AZ ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája a fenntartható fejlődés célrendszereinek (Sustainable Development Goals – SDGS) 2030-ra kívánt elérésére évi mintegy 3,9 billió dollárnyi beruházást lát szükségesnek a fejlődő országokban. Elképesztő összeg. Nem is véletlen, hogy ennek alig valamivel több, mint a harmadát – 1,4 billió dollár – költenek el sikeresen évente a felzárkóztatandó területeken. A siker érdekében - Arunma Oteh, a Világbank alelnöke szerint – szükséges az alternatív finanszírozási formákat is a lehető legnagyobb mértékben bevonni a célok elérését támogató projektek megvalósításába.
Az alelnök elmondása szerint a Világbank igyekszik élen járni és támogatni az ilyen jellegű kezdeményezéseket. Példaként Törökországot említette, ahol egy 20 milliárd euró értékű PPP-konstrukciót támogat a szervezet, amely 50 projekten keresztül segít az egészségügyi rendszer felzárkóztatásában. A kezdeményezések célja, hogy egymásra épülve úgy az infrastrukturális hátteret és a szolgáltatások elérésének lehetőségét, mint az egészségértést és a gyógyítási eljárásokat fejlessze. A különféle pénzügyi garanciák mellett, a Világbank modern kórházak kialakítására, a meglévők fenntarthatóvá tételére zöld kötvény programot is indított mintegy 288 millió euró értékben.
A különböző fenntarthatósági törekvéseket támogató kötvényprogramok azonban csak az alternatív finanszírozási formák egyike. A közösségi finanszírozás a Világbank szerint egy másik, szintén támogatandó formája lehet a projektek pénzügyi háttere megteremtésének.
Fontos kérdés ugyanakkor, hogy ezeket a forrásokat milyen témákra lehet és érdemes fordítani. Példaként az alelnök a Kanada egyik vezető befektetési intézményével, az Addenda Capitallal kötött megállapodást említette, akivel közösen a szervezet egy egymilliárd kanadai dollár értékű programot indított el a nemi egyenlőtlenségek felszámolására. Ennek célja, hogy a nők felzárkóztatásával a munka világában növeljék a gazdaság teljesítőképességét, ezzel egy olyan öngerjesztő folyamatot elindítva, amely már önfenntartó módon teremti meg a gyengébb nem helyét és szerepét az élet ezen szegmensében. A program sikere Arunma Oteh szerint abban rejlik, hogy a társadalmi jó ügy szolgálata mellett közép és hosszú távon a felfutó gazdasági teljesítmény a pénzügyi megtérülést is biztosítja.
Érdemes elgondolkozni azon, hogy ez a megközelítés mennyire egybevág a gazdasági fenntarthatóság és teljesítmény kapcsán elsősorban a fiatalabb vezetői és befektetői generációk „dollars and sense” filozófiájával. Ennek lényege, hogy egyre több cég(vezető) és befektető keresi azokat a jó ügyeket, amelyeket működésének fókuszpontjaiba állítva hosszú távon biztosíthatja ügyfelei, munkatársai, partnerei elköteleződését, még akkor is, ha a hosszútávú fennmaradás érdekében rövid távon akár profitot is veszít.
Az látszik tehát, hogy egy folyamat elindult, azonban ennek felfutásához még időre van szükség. Ugyanakkor, ahogy ma már a zöld kötvények és a közösségi finanszírozás is egyre nagyobb létjogosultságot kap a gazdasági életben, úgy törnek majd előre ezek az alternatív finanszírozási formák a fenntarthatósági fejlesztések anyagi hátterének megteremtésében is. A magánszektor és a magánbefektetők bevonása nélkül ugyanis nem lehet sikereket elérni ezen a területen sem. Keressük hát a jó befektetéseket mi magunk is úgy, hogy közben egy jó ügyet szolgálunk!
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
