Az OPEC a napokban döntött arról, hogy nem csökkenti a napi 30 millió hordós együttes kitermelési kvótáját. Az elmúlt hónapok során az olajár évek óta nem látott mélységekbe süllyedt, a kőolajexportáló országok döntésének hatására pedig a következő időszakban még tovább csökkenhet. Az alacsony olajárak a múltban mindig negatívan érintették a napenergia-, szélenergia- és biomassza piacokat. Vajon miért nem aggódnak az aktuális trend miatt a megújuló energiatermeléssel foglalkozó cégek?
A szakértők szerint az olaj gyengélkedése a tél közeledtével még nagyobb méreteket ölthet, pusztán a kereslet-kínálat törvényéből kifolyólag is. Az olaj iránti kereslet világszintű csökkenése, együtt az olajkitermelés világszerte növekvő volumenével – ami az Egyesült Államok intenzív palaolaj kitermelésének is köszönhető –, letaszítja a kőolajárakat. Hogy hol van a zuhanás vége, és azt mikor éri el az árfolyam, még senki sem látja. A Goldman Sachs előrejelzése szerint a jövő év folyamán hordónként 70 dollár körül fog mozogni az olajár. Becsléseik szerint 2016-ra fog visszakúszni 80 dollárra az ár. A fogyasztók egyelőre a benzinkutaknál élvezhetik az árzuhanás előnyeit.
Mérsékelt a hatás a megújuló energiák piacára
A fosszilis energiahordozók árának alacsony szintje a múltban bénító hatással volt a megújuló energiák piacára. Az 1980-90-es években például az Észak-Amerikát elárasztó olcsó olaj és földgáz eredményeként a Kaliforniában épp növekvőben lévő nap-, szél- és geotermikus energiapiacok bedőltek. Azonban az energiapiaci dinamika megváltozott a 21. században. Az elektromos energia előállítás területén az olaj és a megújuló energiák gyakorlatilag már nem versenyeznek egymással. Ez annak az eredménye, hogy a gázolaj és más kőolaj-alapú erőforrások a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint ma már csupán a globális energiatermelés 5 százalékát adják, míg 1973-ban még annak a negyedét tették ki. A gázolaj az amerikai energiapiacon még kevesebb relevanciával bír, mivel ott a csupán 1 százalékos arányt képviselnek a termelésben.
Észak-Amerikában és Nyugat-Európában minimális hatása van az alacsony olajáraknak a nap- és szélenergia piacra, mivel ezeken a területeken az energiaárak nincsenek összefüggésben az olajárral. Ezzel ellentétben Kelet-Európában, a közel-keleti és észak-afrikai fejlődő piacokon, és egyes fejlett piacokon, mint pl. Japán, a gázolaj továbbra is komoly szerepet játszik az energiaellátásban. Azonban még ott sem elég nagyot ahhoz, hogy jelentős hatással legyen a megújuló energiák áraira.
A napfény és a szél ingyen van
A napenergiának jelentős versenyelőnye mind a gázolajjal, mind a szénnel és a földgázzal szemben, hogy az utóbbi fosszilis energiahordozók árai az évek során igen nagy ingadozást mutattak. Az olajárakban tapasztalható ingadozásoknak azonban kevés hatása van a nap-, és egyéb megújuló energiaforrásokra, és a napenergia közgazdasági szempontból éppen ezért olyan nagyszerű. Emellett, míg a napfény gyakorlatilag ingyen van, a fosszilis energiahordozókkal működő erőművek életciklusa során felmerülő költségek felét az üzemanyag beszerzése teszi ki. A megújuló energiaforrások versenyképességét támasztja alá a Lazard elemzése is, miszerint a napenergia átlagos hosszú távú költségei az utóbbi egy évben 20 százalékkal csökkentek, míg az elmúlt öt év során a teljes csökkenés a 80 százalékot is eléri. A szélenergia előállításának költségei pedig 15 százalékkal estek az utóbbi egy évben, míg az elmúlt öt során összesen 60 százalékkal.
Az előny tehát hosszabb távon mindenképpen a megújulók oldalán áll, bármilyen alacsony is legyen egy darabig a kőolaj ára.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
