Mindennapi műanyagok – mi kerül a tányérra?

2018. október 31. 11:05 - CHIKANSPLANET

shutterstock_1112176769_1.jpgAlig telik el perc az életünkből anélkül, hogy valamilyen műanyaggal kontaktusba ne kerülnénk – tulajdonképpen már a tányérunkon és az otthoni levegőben is megtalálhatóak a porral elkeveredve a mikroműanyagok. A következő 60 másodpercben pedig az emberek körülbelül egymillió műanyag palackot és kétmillió plasztikzacskót vásárolnak. De mi történik az emberi szervezettel ilyen körülmények között? Végre megkezdődtek a kutatások a témában, és az első eredmények szerint az emberi ürülékben is kimutatható mennyiségű műanyag van jelen – függetlenül a tartózkodási helytől és a táplálkozási szokásoktól.

A mindent elárasztó mikroműanyagok

A műanyagtermelés az ötvenes évektől kezdve elképesztő mértékben növekedett, és még ma is évről évre egyre több műanyagot tartalmazó termék kerül ki a gyárakból. A természetben a műanyag azonban nem csak palackok, zacskók és nagyobb tárgyak formájában van jelen. Bár a csomagolásban használt műanyagok lebomlási ideje több száz év, ezek hamar mikrorészekre bomlanak, és az apró részecskék elárasztják a környezetünket. A mikroműanyagok 5 mm-nél kisebb darabok, amelyeknek egy része a különböző termékek bomlási folyamata, rongálódása folyamán keletkezik, de emellett többféle kozmetikai termékben és tisztítószerben is használatosak.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2017-es adatai szerint az óceánokba évente körülbelül 9,5 millió tonna plasztikhulladék kerül, amelynek 15-31%-a az autógumik kopása és a műszálas ruhák mosása során kerül a körforgásba. Ezen hihetetlenül nagy mennyiség egyharmadát azok az anyagok alkotják, amelyek a víz hatására bomlottak részekre, és 2%-át a már említett, kozmetikai és egyéb termékekben használt mikroszemcsék adják.

Mindeközben egyre több vizsgálat hoz megdöbbentő eredményeket arról, hogy a műanyagok tulajdonképpen már a környezet minden apró szegletében nagy mennyiségben fellelhetőek – például már a sarki jégállományban is. De nem kell messzire menni, hazánkból is hozható példa: a Duna mellékfolyóiban, az Ipolyban (1,7 mikrorészecske/köbméter) és a Rábában (12,1 mikrorészecske/köbméter) is kimutathatóak az emberi szemmel nem, vagy alig észrevehető darabok.

Elfogyasztjuk és belélegezzük

Mit jelent számunkra az, hogy a műanyagok ilyen mértékben jelen vannak a vizekben? Azt, hogy ez a mesterséges anyag megkerülhetetlenül a tápláléklánc részévé vált: a tonhalban, a homárban és a garnélarákban is szignifikáns mennyiségben vannak jelen, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a lenyelt műanyagszemét következtében elpusztuló élőlényekről szóló beszámolókat sem. Emellett az étkezési célra árult sók 90%-ban találhatók mikroműanyagok, ezáltal egy felnőtt átlagosan évente kétezer mikroműanyag darabkát fogyaszt el.

Érdemes megemlíteni azonban, hogy a műanyag nem csak az élővilágból kerülhet a tányérunkra. A skóciai Heriot-Watt Egyetem kutatói szerint ugyanis egy-egy főétkezés alkalmával akár 100 mikrorészecskét is lenyelhetünk, hiszen a mikrorészecskék a bútorszövetek és a szintetikus textíliák révén az otthoni levegőben is megtalálhatóak, a házi porral elkeveredve. Harmadrészt pedig több, mint valószínű, hogy az élelmiszer feldolgozás és csomagolás során is szennyeződnek az ételeink.

Mit kezd vele a szervezetünk?

Kevés kutatás tárgyalja, hogy mi történik a szervezetbe kerülő mikroműanyagokkal, az egyik első eredményt nemrég prezentálta a UEG Week elnevezésű gasztroenterológiai konferencián Dr. Philipp Scwabl, az emberi ürülék műanyagtartalmát vizsgáló kutatás vezetője. A Bécsi Orvosi Egyetem (MedUni) és az osztrák Szövetségi Környezetügyi Hivatal kutatói 8 résztvevő étkezését figyelték meg egy héten keresztül, végül pedig a résztvevők székletmintáját is elemezték. A 33-65 év közötti résztvevők a világ különböző pontjairól csatlakoztak a kutatásba – Ausztria, Egyedült Királyság, Finnország, Japán, Lengyelország, Norvégia, Olaszország és Oroszország területéről. Az általuk gondosan vezetett étkezési naplók tanúsága szerint a vizsgálat időtartama alatt mindannyian fogyasztottak műanyaggal csomagolt élelmiszereket. Összesen 6 résztvevő fogyasztott halat, és egyetlen alany sem vallotta magát vegetáriánusnak.

Egy hét elteltével a kutatók 10 féle műanyag jelenlétét vizsgálták meg a mintákban: ebből kilenc fajta műanyag jelenlétét tudták kimutatni. A legmagasabb arányban a műanyagöntésre és pelenkák készítésére használt polypropylene-t, illetve a palackokban használt közismertebb műanyagot, a polyethylene terephthalate-t (PET) találták. A szemcsék 50 és 500 mikrométer méretűek voltak, és 10 gramm mintára 20 ilyen szemcse jutott.

Az eredmények érdekessége, hogy műanyag került azok szervezetébe is, akik nem fogyasztottak halakat – ami a többi említett mikroműanyag forrás szerepére utalhat, például az élelmiszerfeldolgozási és- csomagolási folyamatokra. További kutatások lesznek szükségesek a témában, de egyelőre az látszik, hogy az emberi emésztőrendszerben nem találhatóak olyan baktériumok vagy savak, amelyek a műanyagot le tudnák bontani – így az vagy távozik a szervezetből az ürülékkel, de akár fel is halmozódhat a bélben. Valójában ez még a kisebb probléma, hiszen a legkisebb szemcsék a véráramba és a nyirokrendszerbe is beléphetnek, így a májat is elérhetik. A kutatók hangsúlyozzák, hogy még nem tudunk eleget a témáról, ezért nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket az eredményekből – ugyanakkor sürgetik annak feltárását, hogy milyen negatív élettani hatásai lehetnek az elfogyasztott mikroműanyagoknak.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr2414335577

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Éhesló 2018.10.31. 17:07:17

Magyarországon ez álprobléma.

tireless treehugger 2018.10.31. 18:20:25

egyszer szívesen látnák összehasonlító elemzést a halak disznók csirkék mikroműanyag tartalmáról.

fordulo_bogyo 2018.11.01. 23:34:26

Lenyeg: egyelore fogalmunk sincs, van-e barmilyen elettani hatasuk, es ha igen, akkor milyen (pozitiv vagy negativ)?
Akar oldhatatlan elelmi rostkent (hasznos) is tekinthetunk rajuk... Hm?

Pistike100 2018.11.02. 07:26:12

Ez egy szokásos áltudományos hisztéria! A műanyag többek között azért nem bomlik le/tűnik el, mert biológiailag passzív anyag. Tehát "FELÜL BE, ALUL KI ! " - az útja.

A szervezet nem tudja megemészteni, felszívódni NEM tud !!!

tireless treehugger 2018.11.02. 09:08:04

@Pistike100:

Azt mutatják ki a vizsgálatok hogy felszívódik..

Most azon megy az agyalás hogy mi következik ebből.

Pistike100 2018.11.02. 09:59:22

EZ NEM IGAZ !!! Ha felszívódna, akkor a tengeri élőlények, baktériumok stb stb már rég feldolgozták volna!
Attól marad meg a szétesett polimer műanyag, hogy a természetben nem bomlik le, nem hasznosúl.... Csak pl. melegítés hatására lehetne újra hasznosítani.
Szóval ilyen TUDOMÁNYOS vizsgálati eredmény tutti nincs!

Pistike100 2018.11.02. 14:57:35

Jól értem? "m.origo.hu" ??? :) :) :)

LOL / LOL / LOL

Hja, ha pártunk és kormányunk "kítűnő lapja" is megírta, akkor az úgy is van ! :). Ezen a szinten nincs miről beszélgetni...

(egyébként a cikk is azt állítja, hogy NEM a műanyaggal van baj, hanem a rárakódott szennyezéssel lehet baj...). Szövegértésből sem állunk persze túl jól...

BiG74 Bodri 2018.11.03. 07:36:58

@Pistike100:
Figyelj marharépa:
a pl. azt jelenti, hogy például. Ha például kedvet kapnál utána nézni, hogy mit is írnak erről azok akik értenek is hozzá, akkor például azt is tudnád, hogy vannak olyan élőszervezetek, melyek fogyasztják is a mikroszkopikus műanyagrészecskéket.
Az origóra nem járok, de ez volt az első cikk amit bedobott a kereső, lásd fent.
Másrészről láthatóan hülye vagy a kémiához, de azért kurvára megszakérted azt, amin többszáz kutató dolgozik, folyamatosan publikálva az eredményeket.

fordulo_bogyo 2018.11.12. 11:49:15

Teny: vannak apro muanyagszemcsek az etelben, italban.
Szinten teny: vannak hasonloan nem emesztheto hasonlo meretu nem muanyag szemcsek is, erdekes, arrol kevesebb (semmi) szo nem esik.
Egyelore semmit nem tud senki arrol, hogy van-e barmilyen elettani, biologiai, egeszsegugyi hatasa ezeknek a szemcseknek. A fenti poszt is elismeri ezt.

Akkor mirol beszelgetunk?
süti beállítások módosítása