A környezettudatos vásárlóknak elege van a könnyen szakadó műanyagzacskókból és a celofánba csomagolt banánokból: ők olcsó, praktikus és zöld csomagolóanyagokat keresnek. Ezt ismerték fel azok a cégek is, akik újrahasznosított vagy lebomló csomagolásokat fejlesztenek, és igyekeznek minimalizálni termékeik ökológiai lábnyomát. Egyre több csomagolásmentes bolt nyílik, és bizonyos szupermarketekben már használhatunk saját zöldségtasakokat, vászontáskákat is. De még mindig elég nehéz elkerülnünk, hogy a hétköznapi fogyasztásunk során szemetet termeljünk, hiszen sokszor egyszerűen nincs más választásunk, meg kell vennünk azt a műanyagdobozos tejfölt. De biztos, hogy ez akkora probléma?
2017-ben Európában 174 kg volt az egy főre jutó csomagolási hulladék, ami rekordmennyiségnek számít. Sokan még mindig egyszer használatos műanyagzacskóba pakolják a zöldséget és a gyümölcsöt a vásárlás során, ami aztán rögtön a kukában landol. De az italos kartonok, üvegek, papírdobozok és egyéb csomagolóanyagok is mind hozzájárulnak a napi szintű hulladéktermelésünkhöz, hacsak nem csomagolásmentes helyeken vásárolunk. Az internetes rendelések esetében például sokszor tapasztalhatjuk, hogy a ruhákat vagy a technológiai eszközöket feleslegesen sok műanyagba csomagolják, és ezzel már csak akkor szembesülünk, amikor kibontjuk az árut. Ez bosszantó és felesleges szemétgyártás, főleg akkor, ha a gyártók nem lebomló, környezetterhelő csomagolóanyagokat alkalmaznak.
Habár vitathatatlanul fontos, hogy szelektíven gyűjtsük a szemetet, mégis elsősorban a gyártók felelőssége, hogy környezetbarát csomagolásokat fejlesszenek. És itt merül fel a nagy műanyag-kérdés. Nem oldódna meg minden problémánk egy csapásra, ha végleg megszabadulnánk tőle? Vagy ha rendeletekkel, különadókkal korlátoznák a nem lebomló csomagolóanyagok használatát, hogy a gyártók kénytelenek legyenek zöldebb megoldásokkal előállni?
A műanyag esetében sajnos ez nem ilyen egyszerű. Ez ugyanis az egyik legpraktikusabb, legolcsóbb és leghigiénikusabb csomagolóanyag, amit az élelmiszeripar előszeretettel alkalmaz, hiszen a többi anyaghoz képest sokkal tovább megőrzi a termékek minőségét. A csomagolás véd a környezeti hatásoktól és a sérülésektől, valamint fontos információkkal látja el a vásárlókat. Innen értesülhetünk a termékek lejárati idejéről, származási helyéről, tápértékéről és összetevőiről is. Az élelmiszergyártóknak szigorú biztonsági előírásoknak kell megfelelniük; újrahasznosított műanyagból készült csomagolóanyagot például nem is igazán használhatnak, hiszen azok higiéniai szempontból nem alkalmasak arra, hogy élelmiszerrel érintkezzenek. A legtöbb nagyáruházban már vásárolhatunk gyümölcsöt, zöldséget és pékárut papírtasakban vagy saját textilzsákban, ugyanakkor a sajtot, felvágottat és hentesárut egyelőre csak bolti csomagolásban vihetjük haza.
A Pénzcentrum tavalyi körképe szerint a magyar áruházláncok nyitottak lennének arra a megoldásra, hogy a vásárlók saját tárolódobozukba kérjék a friss sajt- és hentesárut, de a jogalkotó, illetve az ellenőrző hatóság (NÉBIH) álláspontja egyelőre ismeretlen ebben a témában, ezért az áruházak sem léphetnek. A hozott csomagolóanyag tisztaságát a vásárlónak kellene garantálnia, ami megint csak problémákat vet fel. Úgy tűnik, hogy a teljes műanyagmentesség a jövő ígérete marad, mindenesetre bíztató, hogy egyre több gyártó felismeri felelősségét, és reagál a környezettudatos fogyasztói igényekre.
Vásárlásnál érdemes a termék várható élettartamát figyelembe venni, tehát azt a ciklust, ami a nyersanyagok előállításával kezdődik, és a termék feldolgozásáig tart. Ezzel tudjuk felmérni a környezeti lábnyomát, amelynek tekintetbe vételével felelős döntést hozhatunk. A jó hír az, hogy a legtöbb típusú műanyag újrahasznosítható, tehát visszakerülhet a körforgásba. Ha nem lebomló anyagban árusított terméket veszünk, akkor próbáljuk meg újrahasználni a csomagolását, az üres üvegeket például tegyük el lekvárnak, befőttnek. Ha pedig már nem látjuk többé hasznát, akkor ügyeljünk rá, hogy a hulladékot szelektíven gyűjtsük: ilyen módon megnövelhetjük a termék élettartamát, és hozzájárulhatunk a nyersanyagok körforgásához.
