A korábbi tervezettel szemben a pala- és földgázt átugorva már megújuló energiaforrásokra építené Amerika energiaszektorát a Barack Obama által augusztus 3-án bejelentett Tiszta Energia Terv. A program 2030-ra 32 százalékkal csökkentené az erőművek károsanyag-kibocsátását, amitől az egészségügyi kiadások csökkenése mellett kedvezőbb energiaárak és a klímaváltozás elleni küzdelem hatékonyabbá válása várható.
Augusztus 3-án Barack Obama bejelentette az Egyesült Államok legújabb programjának, a Tiszta Energia Terv elindítását, amelynek célja, hogy 2030-ra a 2005-ös szinthez képest 32 százalékkal csökkentse az ország erőművei által kibocsátott káros anyagok mértékét. Az elnök indoklása szerint a program elindításának legfőbb mozgatórugója a klímaváltozás elleni küzdelem fokozódó jelentősége, valamint a népesség káros anyagok okozta egészségügyi problémáinak visszaszorítása. A tervben meghatározott károsanyag-kibocsátási szintet ezzel az eredetileg tervezettnél 9 százalékkal alacsonyabban állapították meg.
Az erőművek az USA által kibocsátott üvegházhatású gázok 32 százalékáért felelősek, ezzel ezek az üzemek az éghajlatváltozást előidéző széndioxid-kibocsátás legfőbb forrásai. Amerikában ráadásul az energiatermelésnek ma is a szén adja a legnagyobb, 39 százalékos részét, míg a napenergia részaránya csupán 0,4 százalékot tesz ki. Mivel eddig az Egyesült Államokban nem volt szövetségi szabályozás, amely korlátozta volna a károsanyag-kibocsátást, a terv rendkívül komoly lépésnek tekinthető.
A korlátozás révén várhatóan nagyban visszaesik a szén- és kőolaj-felhasználás mértéke, az így kieső energiát a terv megújuló energiaforrások bevonásával szándékozik pótolni. Az eredeti elképzelések szerint egy közbülső szakaszra is sor került volna a teljesen tiszta energiaforrásokra való áttérés előtt, amely a pala- és földgázra épített volna. Ezzel szemben a szövetségi kormány hitelekkel kívánja arra ösztönözni az államokat, hogy már a tervezetben kitűzött határidő előtt, 2020-tól fejleszteni kezdjék megújuló energiaforrásokra építő kapacitásaikat. A szél- és a napenergia terén a Tisztaenergia-program 2030-ig 30 százalékos növekedéssel számol.
Azt, hogy a gyakorlatban az egyes államok hogyan valósítják meg a fenti célkitűzéseket, a tervezet az államokra bízza. Az egyes régióknak 2018-ban kell beterjeszteniük erre vonatkozó terveiket. Amíg ezek a tervek ismeretlenek, addig az átállás költségei nem becsülhetők meg pontosan, azonban előreláthatólag ez nagyságrendileg évi 8,8 milliárd dollárt vesz majd igénybe 2030-ig.
Ezeket a költségeket azonban messze megtérítik majd az egészségügy és az energetika területén várható megtakarítások. A 2005-ös szinthez képest csaknem 90 százalékkal csökkenhet majd a károsanyag-kibocsátás okozta halálozások és megbetegedések száma, az amerikai családok éves energiaköltsége pedig 2030-ban a jelenleginél csaknem 85 dollárral lehet kevesebb. Utóbbi megtakarítás mintegy 30 millió lakás ellátásra lenne elegendő. Emellett az új megújulóenergia-kapacitások kiépítése és üzemeltetése több tízezer munkahelyet hozhat létre a következő másfél évtized során Amerikában.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
