A műanyag egy több mint száz féle anyagot magába foglaló összefoglaló név. Bár az igazán elterjedt fajtáinak nagy része szelektíven gyűjthető és újrahasznosítható, egy fontos közös vonása az összes műanyagfajtának van: nem bomlanak le a természetben, legfeljebb apró darabokra hullanak szét, amik aztán bekerülnek a körforgásba, ezzel mérgezve az állat- és növényvilágot.
A New York Times már 1977-ben megkongatta a vészharangot a műanyagproblémával kapcsolatban – elemző cikkükben megírták, hogy a műanyagtermelés inkább az ipar igényeihez igazodik, mint a fogyasztókéhoz, illetve hogy ez a jövőben környezetvédelmi veszélyt fog jelenteni. Azt azonban talán még ők sem gondolták volna, hogy a gond ekkora lesz napjainkra: a Világgazdasági Fórum legutóbbi (2014-es), globális adatai szerint a műanyagtermelés már az évi 311 millió tonnát is elérte, ez a szám pedig 2050-re várhatóan megtriplázódik. A statisztika az 1950-2014-ig húzódó időszakot vette alapul és a legriasztóbb adat talán az, hogy milyen ütemben gyorsult a gyártás: a felmérés utolsó 13 éve alatt annyi műanyagot termelt az emberiség, mint az azt megelőző fél évszázadban összesen. Szintén nem túl kedvező, hogy ennek a felfoghatatlan mennyiségnek (1950-től 2014-ig bezárólag összesen 8,3 milliárd tonnáról beszélünk) a 79%-a szeméttelepeken vagy a természetben végezte, 12%-át elégették és mindössze a 9%-a lett újrahasznosítva.
Mindenki küzdelme
Mára a nagyvállalatok közül többen felismerték, hogy a tevékenységük során felhasznált műanyagtermelés volumene nem fenntartható (a legnagyobb műanyagszennyezéssel foglalkozó civil kezdeményezés, a mára több mint 1400 szervezetet magába foglaló Break Free From Plastic 2018-as kutatása ezt részletesen is taglalta), így sokan közülük vállalták, hogy csökkentik a műanyagtermelésüket – például a „szégyenlistát” az USA-ban és Európában is vezető Coca Cola – Nestlé – PepsiCo hármas is.
Vannak olyanok is, akik az összefogásban látják a megoldás kulcsát: idén január végén AEPW néven (Alliance to End Plastic Waste) egy nemzetközi szövetség is létrejött a globális műanyagszennyezés visszaszorítására. A számos vegyiáru- és műanyaggyártót, kereskedőt és hulladékgazdálkodó céget tömörítő szervezet több mint 1 milliárd dollárt különített el a szennyeződések felszámolására, emellett új megoldásokat dolgoznak ki a hulladékkezelésre- és feldolgozásra.
A különböző kezdeményezések jellemzően közös célja az, hogy globálisan hívja fel a figyelmet a helyzet súlyosságára. Elég, ha a National Geographic magazin 2018 júniusi címoldalára gondolunk, amely villámgyorsan bejárta a világsajtót, vagy az egyik legnagyobb zenei fesztivál, a brit Glastonbury döntésére: 2017-es adataik szerint a fesztiválozók 1,3 millió darab műanyag palackot használtak el a pár napos rendezvény alatt, így a 2018-as átmeneti év után 2019-től minden műanyag palackot száműznek a fesztiválról.
Hazai követendő példa
A humusz.hu által idén második alkalommal meghirdetett Műanyagböjt kampány egy remek hazai kezdeményezés: a március 6-tól április 21-ig tartó böjt ideje alatt a szervezet közösségi felületein és egy külön ebből az apropóból létrehozott Facebook eseményoldalon a műanyagok okozta károkról/veszélyekről kommunikál. A fő cél nem csak az, hogy felhívják a figyelmet a problémára, hanem az is, hogy minél több embert ösztönözzenek arra, hogy a böjt után is folytassák a környezetkímélő életmódot.
Mit tehetünk?
Ahhoz, hogy változást érjünk el, nem elég a nagyvállalatok működésének racionalizálása, a hétköznapi embereknek is tenniük kell a műanyagszennyezés csökkentése érdekében. Íme egy rövid check-lista, amivel ellenőrizhetjük, hogy az élet mely területein csökkenthetjük mi magunk is a műanyagfelhasználást:
- Ásványvíz helyett igyunk csapvizet vagy szűrt vizet! A PET palackok jelentik az egyik legfőbb problémát. Ha mindenképpen szénsavast innánk, inkább válasszuk a szódát.
- Tusfürdő helyett használjunk szappant! A tusfürdők rengeteg mikroműanyagot tartalmaznak, így ezzel a lépéssel nem csak a környezetet védjük, de a saját egészségünket is.
- A PET palackokhoz hasonlóan a műanyag szatyrok is hajlamosak észrevétlenül szaporodni körülöttünk – mindig vigyünk magunkkal vászontáskát bevásárláshoz! Nagyon könnyű erről megfeledkezni és minden bevásárlás alkalmával új szatyrot venni, ez azonban az egyik legnagyobb hiba, amit elkövethetünk.
- A műanyag elleni harc egyik fontos hazai mérföldköve, hogy már több helyen is vásárolhatunk csomagolásmentesen: korábbi cikkünkben összegyűjtöttük ezeket a boltokat, ne féljünk őket kipróbálni!
- Ha kifőzdében, étteremben elvitelre kérjük az ebédet, készüljünk saját ételtároló dobozzal és abban hozzuk el. Így elkerüljük az egyszer használatos műanyag dobozok felhalmozását.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
