A francia kormány bejelentette: 1.000 kilométernyi utat fognak leburkolni tartós, a környezeti behatásoknak ellenálló napelemekkel, amelyekkel 5 millió ember áramigényét kívánják fedezni. Emellett Michiganben átlátszó napelemeket fejlesztenek; az olcsóbb, tartósabb perovszkit napelemek pedig már 2017-ben kiskereskedelmi forgalomba kerülhetnek. A napenergiával hőt termelő okosruháktól, a Google napelemes drónjain át az ugandai napelemes buszokig sok irányba fejlődik a napenergia hasznosítása.

A mostani bejegyzés apropóját az adta, hogy a francia kormány bejelentette: 1.000 kilométernyi utat fognak leburkolni tartós, a forgalomnak és az időjárásnak is ellenálló napelemekkel. Érdemes kicsit körülnézni a napelemekhez kapcsolódó fejlesztések között és bemutatni néhány, a technológia lehetséges jövőjét képező, egyelőre még kutatási fázisban lévő megoldást.

A francia bejelentés persze kicsit kilóg a sorból, hiszen az országszerte 5 millió ember áramigényének ellátását megcélzó projekt már messze nem a kísérleti szint – egyébként Hollandiában ugyanezzel próbálkoznak, csak kisebb léptékben. Az egész beruházást az ország klímaegyezményben tett vállalásaival indokolják, a munka maga pedig 5 évig fog tartani.

Megfelel viszont az előbbi kritériumoknak a Michigani Állami Egyetem fejlesztése, amelyről nemrég a magyar sajtóban is megjelentek hírek: egy átlátszó napelemről van szó, amely így ablakként, arra szerelve, sőt, szinte bármilyen átlátszó üvegfelületen használható. A technológia lényege, hogy a lap kiszűri az ultraibolya és infravörös sugárzást és azt a készülék szélén lévő napelemcsíkokba vezetve termel áramot. Gondoljunk csak bele, hogy milyen érdekes lenne, ha a telefonok kijelzőitől kezdve a buszok ablakaiig mindent ilyen eszközökkel lehetne felszerelni… A franciák által használt „útburkolati” napelemekhez hasonlóan azonban itt is ugyanaz a gond: a technológia egyelőre nem elég hatékony, teljesítménye messze elmarad a szektorban sztenderdnek számító 20 százalékos energiaátalakítási aránytól.

Hasonlóan különleges projekt a perovszkit napelemeké, amelyek egyrészt a hullámhosszok szélesebb spektrumát képesek hasznosítani, másrészt, az amerikai Northwestern University közlemény szerint, lényegesen gyorsabban térülnek meg, mint a ma forgalomban lévő napelemek, ráadásul a gyártásuk is jóval egyszerűbb. Mindezzel pedig képesek lennének ellensúlyozni, hogy az energiaátalakítási hatékonyságuk szintén elmarad – hacsak kismértékben is – a szilícium alapú megoldásokétól. A technológia várható kiskereskedelmi forgalomba kerülésének éve egyébként 2017.

Végül pedig megemlíteném, hogy a napelemek általános fejlesztésén túl számos kutatás foglalkozik azzal, hogy miként lehetne a napenergiát jobban hasznosítani közvetlenül a mindennapi életben. Ilyenek például a Google által tesztelt és 5G internet szórására kifejlesztett, napenergia meghajtású drónok; a napelemes közlekedési eszközök – legutóbb például egy ugandai mérnökcsapat fejlesztett ki egy 35 férőhelyes, egy töltéssel 80 kilométert megtenni képes napelemes buszt – vagy a napenergiát hővé alakító technológiával felszerelt okosruhák. Érdemes tehát odafigyelni a technológiára. 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!