A már mérgező – azaz az egészségügyi határértékeket jócskán meghaladó – szintet elérő különféle szennyezések körülbelül 200 millió ember életére vannak hatással ma globálisan. A fokozottan veszélyeztetett területeken a gyermekek gyakran születési rendellenességekkel jönnek a világra, nem ritkán 30-40 IQ-ponttal alacsonyabb intelligenciaértékkel, testi deformitásokkal. Ezeken a területeken a várható élettartam sajnos igen alacsony, mintegy 45 év, köszönhetően a rákos és egyéb megbetegedéseknek. A szennyezés érintheti a szárazföldet, a vizeinket, a levegőt, de beszélhetünk zaj-és fényszennyezésről is.
A települési szilárd hulladék mennyisége világszinten jelenleg 1,3 milliárd tonnát tesz ki, amely előrejelzések szerint 2025-re majdnem megduplázódik, elérheti akár a 2,2 milliárd tonnát is. A legnagyobb hulladéktermelő régiót egyébként az OECD-országok (44 százalék) jelentik, majd utánuk következik Kelet-Ázsia és a csendes-óceáni szigetek térsége (21 százalék), a dobogó harmadik fokán pedig Latin-Amerika és a Karib-térség áll (12 százalék).
A vizeinket ért szennyezés általában a különféle kemikáliáknak, valamint egyéb veszélyes anyagoknak köszönhető. Ezek mellett a szennyvíz, a rovarirtó szerek és a mezőgazdasági termelésből származó műtrágya, valamint az olyan fémek, mint az ólom és a higany azok, amelyek a vizek szennyezettségének fő okozói. Földünk mintegy 71 százalékát borítják óceánok és tengerek. A mindennapi ember szeme előtt az ezeken a vízfelületeken, eldugott parti szakaszokon, mély tengerekben lévő hulladék rejtve marad. Annak ellenére, hogy nem szembesülünk a pusztító látvánnyal, a probléma még jelen van. Az ENSZ adatai alapján körülbelül 783 millió ember nem jut megfelelő minőségű tiszta vízhez, valamint 2,5 milliárd ember él nem megfelelő higiéniai körülmények között – köszönhetően az emberi hulladéknak. És akkor már azt is meg kell említeni, hogy a vízfelszín felmelegedése is komoly problémát okoz az élővilágra nézve, amelyet egyébként hőszennyezésnek, vagy más néven termikus szennyezésnek nevezünk.
A szárazföld- és a vízszennyezés mellett ott van még a levegőszennyezés is. A tüzelőanyagok elégetésével korom kerül a levegőbe, amely légúti megbetegedéseket okozhat. Más típusú szennyezés, amikor veszélyes gázok, mint amilyen a kén-dioxid, a szénmonoxid, a nitrogén oxid és egyéb kémiai gőzök kerülnek a levegőbe. Végezetül a légszennyezés bekövetkezhet az üvegházhatású gázok, mint amilyen a szén-dioxid, kibocsátásának következményeként is. Mindent összevetve a levegő szennyezettségének köszönhetően évente kétmillió ember veszíti életét valamilyen légzőszervi megbetegedésben, idő előtt.
Bár a zajszennyezettséget nem annyira vesszük észre, kutatások kimutatták, hogy a magas zajszint káros hatással bír az egészségre. Az állatvilágnak is rosszat tesz a hangos környezet: a víz alatti zajszennyezés következtében a bálnák navigációs rendszere összezavarodik, valamint a vadállatok hangosabban kénytelenek kommunikálni, amely megrövidítheti az élettartamukat. A nagyvárosoknál és metropoliszoknál megfigyelhető fényszennyezettség kihatással van több állatfajra is. Bizonyos madárfajok például a fény miatt szokatlan órákban is énekelnek, de befolyásolhatja a madarak költözési időszakát is, ugyanakkor a növények virágzási időszaka is teljesen felborulhat a mesterséges fény miatt.
A kérdés már csak az, hogy mit tehetünk mi, átlagemberek, ezeknek a negatív hatásoknak a visszafogására? A válasz a kérdésre nem egyszerű: semmit és mindent. A globális mérték szerint semmit, hiszen egy ember erőfeszítése még egy fél cseppet sem jelent a szennyezés tengerében. Viszont sok fél csepp, megtölt egy poharat, kádat, medencét, óceánt. Fontos tehát tudatosan kezelnünk a fenti hulladékokkal kapcsolatos döntéseinket, kezdve azzal, hogy a komposztálható és újrahasznosítható hulladékot külön gyűjtjük, egészen odaáig, hogy tudatos választói és vásárlói döntéseinkkel kényszerítjük egy kevesebb hulladékot és mindenféle szennyezést kibocsájtó működésre a vállalatokat. Ha nem is azonnal, de javulás biztosan elérhető, érdemes tehát fél cseppnek lenni a tengerben!
Forrás: Live Science
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
