Nemrég a hazai sajtóba is eljutott a hír, miszerint a Climate-KIC – az Európai Unió klímaváltozás okozta kihívásokkal foglalkozó és azokra megoldásokat nyújtó innovációs kezdeményezése – egy inkubációs program keretein belül olyan magyar vállalkozások jelentkezését várja, amelyek tevékenységükkel elősegítik a városi lakosság életminőségének javítását. De hol is tart manapság a népszerű Smart City, vagyis az okos város mozgalom? Ezt a témát járjuk most körbe.
Város okosan
A Smart City koncepciója nem egyértelműen meghatározható, hiszen nincs két egyforma adottsággal rendelkező város. Vannak azonban olyan jellemzők, amelyek a legtöbb okos városban közösek: ezeket a városokat a hatékony és modern szolgáltatások hálózata jellemzi, ahol az intelligens, fenntartható módon üzemelő rendszerek kialakítása és a folyamatos technológiai megújulás az egyik fő szempont. Ahhoz, hogy az okos városok jól működjenek elengedhetetlen továbbá a lakosság folyamatos tájékoztatása, illetve bevonása a döntéshozatalba.
A nemzetközi helyzet
Az Orbis Research 2018-as kutatása szerint az okos város projektek értéke 2017-ben 529 milliárd dollár volt, ez a szám pedig az előrejelzések szerint 2025-re több mint négyszeresére nőhet. A várható bővülés is mutatja, hogy még rengeteg kihasználatlan terület van a fenntartható városüzemeltetés területén. Kihívás is akad bőven: az elemzés szerint 2025-re globálisan 58%-os növekedésre lehet számítani a városok lakosságszámát illetően, ez pedig komoly település-üzemeltetési kihívásokat vonz majd magával.
Jelenleg Észak-Amerika élen jár a Smart City mozgalomban, ezt bizonyítja a szingapúri központú Eden Strategy Institute 2018-ban kiadott rangsora is. A szervezet 140 várost vett górcső alá, hogy ebből meghatározhassa az 50 „legokosabb” várost. A rangsor kialakításában rengeteg szempontot vettek figyelembe: többek között a város vízióját, a vezetőség hozzáállását és az innováció szintjét. A tanulmányban az első 20 helyezettből 7 Észak-Amerikából került ki: New York, Boston és Vancouver is befért a top10-be, ehhez a trióhoz pedig a 10-20. helyezett között csatlakozott még San Francisco, Chicago, Seattle és Charlotte.
A távol-keleti országok is rohamos iramban zárkóznak fel a smart megoldásokat illetően: Észak-Amerika után a második legnagyobb piac az övék, olyan városokkal, mint Szingapúr, Szöul vagy Sanghaj. Fontos a kínai Nanjing szerepe is: okos város programjuk volt az első hivatalosan elfogadott ilyen jellegű tervezet, így a város a mai napig Ázsia egyik Smart City motorja.
Szerencsére Európa is fontosnak tartja a Smart City projekteket. Londont első helyen rangsorolja a már említett Eden Strategy Institute, nem véletlenül: az utóbbi években számos előremutató projektet vittek véghez. Ilyen például az elektronikus tömegközlekedési jegyrendszer kiépítése, a smart autóbérlés, az áruszállítás fejlesztése, a London Datastore nevű nyilvános adatmegosztó portál, vagy az a technológia, aminek segítségével hasznosítják az alagutakban termelődő hulladékhőt. A másik jelentős európai Smart City központ pedig Barcelona: érzékelők telepítésével információt nyernek ki és ezeket felhasználva irányítják a forgalmat, figyelik a levegő minőségét és a zajszintet, illetve a locsolórendszerek működését a nagy esőzésekhez viszonyítva optimalizálják, így elkerülve a vízpazarlást.
Mi is okosodunk?
Bár nálunk a kezdeményezés még gyerekcipőben jár, örömteli, hogy Magyarország több városa is nyit az okos városok koncepciója felé. Budapest 2017 óta rendelkezik egységes okos város jövőképpel, a XIII. kerület pedig saját Intelligens Kerület koncepcióval állt elő, ami magában foglalja a közterületi parkolási rendszer fejlesztését és a Smart Net közterületi wifi rendszer bővítését is. A fővárosi önkormányzat pedig a tervek szerint 2019 folyamán áll elő új smart city stratégiájával.
Vidéken is vannak előremutató projektek: Pécsett a T-Systems Magyarország fejlesztése, egy interaktív utastájékoztatási rendszer működik a helyi járatú buszokon, Szeged pedig a Zöld Város program keretein belül előbb lakossági fórumokat tartott, majd 2016-ban meghirdette a készpénzmentes város és az open data koncepcióját is. Előbbinek köszönhetően már 2017-től elérhető az online fizethető iskolai menza és a bankkártyás fizetési lehetőség a tömegközlekedésben, utóbbi pedig egy publikus, transzparens városi adatvagyont takar, amin keresztül a Smart szolgáltatásokról készült értékelések, elemzések az állampolgárok számára is hozzáférhetők.
Ami egyelőre nehézséget okoz, az az erőforráshiány: egy egységes smart city városkép kialakítása elképesztő mennyiségű munkával jár, a helyi szervezetek, tematikus munkacsoportok bevonásától kezdve, a fókuszcsoportos beszélgetések szervezésén és különböző kutatásokon át egészen a nyitott adatbázisok elkészítéséig, arról nem is beszélve, hogy mindezt a lakosság felé is folyamatosan kommunikálni kell.
Az viszont mindenképpen pozitív, hogy egyre több esetben foglalkoztatja a városok vezetőit a Smart City koncepció. Ezt az MNB nemrég kiadott Versenyképességi Programja is megerősíti, amiben külön pontot szenteltek a (207. oldal, 13. pont) a főváros és a megyeszékhelyek okos várossá válásának, kiemelve a valós idejű adatszolgáltatások fejlesztését és az energiafelhasználás időbeli és területi felhasználásának elemzését. Előbbi különösen a városok infrastruktúráját és közlekedését modernizálná, utóbbi pedig az energiahatékonyságot segítené elő.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
