Mi lenne velünk a beporzó állatok nélkül?

2020. március 13. 11:15 - CHIKANSPLANET

gettyimages-516980350.jpg

A beporzás ökológiai körforgásban betöltött szerepe megkérdőjelezhetetlen: alapvető fontossággal bír a növényállomány gyarapodása, ebből következően pedig az emberi táplálkozás szempontjából. Ezért is ad okot aggodalomra a beporzó állatok – a leggyakrabban emlegetett méhek mellett zengőlegyek, nappali és éjszakai lepkék, illetve bizonyos darazsak, bogarak, egyes madarak és denevérek – egyedszámának csökkenése. A jelenség mérséklésének céljából szerencsére számos kezdeményezés működik hazai és nemzetközi viszonylatban is, bejegyzésünkben ezek közül szemezgetünk.

A beporzásról

A beporzás során a beporzó állatok (elsősorban rovarok) táplálkozás közben egyik virágról a másikra viszik át a virágport, ezzel segítve a mag és a termés képzését. A műveletet a virágos növények 87 százaléka igényli, köztük az olyan alapvető, a táplálkozásunk gerincét alkotó termesztett növények, mint a bab, a burgonya, a hagyma, a karfiol, a káposzta, a sárgarépa, a kakaóbab, vagy a gyümölcsök közül az alma, a narancs vagy a citrom. Ebből következik, hogy a gazdaság szempontjából is létfontosságú a beporzók védelme: az Európai Unió mezőgazdasági kitermelése például mintegy 15 milliárd eurót tesz ki.

A beporzó fajok fenyegetettsége

A vadon élő beporzók az utóbbi évtizedekben erősen megtizedelődött: Európában tízből egy méh- és lepkefaj a kihalás szélén áll. A szorult helyzetre számos magyarázat van: a földhasználat változása, az intenzív gazdálkodás és a klímaváltozás mind előidézi azt, hogy a beporzók természetes élőhelyei egyre fogyatkoznak. Ezeken felül a különböző vegyszerek és szennyező anyagok, az invazív fajok és a betegségek közvetlenül is fenyegetik a beporzók egészségét.

Az Európai Unió törekvései

Az EU számos módon igyekszik segíteni a beporzók védelmét. Ilyenek a természetes élőhelyek jogszabályokkal történő védelme, a méhtartás támogatása és a növényvédő szerek használatának korlátozása. 2018-tól kezdve az Európai Bizottság külön kezdeményezés keretében foglalkozik a témával. A projekt három prioritási szintre, azokon belül pedig 10 intézkedésre bontotta a beporzók védelmének kérdéskörét.

Az első prioritás a beporzó rovarok pusztulásával, ennek okaival és lehetséges következményeivel kapcsolatos ismeretek bővítése. A témakör többek között a nyomon követést és az értékelést, illetve a kutatás és az innováció támogatását, a tudásmegosztást és az adatokhoz való hozzáférés elősegítését foglalja magába.

A második prioritási szint a beporzók pusztulásához vezető okok felszámolásával foglalkozik, összesen hat intézkedésen keresztül, amelyek közé többek között a beporzók pusztulásához vezető okok felszámolása, az élőhelyek védelme és javítása a mezőgazdasági és városi területeken egyaránt, a növényvédő szerek, valamint az invazív fajok beporzókra gyakorolt hatásának mérséklése került.

A harmadik prioritás a problémával kapcsolatos figyelemfelkeltés és a társadalom széles körű bevonása, a cselekvésre való ösztönzés és a beporzókkal kapcsolatos stratégiák és együttműködések előmozdítása, a vállalkozások és a polgárok körében egyaránt.

Hazai fejlemények

A beporzók fogyatkozásának tendenciája hazánkban is megfigyelhető, Csongrád megye bizonyos területein például az utóbbi 40 évben a beporzó rovarok közel 80 százaléka eltűnt. Szerencsére az ellenlépések is jelen vannak: az Ökológiai Művelődési Alapítvány által szervezett „LÉPnél? Tegyünk együtt a beporzókért!” rendezvénysorozat legfontosabb célja a figyelemfelkeltés, emellett a kampány a tevékeny munka is előtérbe kerül különböző eszközök – ún. méhecskehotelek, kaptárok, kasok – készítésének formájában. A tudatosító kampány során a méhész szakma hazai legjobbja, a középiskolások, az általános iskolások és a vállalatok egyaránt a szervezők célkeresztjében vannak a különböző, tematikus eseményeken keresztül.

A téma felkarolását természetesen a Greenpeace is fontosnak tartja, amely különálló, a méhek védelmét fókuszba helyező weboldallal várja az érdeklődőket. Bár a világszervezet hazai ágazatának a méhmenedékek kihelyezését célul kitűző kampánya már lezárult, a weboldalon rengeteg információ érhető el a témával kapcsolatban, így igazi tudástárként funkcionál.

Az első, általában legnehezebb lépés, a figyelem felkeltése tehát mind globálisan, mind hazai viszonylatban sikerült, innentől kezdve a feladat adott: óvjuk, védjük a szorgos beporzókat!

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 
6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr3215518580

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2020.03.14. 01:46:18

Esetleg korlátozni kellene az imidakloprid használatát a mezőgazdaságban!

BiG74 Bodri 2020.03.14. 04:50:22

Kíváncsi lennék, hogy ez az összevissza melegedő-visszahűlő időjárás mennyi beporzást végző rovart gyilkol le, tart távol. Régebben egy mandulafa virágzásnál tízméterekről lehetett hallani a dongást, ahogy a sok méh, poszméh járta a virágokat. Most már lassan több, mint 10 éve nem tapasztalok ilyet. De egyre inkább igaz ez a cseresznye, meggy, és a többi gyümölcs esetében is. Elkeserítő.

CoolKoon 2020.03.21. 15:45:12

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Nem baj, amikor a sok kártevő felzabálja a hazai (EU-n belüli) termést, akkor majd szépen behozzák nekünk a (szintén imidaklopriddal meg a másik nagy "kedvenccel", a neonikotinoidokkal permetezett) import szarokat, és egy szép napon majd csak kiderül, hogy a sok idióta sötétzöld sz@rjankó csupán cinikus, álszent és képmutató módon áttolta az általa károsnak mondott dolgokat harmadik világbeli országokra. És ha elrontják az adagolást, akkor a "fölös" rovarirtószer-maradványokat csak mi fogjuk megzabálni szintén....

CoolKoon 2020.03.21. 15:50:09

@jöttem láttam mentem: "nem kell több szúnyog irtás
ennyi a megoldás" - Fogalmad sincs, hogy miről beszélsz. A neonikotinoidok (a méhpusztulás okának legújabban kikiáltott vegyszercsoport) pl. kizárólag növényvédelmi célokat használtak, szúnyogirtásra sosem használták őket.

CoolKoon 2020.03.21. 16:01:50

Igazából az a szomorú, hogy jelenleg a témával foglalkozó legkomolyabb tudósok is csak a vállukat vonogatják a méhpusztulás kapcsán, legfeljebb csak sejtéseik vannak. A különböző rovarölő szerek használata önmagában nem magyarázza a jelenséget, ugyanis a különböző (osztályellenségnek kikiáltottt) rovarölő szereket idestova már vagy 70 éve alkalmazzák, a mégpusztulás jelenségére pedig kb. 20-25 éve figyeltek fel először. Persze ez nem akadályozza meg a Greenpeace-t és a hozzá hasonló öko-bio-sötétzöld szervezeteket abban, hogy a téma által keltett hullámokat meglovagolva kéretlen (és főleg iszonyúan ostoba) tanácsokat osztogassanak a témában, és ideológiai alapú, ám gazdaságilag rendkívül káros lobbitevékenységet folytassanak. Jelenleg ugyebár ott tartunk, hogy az EU (előbbi szervezetek hagymázas baromságaira hallgatva) egy rahedli rovarölő szert betiltott már, de eredmény az mégsincs, egyszerűen azért, mert feltételezhetően nem a bűnösnek kikiáltott vegyszerek jelentik a kiváltó okot. Sajnos a témával foglalkozó tudósok viszont vsz. nem olyan szószátyárok, mint a nagypofájú Greenpeace, így nem is feltétlenül hagyják őket szóhoz jutni. Nekünk meg persze maradnak a vegyszeres termények, csak éppen nem itthonról, hanem importból.