Szivacs városokban élünk majd a jövőben?

2020. január 17. 13:20 - CHIKANSPLANET

szivacs2.jpg

Az elmúlt évek sorozatos természeti katasztrófái, csapásai után, amelyek gyakran városokat, városnegyedeket tettek lakhatatlanná, elérkezett az idő, hogy a városfejlesztés területén is felkészüljünk az éghajlatváltozás okozta kihívásokra. Vajon milyen lesz a jövő városa, amelynek úgy kell kielégítenie például a lakosság növekvő vízigényét, hogy közben élhető is marad? A szivacsvárosok jó megoldást jelenthetnek a gyakran extrém időjárási körülmények okozta kihívásokra. Íme, minden, amit tudnunk kell ezen városok működéséről.   

2018-ban a világ lakosságának 55 százaléka élt városokban, ez az arány 2050-ben az ENSZ által közzétett jelentés szerint elérheti majd a 68 százalékot, miközben a városok levegője egyre csak romlik, rohamosan csökken a zöldfelületek száma, valamint egyre kritikusabb méreteket ölt a vízgazdálkodás problémája, ebből kifolyólag pedig a vízhiány. A globális vízfogyasztás közel 70 százalékát a mezőgazdasági termelés teszi ki: Kína, India, az Egyesült Államok pedig csak néhány példa azon országok közül, akik jellemzően fenntarthatatlan módon „használják” a vizeiket, miközben már közel 800 millió ember él úgy világszerte, hogy nincs a közelében fogyasztásra alkalmas, tiszta ivóvíz.

Hogyan működhet szivacsként egy város?

A városi vízellátási infrastruktúra magában foglalja a csatornák, folyók, valamint az elosztóhálózatok elemeit is. Gyakran ezek a hálózatok elavultak, nem tudnak megbirkózni az emberek növekvő vízigényével, sem a rövid idő alatt nagy mennyiségben lehulló csapadékkal, vagy éppen a száraz hőséggel. Az említett problémák hívták életre a szivacs városok ötletét, amelyek a vizet használják fel arra, hogy megoldást nyújtsanak az extrém időjárási körülmények okozta helyzetekre. Működési elvük a körforgáson alapul: a mesterséges tavak és a szökőkutak például víztározókként funkcionálnak, segítségükkel a városok ugyanis felfogják és elraktározzák a vizet, amelynek jelentős részét képesek újra hasznosítani, a felesleget pedig visszaengedik a földbe és az élővizekbe. A csatornázás és vízelvezetés mellett az élő zöldfelületek kialakítása is a koncepció része, amelyekkel szintén igyekeznek megkötni a vizet.  A gyakorlatban a hagyományos fasorok, erdők és parkok mellett esőkertekkel, valamint zöldtetőkkel is növelik a zöldfelületek számát. Az esőkertek medenceszerű kialakításának köszönhetően például felfogják az esővizet, a zöldfelületeken keresztül pedig természetes módon jut át a víz a mélyebb rétegekbe, a gyökérzet ugyanis felfogja azt.  Azokon a területeken pedig, ahol nem megoldható a zöldfelületek kialakítása, rendszerint olyan útburkolatokat használnak, amelyeknek jóval nagyobb a vízáteresztő képessége a hagyományos aszfalthoz képest.

sponge.jpg

A szivacs városok működési elve

A szivacs város koncepciója a tudatos városfejlesztés eredményeként jött létre, egyik alappillére a megfelelő vízelvezető infrastruktúra kialakítása, másik pillére a növények és azok vízmegkötő képességének hasznosítása, harmadik pillérét pedig az olyan innovatív alapanyagok használata jelenti, amelyek jó alternatívái lehetnek a hagyományos beton- és acélszerkezeteknek.

Az úttörők

Számos nagyváros igyekszik fejleszteni a vízellátási infrastruktúráját és már gőzerővel keresik a megoldást a városi levegő javítására is. Előbbit az infrastruktúra fejlesztésével, illetve a szivacsváros koncepció implementálásával, utóbbit különböző okos beruházásokkal kívánják elérni. Az éghajlatváltozás egyre erősebben érződő negatív hatásai miatt például a berlini városlogisztikusok is szeretnének nyitni a szivacs városok felé. Ehhez a jövőben kerülik a betonnal történő felszíni burkolást, a meglévő felületeket pedig fokozatosan cserélik le speciális vízáteresztő anyagokra, ott, ahol ez lehetséges. Továbbá a városfejlesztés részeként a meglévő épületeket zöld irányelvek mentén modernizálnák.

Hasonlóan nyitottak a szivacsváros koncepciójára Kínában is, ahol az urbanizáció hatására rengeteg betonnal beépített terület található, ezek azonban meggátolják a víz természetes elvezetését, így fokozódik a városokban az árvízveszély. A szivacs városok fejlesztéséről a kínai kormány a 2012-es pekingi árvíz után döntött, majd 2015-ben 16 város kapott 11 milliárd jüan támogatást a fejlesztésekre. A városfejlesztési projektek elsősorban a zöld infrastruktúrára összpontosítanak, Berlinhez hasonlóan ezek a városok is vizes területek, esőkertek és zöldtetők építésével kívánják visszaállítani a városok természetes képességét az esővíz elvezetésére, tárolására, kezelésére, valamint a vízkörforgás szabályozására, így mérsékelve az ivóvízhiányt és árvízveszélyt.

A jövő városfejlesztőinek olyan kihívásokkal kell majd szembenézniük, amelyek megkövetelik az olyan innovatív megoldásokat, mint például a szivacs városok kialakítása. Bár ezen várostípusok egyelőre még nem mondható túlontúl elterjednek, mégis egyre többet hallani arról, hogy egyes városok komolyan fontolgatják a koncepció bevezetését. Az mindenesetre bizonyos, hogy a jövőben számos hasonlóan innovatív városfejlesztési koncepciónak kell majd még megjelennie ahhoz, hogy a következő évtizedekben is élhetőek maradjanak a városaink.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr9515413596

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Korvett5 2020.01.20. 16:31:45

@Hungryhorse: Nagyon erős az indulat, de itt talán inkább a vízről, annak hasznosításáról szól. Nem hiszem van e olyan városunk, településünk, ahol ne lenne értelme a csapadék víz "hasznosítására", a zöld felületek növelése ne lenne mindannyiunk kedvére. A levegő tisztasága egészségünk javára.
Ez nem klimahisztéria.