Az UNEP „Financial System We Need” címen jelentést adott ki a világ pénzügyi rendszereinek fenntarthatóságot támogató átalakulásáról és az eddig bevált intézkedésekről. A dokumentum szerint a döntéshozók fokozódó érdeklődése a fenntarthatóságot támogató rendszerek népszerűségének növekedésével párosul, ami végül a magántőkét is ebbe az irányban mozdíthatja el. A 15 ország pénzügyi rendszereit vizsgáló jelentés több mint 100 intézkedést, több szabályzati csomagot és egyéb javaslatokat tartalmaz a pénzügyi rendszer átalakítására.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Környezetvédelmi Programja (UNEP) jelentést adott ki a világ pénzügyi rendszereinek fenntarthatóságot támogató intézkedéseiről és ezek eredményeként tapasztalt változásokról. A „The Financial System We Need” című anyagot az UNEP Inquiry into the Design of a Sustainable Financial System elnevezésű, 2014 januárjában indított programjának keretében hozták nyilvánosságra, a leírtak pedig egy közel 2 éven keresztül folytatott vizsgálat eredményei. Az Inquiry fő célja azon intézkedések támogatása, amelyek elősegítik fenntartható fejlesztések hatékonyabb támogatását a pénzügyi rendszerek és intézmények által.

A jelentés legfontosabb megállapításait három pontban lehet összefoglalni: egyrészt egy ún. „csendes forradalom” zajlik a pénzügyi világban, amelynek keretében a döntéshozók egyre nagyobb mértékben integrálják a fenntarthatósági szempontokat a pénzügyi rendszerekbe. Másrészt folyamatosan nő a népszerűsége a fenntartható és a fenntarthatóságot támogató pénzügyi megoldásoknak, elsősorban a fejlődő országokban, így például Kenyában, Bangladesben vagy Peruban, de az Egyesült Királyság és Franciaország is élen jár az átalakításban. Harmadrészt a nemzeti és nemzetközi akciók a magántőkét is a fenntarthatóságot támogató irányba állíthatják, ami egy új mérföldkövet jelentene a globális pénzügyi rendszer fenntarthatósági célrendszereket támogató átalakításában.

A tanulmány emellett több mint 100 olyan intézkedést is tartalmaz, amelyek különböző országokban már beváltak, illetve megtalálható benne egy 40 jogszabályból összeállított keretterv, 5 különböző szabályzati csomag pénzpiaci szereplők számára, és egy 10 lépésből álló lista a nemzetközi pénzügyi együttműködések elősegítésére. Az intézkedések között szerepel például az a Franciaországban bevezetett energetikai törvény, ami az intézményi befektetők számára a klímaváltozáshoz kapcsolódó közlési kötelezettséget ír elő, vagy az a perui intézkedés, ami a bankoknak segít csökkenteni a társadalmi és környezeti külső hatásokat.

A jelentés 15 ország pénzügyi rendszerének kulcspontjait és szereplőit vizsgálta, együttműködésben központi bankokkal, minisztériumokkal, nemzetközi pénzügyi intézetekkel, biztosítókkal, illetve nyugdíjpénztárakkal. A program a jelentés mellett elindítja „Inquiry Live” című honlapját is, ami az eddig elvégzett munkát, illetve annak eredményeit lesz hivatott bemutatni a döntéshozók és a nagyközönség számára.

Bár ezek a kezdeményezések egyelőre kevésnek tűnhetnek a teljes rendszer átalakításához, ezt célszerűbb egy rendkívül lassú és nagyszabású folyamat kezdőlépéseinek tekinteni, amely végül elvezethet egy fenntartható pénzügyi rendszerhez. Ez pedig a fenntartható fejlődés globális alappillére kell, hogy legyen.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!