Össznemzeti sport lett a kenyérsütés. Hogyan készítsünk kovászt? Lehet-e kovász nélkül kenyeret sütni? Milyen a jó kenyérrecept? Kakaóscsiga házilag? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre választ kereső, fotókkal és videókkal gazdagon illusztrált írásokkal lehet találkozni nem csupán a közösségi médiában, de a legnagyobb látogatottságú híroldalakon is. Úgy tűnik, a vírusjárvány megfékezésére bevezetett karantén hatására a magyarok ráébredtek arra az elvre, amivel nagyszüleink tökéletesen tisztában voltak: az önellátás bizony fontos dolog!

A COVID-19 járvány és a nyomában járó korlátozások váratlanul, ám félreérthetetlenül mutattak rá arra, mennyire sérülékeny a világ és benne Magyarország gazdasági és társadalmi rendszere, mennyire kiszolgáltatottak a fejlett nyugati országokban élők. Bebizonyosodott például, hogy hiába van minden sarkon egy bolt, hiába roskadoznak a polcok a különféle árucikkektől, hiába lehet jóformán bármit megvásárolni, a kiskereskedelem működését biztosító áruellátási lánc igencsak sebezhető. Elég egy pár hetes korlátozás, megspékelve egy kis bevásárlási rohammal, és a bőségnek azonnal végeszakad.

Szerencsére a rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szült e kiszolgáltatottság csökkentésére. Olyan megoldásokat, amelyekből hosszabb távon is hasznot húzhatunk. Az egyik ilyen lehetséges megoldás az önellátás. Ha ugyanis előrelátóak vagyunk és hosszabb távon is felkészülünk arra, hogy legalább néhány dolgot magunk intézzünk, akkor nyugodtabban és zökkenőmentesen vészelünk át a mostani járványhoz hasonló váratlan eseményeket. Ráadásul ezzel pénzt spórolhatunk és még a Föld megóvásáért is teszünk valamit.

Az ismeretterjesztő televíziós csatornák sorozataiban gyakran találkozunk a világtól elvonultan élő, maguknak mindent megtermelő, a civilizációval évente legfeljebb néhány alkalommal találkozó hivatásos túlélőkkel. Gyakorta hallani tőlük, hogy ők aztán mindenre fel vannak készülve, jöhet bármi. Ez véleményem szerint éppen olyan végletes viselkedés, mint az, amikor minden nap le kell mennünk a boltba, mert egy falat ennivalónk sincsen otthon. Az igazi megoldás – mint oly sokszor az életben – valahol a két véglet között van.

Nem véletlenül kezdtem a bejegyzést a kenyérrel, hiszen ezt az élelmiszert mindenki naponta fogyasztja. Nagyon jól esik frissen sült péksüteményekért naponta akár többször is betérni a boltba, de vajon tényleg szükség van erre? A karantén bebizonyította, hogy nem feltétlenül. Ha előrelátóak vagyunk és tartunk otthon lisztet és élesztőt, akár naponta többször frissen sült jó minőségű pékáru kerülhet az asztalunkra. Ha utánaszámolunk, kiderül: olcsóbban jövünk ki így. De akkor miért nem csináljuk?

Valószínűleg azért, mert kényelmetlen. Visszautalnék a már emlegetett önkéntes remetékre. A róluk szóló filmekből egyértelműen látszik, hogy a teljes önellátás bizony rengeteg munkával és még több lemondással jár. Talán ezért is vállalják olyan kevesen ezt az életmódot. Az otthoni kenyérsütés persze nem jár ekkora áldozatokkal, de azért mégis kényelmetlen. Korábban kell kelni, elkészíteni a tésztát, kisütni a kenyeret. Tudom, vannak kenyérsütő gépek, amelyek megkönnyítik ezt a munkát is, de betérni egy boltba és levenni a polcról a friss cipót még így is egyszerűbbnek tűnik. De mi van, ha valami miatt nincs nyitva a bolt? Nincs mese, nagyon úgy tűnik, választanunk kell a kényelmünk és a biztonságunk között.

Az nem megoldható persze, hogy mostantól mindenki háziállatokkal, veteményessel „felszerelt” kertes házban éljen, de azért a város közepén, a hetedik emeleten élve is sokat lehet tenni az önellátásért. És nem csak azzal, hogy lisztet meg élesztőt halmozunk fel! Itt van például a befőzés tudománya. Nagyanyáink rengeteg befőttet, lekvárt, savanyúságot, aszalványt, szörpöt tettek el. Erre azért nekünk is van lehetőségünk. Csak észre kell venni, mikor akciós egy-egy alapanyag és rászánni az időt a feldolgozásra. A házi biztosan olcsóbb a boltinál, ráadásul ha szezon idején vásárolunk, a helyi termelőket támogathatjuk a forintjainkkal. Arról nem is beszélve, hogy ezzel a lépéssel a karbonlábnyomunkat is csökkenthetjük, hiszen nem a világ másik végéről érkező zöldségeket és gyümölcsöket tesszük a kosarunkba nap, mint nap.

Az önellátást szolgáló megoldások tárháza végtelen. Kis fáradtsággal otthon is készíthetünk gyógyteákat, tejtermékeket, tésztaféléket, sőt kozmetikumokat és illatszereket is. A mesterfogásokat könnyen elsajátíthatjuk az interneten ezerszám fellelhető cikkekből és videókból. Csak el kell határoznunk magunkat és vállalni a munkával járó apró kényelmetlenségeket, majd gyakorolni, tökéletesíteni a tudásunkat s a siker nem maradhat el!

Mikor ez a téma szóba kerül, sokan ingatják a fejüket, hogy bizony a bolti alapanyag drága, ha abból készítünk bármit, az bizony drágább lesz a boltinál. De miért ne termelhetnénk mi magunk legalább néhány alapanyagot? Balkonon, sőt napsütötte ablakpárkányon cserépben lehet zöldséget, fűszer- és gyógynövényeket nevelni, de kirándulás közben az erdőn-mezőn nyitott szemmel járva is bőségesen és ingyen gyűjthetünk különféle alapanyagokat. A szinte mindenhol növő bodza virágából készült szörpnél nincs is jobb!

Ha belejöttünk a dologba és tovább léptünk, elővehetjük szüleink példáját és jöhet a hétvégi kert! A városok környékén még mindig viszonylag olcsón lehet üres területeket vásárolni. Kedvező esetben egy kétfős család zöldség- és gyümölcsszükségletét egy 700-800 négyzetméteres területen már biztosítani lehet. Persze egy hétvégi kerttel már nem kevés munka van, de fáradtságunk eredményeként friss és jó minőségű élelmiszer kerülhet az asztalra.

Végezetül ejtsünk néhány szót szűkebb szakterületemről, az energetikáról is. Merthogy itt is létezik ám önellátás, ha nem is egyszerűen és nem is mindenhol lehet azt megvalósítani. Az első lépés e területen mindenképpen a nyílászárócsere és a hőszigetelés, hiszen ha magunk szeretnénk energiát termelni, egyáltalán nem mindegy mennyit kell előállítanunk. Ráadásul ez a módszer a társasházakban élőkön is segíthet, akik külön-külön aligha kezdhetnek energiatermelésbe. Amikor ezzel megvagyunk, csak a pénztárcánk és a fantáziánk szabhatja meg, hogy milyen megoldást választunk az energiafüggetlenségünk megvalósításához. Az egyszerűen és olcsón bárki által kivitelezhető sörkollektortól, a napkollektorokon és napelemeken át a hőszivattyúig vagy az elfogyasztottnál több energiát termelő házig széles a választék. Egy a lényeg: vállaljuk az apró kényelmetlenségeket és csináljuk, mert megéri!