Az utóbbi időben – nem véletlenül - sokat beszéltek arról az iparágban, hogy a modern technológiák miként szabják át az élelmiszer-ellátási és -forgalmazási ágazatokat. Az olyan modernkori vívmányok mint a mobilalkalmazások és a digitális felhő mind jelentős hatással vannak az élelmiszerellátási láncra, és ez várhatóan a jövőben sem változik, sőt jó eséllyel fokozódik majd. Az online élelmiszer vásárlás előretörésével azt gondolnánk, hogy az ételek csomagolása sokkal inkább a praktikum és a fenntarthatósági megoldások felé tolódik el, azonban egy friss kutatás szerint a vásárlók továbbra is inkább a külcsínt nézik ennek kapcsán, mint inkább a belbecsre koncentrálnának.

Mielőtt azonban belemennénk a vásárlói elvárások erdejébe, érdemes egy pillantást vetni az online élelmiszervásárlás volumenére: jelenleg interneten keresztül évente az összes élelmiszer három százalékát vásárolják az emberek világszerte, amely így is eléri a 23 milliárd dollárnyi értéket. Ráadásul ez a szám folyamatosan növekszik, és vélhetően növekedni fog a jövőben is.

Természetesen, ahogy ez a fajta értékesítési technológia utat tör magának, úgy a termékek csomagolásának is igazodnia, fejlődnie kell – logikusan úgy, hogy a kiszállított élelmiszerek csomagolása a racionalitás (puritán megjelenés és fokozott funkcionalitás) és a fenntarthatóság felé mozdul el. Ezzel szemben viszont szinte sosem volt még olyan fontos a vásárlóknak vásárlási döntésük meghozatalában az élelmiszerek csomagolása, mint most. Az Amazon és a Whole Foods közös online élelmiszerbolt projektje kapcsán végzett felmérés azt mutatja, hogy hiába az elektronikus felületeken leadott rendelés, a vásárlói élmény jelentősen romlik, ha kinézetében egyszerű, ám funkcionalitásában a korábbinál jelentősen praktikusabb - élelmiszer-szennyezés és a betegségek terjedése tekintetében sokkal jobb - csomagolásban érkezik a termék az ajtó elé.

És csak hogy érezzük a számokat is – a vásárlói visszajelzések alapján a kérdőívet kitöltők 20 százaléka, azaz 100-ból minden ötödik ember - várta el a látványos csomagolást, még akkor is, ha az kevésbé praktikus és biztonságos. Szintén 20 százalékuk jelezte, hogy sok esetben vásárolnak meg amiatt egy terméket, mert az online leírás szerint az majd egyedi csomagolásban érkezik meg a vevőhöz. Arról már nem is beszélve, hogy a pozitív vásárlási döntés továbbra is elsősorban a csomagolás színvilágán, méretén, és megjelenésén áll vagy bukik az esetek 90 százalékában.

Ezek a visszajelzések pedig még egy megoldandó kérdést vetnek fel a vállalatok számára: nem elég, hogy a biztonságos szállítást, a minőség megőrzését és a lehető legkisebb szennyezési és fertőzési lehetőséget nyújtó csomagolásokat kell megtalálniuk a termékeik számára, hanem még egy plusz faktorként annak vonzóvá tételén is dolgozniuk kell majd a jövőben.

És itt érkeztünk meg a vásárló felelősségéhez. Tényleg szükségünk van arra, hogy az online – korábbi pozitív tapasztalataink és kimerítő termékismertetők mentén – megvásárolt élelmiszer valamilyen „fancy” csomagolásban kerüljön a spájzba vagy a hűtőbe? Tényleg annyira fontos, hogy ne barna dobozokkal, valóban légmentesen záródó sima zacskókkal és a megfelelő tárolási hőmérsékletet az egész kiszállítás alatt kevesebb energiafelhasználásból megoldó műanyag tárolókkal legyen tele a kamra és a hűtő? Szerintem nem, és ha ennek kapcsán egy kicsit tudatosabban állunk a nagy csomagolás-dilemmához, biztosan tettünk valamit mi is azért, hogy unokáink is egy élhetőbb Földön fogyaszthassák az online rendelt élelmiszerekből főzött vasárnapi ebédjüket.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!