A vegetáriánus, vegán és növényi alapú étrend már nem csak a nyugati világ szubkultúrájára jellemző. A hippiken és aktivistákon túl egyre többen döntenek úgy, hogy elhagyják a húst és az állati eredetű termékeket étrendjükből. Van, aki az állatokkal való együttérzésből választja ezt a táplálkozási formát, és van, aki egészségügyi okokból. De sokakat fenntarthatósági megfontolások vezérelnek, hiszen a nagyüzemi állattartás világszerte hatalmas környezetterhelést jelent.
Mi lenne akkor, ha egyszer mindenki vegánná válna? Ez egy hipotetikus kérdés, mindenesetre érdemes elgondolkodni a lehetséges következményeken. Már csak azért is, mert a brit Vegan Society statisztikái szerint az Egyesült Királyságban tíz év alatt 350 százalékkal nőtt a vegánok száma, ami azt jelenti, hogy 2016-ban 542 ezer brit vallotta magát vegánnak. Itthon is egyre jobban növekszik a húsmentes életforma népszerűsége, amit jól szemléletet a helyettesítő termékek iránti kereslet növekedése. A húsfogyasztás csökkentése ugyanis az ismeretterjesztő filmek és a kampányoló celebek hatására a korábban radikális életmódváltásnak számító veganizmus szép lassan beszivárog a mainstream kultúrába is. És ez nem csak a dietetikusok számára érdekes, hanem a környezetvédelemmel foglalkozó tudósoknak, közgazdászoknak és döntéshozóknak is.
Talán nem is gondolnánk, de a hűtőnk tartalma sokat elárul személyes karbonlábnyomunk nagyságáról. Az ENSZ szerint az ember által okozott üvegházhatású gázok 14,5 százaléka az állattenyésztés során termelődik. Ez a körülbelül ugyanannyi, mint a Föld összes autójának, hajójának és repülőgépének a kipufogógáz-kibocsátása együttvéve. Egy kutatás szerint ha a bolygó összes lakosa vegán életmódra váltana, akkor több mint felére csökkenne az élelmiszer előállítással összefüggő károsanyag-emisszió. Ez 2050-ig évente mintegy 8 millió emberi életet mentene meg. A The American Journal of Clinical Nutrition szerint a húsevők étrendje tizenhétszer több földterületet, tizennégyszer több vizet és tízszer több energiát igényel, mint egy vegetáriánusé. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésünkre álló mezőgazdasági területek nagy részét állattenyésztésre és takarmánytermelésre használjuk fel ahelyett, hogy az emberi egészség számára fontos növényeket termesztenénk rajtuk.
Megfontolandók ezek a nagy számok. Már csak azért is, mert a következő ötven évben népességrobbanásra számítanak a tudósok, és ennyi ember táplálásához bizony fenntarthatóbb megoldások szükségesek. Persze nem minden legelő alkalmas növénytermesztésre, – szólhat az ellenérv. Ez igaz, ugyanakkor az éhezés ennél sokkal összetettebb probléma. Igazság szerint világszinten már most is jóval több élelmiszert állítunk elő a kelleténél, tehát adva van a lehetőség, hogy a Föld minden lakója elegendő táplálékhoz jusson. Legalábbis elméletben. Az egy főre jutó élelmiszermennyiség ugyanis legalább annyira függ a politikától és a nagyvállalatoktól, mint az egyes egyének táplálkozási szokásaitól. Ráadásul a felsorolt előnyök ellenére nehezen elképzelhető, hogy képesek lennénk világszinten egyszer s mindekorra lemondani a húsevésről. Az emberiség története 10 000 éve szorosan összefonódik az állattenyésztéssel. És most nem csak a táplálkozásra gondolok, hanem a foglalkoztatásra, a kereskedelemre, a vallásra és a kultúrára is. A húsipar világszerte több millió embernek jelent megélhetést, gyakran rendkívül hátrányos helyzetű területeken. Összességében tehát a veganizmus nem menti meg a Földet, – mindenesetre mérsékelheti a környezetvédelmi és gazdasági problémákat.
Érdemes elgondolkodni táplálkozási szokásainkon, mert a túlzott húsfogyasztás nem csak környezetünket, hanem szervezetünket is terheli. Egyre nagyobb trend az úgynevezett flexitáriánus étrend, ami növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény. Ahogy a neve is utal rá, ez az életmód nem a szigorú szabályokról szól, hanem a mértéktartást hirdeti. Előnyben részesíti a zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket és teljes értékű gabonákat, és az állati eredetű fehérjét gyakran növényi eredetűekkel helyettesíti. Egy jól összeállított flexitáriánus étrenddel nem csak a szív-és érrendszeri megbetegedések kockázatát csökkenthetjük, hanem a természeti erőforrások fennmaradását is támogathatjuk.
Szóval a környezetvédelmi témák legtöbbjéhez hasonlóan a táplálkozás esetében sem kell extrém dolgokra gondolnunk, ha zöldebbek akarunk lenni. Mindenki gondolja át lépésről lépésre, hogy melyek azok a területek, amelyeken változtatni képes. Ami az anyatermészetnek jó, az hosszú távon az egészségünknek is jó. Higgyük el, hogy az is nagyon sokat számít, ha hetente csak egyszer eszünk vörös húst, vagy időnként gabonafélékkel, hüvelyesekkel, zöldségekkel helyettesítjük azt.
