultak. A kísérletei módszerekkel gondozott fák közül van amelyik 100% növekedést ért el, a tőátmérőben mérve. Az átlag 80%-ot nőtt. Az évgyűrű mérete 3,5 cm a kiemelkedő (legjobb telepítési körülmények miatt kiemelt) fánál. A 17,20 cm májusi átmérő 24,36 cm-re nőtt. Ezek 4 éves fák, magasságuk 10 méter. A kísérlet jövő évben folytatódik, csak ez volt az első év amikor a módszert ki lehetett próbálni, ezért a korábbi májusi méret csak rész megoldások miatt volt egy adott kezdeti érték. A kérdés az hogy jövő évben hogy sikerül a gondozás. A módszer átadható. Van egy facsemete nevelésre való módszer is, ezek is így lettek telepítve. A jelenség hozzájárulhat a gyümölcsösök és szőlők, energia fák, vagy más telepített faállomány gondozásához, pld. az egész Margit sziget növényzetét lehet gondozni vele. A hagyományos módszereket kontroll csoportokkal ellenőriztem és a közelében sem jár a növekedés a kiemelt facsoporthoz. Jövőre újabb 400 fa kerül így gondozásra a mostani méret felmérés után jól követhető lesz a fejlődés. Egész évben folyamatosan lett mérve minden fa. A víz felhasználás 60-70%-al kevesebb mint a hagyományos öntözés esetében. A facsemeték 90%--a megmarad és fejlődik. A facsemeték hektáronként elérhető száma elérheti a 100000 db-t is. Utána kell kitelepíteni és gondozni. A lényeg az, hogy a globális felmelegedés negatív hatásaitól függetleníteni lehet a fákat, nagyon meleg helyekre is ki lehet ezzel a módszerrel telepíteni őket, pld sivatag stb. Vannak hasonló kísérletek nyilván azokat is tanulmányoztam de sokkal hatékonyabb ez a módszer - mert azokat javítottam.
süti beállítások módosítása