Az energetikában tapasztalható technológiai haladás napról-napra megörvendezteti a fenntarthatóságért szurkolókat. Azonban abba is érdekes lehet belegondolni, hogy ahhoz, hogy stabilan lehessen a gyakorlatban is fenntartani a fejlődés mértékét, rengeteg új, magas hozzáadott értéket termelő munkaerőre lesz szükség. Nézzünk kicsit mögé, hogy ezen a téren miként állunk!

Nagy léptékben nézve, a fejlett világ egy olyan változás közepén van, amelyben az automatizáció már minden szektort elért, egyre nagyobb szeletet hasít ki és ezzel párhuzamosan kihívásokat támaszt az üzemeltetők, a benne dolgozók számára. Ma már minél nagyobb egy szervezet, annál nagyobb valószínűséggel tudja kihasználni a költségcsökkentő és hatékonyságnövelő technológiákat. Számomra már azt is érdekes volt olvasni, hogy egyes nagy amerikai vállalatoknál például már mesterséges intelligencián alapuló szoftverek és algoritmusok végzik el az állásokra jelentkezők felkeresését, kiválogatását, és csak a folyamat végén, a végső fordulókon lehet találkozni HR-szakemberrel.

Gerd Leonhard jövőkutató mondta nemrég erről a témáról, hogy

„a jövő már itt van - de legtöbbünk még nem vette észre. A technológia exponenciális mértékben változik, és ez még csak a kezdet. Az elkövetkező 20 évben az emberiség többet fog változni, mint az elmúlt 300 évben. Az elkövetkezendő 10-15 évben a munkahelyek 50 százaléka automatizálódik.”

Leonhard, akiről a Wired Magazin azt állította 2015-ben, hogy Európa legbefolyásosabb gondolkodói közé tartozik, egyébként a Future Agency vezérigazgatója.

Sok területen ezzel együtt élesen megugrott a szakemberek iránti igény. Hiszen amikor a Volvo bejelenti, hogy 2019-től az újonnan gyártott autóik már csak hibrid vagy elektromos hajtásúak lesznek, vagy amikor abban versenyez minden vállalat, hogy melyikük tudja az energiatárolási technológiákat leghamarabb hatékonyan piacra dobni és felhasználni, akkor képzett szakemberek hadára van szükségük, különben a célok elérésére esélyük sincs.

A Guardian legújabb cikkében az energetikán belül már önálló kategóriaként kezelt megújulóenergetikában fellelhető munkaerő-keresletről ír. Ebben a szektorban ugyanis kifejezetten hangsúlyos a technológiai és gazdasági fejlődés, így érthetően nagyon várják a STEM (science, technology, engineering, mathematics) diplomával rendelkező új szakembereket. Az adatok szerint 2015-2016-ban az Egyesült Királyságban a megújuló energetikai szektor nagyjából 126.000 főt foglalkoztatott ilyen végzettségekkel. Az egyik megszólaltatott szakember, egy hidrogéncellás autógyártó vállalat vezetője, szerint olyan szakemberek kellenek, akikben nem csak megvan a technikai tudás a feladatok ellátására, de még fontos is számukra az, hogy olyan területen dolgozzanak, ami indirekt módon hozzátesz az emberiség fejlődéséhez, a fenntartható jövőhöz.

Ebből egyrészt vállalatvezetőként arra a következtetésre jutok, hogy kiemelten fontosnak kell lennie annak, hogy a fenntarthatósághoz hogyan tudok személy szerint és az általam irányított vállalat révén hozzájárulni (az ALTEO Fenntarthatósági Jelentését például itt lehet elérni). Ezt pedig érdemes kommunikálni is, hogy a tehetséges és az „ügy” iránt elkötelezett munkaerő láthassa az ez irányú erőfeszítéseinket. Másrészt pedig nagyon fontos összekötni a fejekben azt, hogy egy-egy ilyen vállalati tudásközpont mennyire elengedhetetlen alapköve egy jól működő gazdaságnak, elsősorban azokon az előremutató vállalkozásokon, projekteken keresztül, ahol voltaképpen össztársadalmi érték is létrejön a gazdasági hasznon túl.

Ez pedig hozzáértő és a fenntartható fejlődésben mint magasabb ügyben hinni tudó szakemberek nélkül nem megy. Egyik szektorban sem.

Forrás: The Guardian, Cleantechnica.com , HR Portal