Előrejelzések szerint a világ népessége 2050-re eléri a 9,8 milliárdot, 2100-ra pedig már 11,2 milliárdan leszünk a földön. A jövő egyik nagy problémája, hogy a népességnövekedés magával hozza majd a növekvő élelmiszer-igényt is: ennyi ember étellel való ellátása már komoly gondot fog okozni nem csak az állattenyésztés, de a mezőgazdaság egésze számára is. Kutatók azon dolgoznak, hogy erre megoldást találjanak.
Az élelmiszerek iránti globális igény 2050-re legalább 59, de akár 98 százalékkal is növekedhet. Ez a tény teljesen át fogja alakítani a mai értelemben vett mezőgazdaságot. Az ágazatban tevékenykedőknek növelniük kell majd a növénytermesztés volumenét vagy úgy, hogy kiterjesztik a termőföldek területét, vagy pedig úgy, hogy a már meglévő termőföldek produktivitását fokozzák, mondjuk a műtrágyázás, illetve öntözőrendszerek fejlesztésén keresztül, vagy olyan új módszerek bevezetésével, mint amilyen a precíziós gazdálkodás. Ez utóbbi egy olyan megközelítés, amely a gazdálkodást összekapcsolja az információs technológiával annak érdekében, hogy a növény és a termőföld pontosan azt kapja, ami a termelés optimalizálásához a legszükségesebb.
A gond csak az, hogy a jelenlegi termésátlaggal számolva elmondható, hogy nem fogunk tudni annyi gabonát betakarítani, amennyire az emberiségnek szüksége lesz. A klímaváltozás, az urbanizáció, a mezőgazdasági befektetések hiánya mind olyan tényezők, amelyek megnehezítik majd azt, hogy elegendő élelmiszert tudjunk előállítani.
A klímaváltozás hatással lesz a mezőgazdaságunkra: egyes területeken a növénytermesztés hozama jelentősen csökkenni fog. A Mato Grosso nevű brazil szövetségi állam például az egyik kulcsfontosságú mezőgazdasági terület, ahol 2050-re 18-23 százalékos visszaesést prognosztizálnak a szójabab-és kukorica-termesztésben – mindezt a klímaváltozás számlájára írhatjuk. Persze némely területen a klímaváltozás hatására kezdetben még a termésátlagok növekedését lehet majd megfigyelni. Ilyen földrajzi területek lehetnek például Kína, Kanada és Oroszország egyes részei, ahol az előrejelzések alapján hosszabb és melegebb termesztési időszakokra számítanak – legalábbis a klímaváltozás elején.
Mindemellett a gazdáknak egyre inkább úgy kell fejleszteniük a mezőgazdasági termelést, hogy az fenntartható maradhasson, ellenkező esetben a klímaváltozást erősítjük. Olyan a precíziós gazdálkodáshoz szükséges eszközöket kell használniuk, mint például a GPS-alapú műtrágyaszórás, a különböző fejlett öntözési technológiák bevezetése, vagy a hatékonyabb vetésforgó kialakítása.
Mindeközben egyre több olyan projektet indítanak, amelyekben a gabonatermelés folyamatát akarják gyorsítani a kutatók. A legjobban, leggyorsabban termő növények kiválogatása, majd továbbszaporítása ugyan évszázadokig működött, most viszont hatékonyabb megoldásra van szükségünk. Az új módszer az úgynevezett ’speed breeding’, azaz gyors termesztés. Az ezzel kapcsolatos kísérletek olyan üvegházakban zajlanak, ahol a növényeket LED-izzókkal világítják meg, amelynek hatására gyorsul a fotoszintézis. Ez az eljárás a nátriumgőzlámpák korábbi használatánál nem pusztán olcsóbb, de hatékonyabb is. A kísérletben használt búza növekedése például a háromszorosára nőtt.
Az is kiderült, hogy bizonyos növények, mint amilyen a búza, árpa, borsó és a csicseriborsó egy év alatt hatszor képes lehet termőre fordulni ezzel a módszerrel. Ráadásul a módszer használatával a tudósok tanulmányozhatják, hogy a növények hogyan küzdenek meg a különböző betegségekkel, de az alakjukat és a virágzási idejük folyamatát is megfigyelhetik, ráadásul ilyen ellenőrzött körülmények között a vegetációs időszak nyolchetente megismételtethető.
A globális élelmiszer-egyensúly kialakításához és megtartásához az ágazat szakpolitikusainak, a vállalatoknak, valamint a fogyasztóknak az összefogására van szükség. Az ellátó hálózatban szereplő nemzetközi üzleteknek jobban kell tudniuk artikulálni a változtatás szükségességét. A fejlett országoknak pedig ösztönözniük kell a beruházásokat azokon a területeken, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek.
Forrás: Harward Business Review, The Guardian.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!