Milyen hatással vannak a zuhanó olajárak a megújuló energiapiacokra?

2014. november 30. 10:16 - CHIKANSPLANET


index_CHP_20141130.jpgAz OPEC a napokban döntött arról, hogy nem csökkenti a napi 30 millió hordós együttes kitermelési kvótáját. Az elmúlt hónapok során az olajár évek óta nem látott mélységekbe süllyedt, a kőolajexportáló országok döntésének hatására pedig a következő időszakban még tovább csökkenhet. Az alacsony olajárak a múltban mindig negatívan érintették a napenergia-, szélenergia- és biomassza piacokat. Vajon miért nem aggódnak az aktuális trend miatt a megújuló energiatermeléssel foglalkozó cégek?

A szakértők szerint az olaj gyengélkedése a tél közeledtével még nagyobb méreteket ölthet, pusztán a kereslet-kínálat törvényéből kifolyólag is. Az olaj iránti kereslet világszintű csökkenése, együtt az olajkitermelés világszerte növekvő volumenével – ami az Egyesült Államok intenzív palaolaj kitermelésének is köszönhető –, letaszítja a kőolajárakat. Hogy hol van a zuhanás vége, és azt mikor éri el az árfolyam, még senki sem látja. A Goldman Sachs előrejelzése szerint a jövő év folyamán hordónként 70 dollár körül fog mozogni az olajár. Becsléseik szerint 2016-ra fog visszakúszni 80 dollárra az ár. A fogyasztók egyelőre a benzinkutaknál élvezhetik az árzuhanás előnyeit.

Mérsékelt a hatás a megújuló energiák piacára

A fosszilis energiahordozók árának alacsony szintje a múltban bénító hatással volt a megújuló energiák piacára. Az 1980-90-es években például az Észak-Amerikát elárasztó olcsó olaj és földgáz eredményeként a Kaliforniában épp növekvőben lévő nap-, szél- és geotermikus energiapiacok bedőltek. Azonban az energiapiaci dinamika megváltozott a 21. században. Az elektromos energia előállítás területén az olaj és a megújuló energiák gyakorlatilag már nem versenyeznek egymással. Ez annak az eredménye, hogy a gázolaj és más kőolaj-alapú erőforrások a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint ma már csupán a globális energiatermelés 5 százalékát adják, míg 1973-ban még annak a negyedét tették ki. A gázolaj az amerikai energiapiacon még kevesebb relevanciával bír, mivel ott a csupán 1 százalékos arányt képviselnek a termelésben.

Észak-Amerikában és Nyugat-Európában minimális hatása van az alacsony olajáraknak a nap- és szélenergia piacra, mivel ezeken a területeken az energiaárak nincsenek összefüggésben az olajárral. Ezzel ellentétben Kelet-Európában, a közel-keleti és észak-afrikai fejlődő piacokon, és egyes fejlett piacokon, mint pl. Japán, a gázolaj továbbra is komoly szerepet játszik az energiaellátásban. Azonban még ott sem elég nagyot ahhoz, hogy jelentős hatással legyen a megújuló energiák áraira.

A napfény és a szél ingyen van

A napenergiának jelentős versenyelőnye mind a gázolajjal, mind a szénnel és a földgázzal szemben, hogy az utóbbi fosszilis energiahordozók árai az évek során igen nagy ingadozást mutattak. Az olajárakban tapasztalható ingadozásoknak azonban kevés hatása van a nap-, és egyéb megújuló energiaforrásokra, és a napenergia közgazdasági szempontból éppen ezért olyan nagyszerű. Emellett, míg a napfény gyakorlatilag ingyen van, a fosszilis energiahordozókkal működő erőművek életciklusa során felmerülő költségek felét az üzemanyag beszerzése teszi ki. A megújuló energiaforrások versenyképességét támasztja alá a Lazard elemzése is, miszerint a napenergia átlagos hosszú távú költségei az utóbbi egy évben 20 százalékkal csökkentek, míg az elmúlt öt év során a teljes csökkenés a 80 százalékot is eléri. A szélenergia előállításának költségei pedig 15 százalékkal estek az utóbbi egy évben, míg az elmúlt öt során összesen 60 százalékkal.

Az előny tehát hosszabb távon mindenképpen a megújulók oldalán áll, bármilyen alacsony is legyen egy darabig a kőolaj ára.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr856944589

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

na4 2014.11.30. 14:12:37

Azért nem egészen.
- egy szélturbina ára 15 millió $, ami nagyon drága. Ha nincs szél, akkor annyi.
- ha nincs napsütés, akkor semmit sem ér a napelem
- nagyon ingadozó rendszerek
- tárolni nem lehet

Vagyis egy darabig biztosan lesz még olaj és gáz, föleg az utóbbi, mert tiszta, nagy höértéke van, és a petrolkémiai ipar alapja.

Ad Dio 2014.11.30. 17:01:11

A komolyabb zöld energia befektetések 8-10 éves megvalósulású projektek. Nem tudnak ilyen gyorsan reagálni egy-egy piaci folyamatra. ha azonban az olaj ára tartósan ebben a sávban marad, az egészen biztos hogy a megújulók "rovására" fog menni.

röhögő 2014.11.30. 17:12:32

"míg a napfény gyakorlatilag ingyen van" - beszarok
Olyan hülyeségeket tud írni!
@na4: @Ad Dio: Olvassátok el a zöldfocit és azt h Kurt úrfi kiszámolta mit termel két csapat egy meccsen. Beszartok a röhögéstől!

chikansplanet.blog.hu/2014/10/17/zoldfoci

Kevesebb mint két forintot! :-))

midnight coder 2014.11.30. 19:09:39

"A napfény és a szél ingyen van"
Ja. Csak a napelem és a szélerőmű építése kurva drága, ráadásul az előbbi elég durván környezetterhelő is.

Plusz az energiát vagy tárolni kell, vagy messzire szállítani.

Nanuk ENanuk 2014.12.02. 11:22:52

röhögö és midnight coder:

A napfény ingyen van. Vagy ti fizettek érte?

Az más kérdés, hogy beruházni kell ahhoz, ha ebbőll vill. energiát akartok. Mint minden technológiába.

A kérdés a következő: szeretnél-e olyan vill. energia előállító módszert, ami kevés káros anyagot termel, elosztott módon, vagyis nehezen lerombolható módon, közösségi alapon üzemel, nem hagy maga után meddőhányókat, beomlott kutakat, 100 ezer évig sugárzó tározókat, polgár- vagy nemzetközi háborús károkat és elvtelen kompromisszumokat maga után.

Ha szeretnél ilyet, akkor az, hogy most még nem szuper jövedelmező a technológia (10 évnél hosszabb a megtérülése), csak egy leküzdendő akadály, nem egy lehetetlenséget bizonyító tényező kell, hogy legyen.

A Földön mindig süt a nap valahol.

Gondolj el egy olyan elektromos hálózatot az internet mintájára, ami összeköti redundás módon a kontinenseket.

Gondold el, hogy csak az épített környezetre (amit így is úgy is megépítünk) telepítesz napelemet.

Akkor az jön ki - ha a magyarországi építményfelületet veszem alapul - hogy 12-szeres mennyiségű energia termelhető helyben késő tavasztól kora őszig. Télen csak talán a tizede, de akkor jön az áram onnan, ahol 12-szeres felesleg van...

A jelenleg elérhető kezdetleges technológia mellet - 17 % napelem hatásfok, 92 % HVDC hatásfok / 1500km - is könnyen biztosítható a Föld vill. energia szükségletének többszöröse is.

És emellé lehet állítani a naphőerőműveket és kombinált gázerőműveket az átmenet idejére, vagy amíg feltalálják a hipertérhajlító plazma erőműveket mondjuk.

na4 2014.12.02. 16:56:09

@Nanuk ENanuk: Ja, csak nincs akik kifizesse. Németországban pl. éppen az agyatlan napelem és szélturbina business miatt az egekbe emelkedtek az energia árak, már most is nagy az elégedetlenkedés, néhány politikust hamarosan meg fognak verni.

Palagázból pedig még évszázadokra elég van, tulajdonképpen még nem is kezdtek neki úgy Istenigazából kitermelni. Most, meg, hogy csökken az ár, no ez egy darabig még elkaszálja a méregdrága megújulókat. Vagyis várj még egy kicsit az eufóriával.

StanLee · https://newsroll.net 2014.12.03. 07:41:37

@na4: A megujulokra kifizetett, a lakossagi villamos energia arban levo hozzajarulas nagysaga jelen pillanatban a teljes AFA-s ar kb. 22%-a. Ennek nagyobbik resze a napelemekbol szarmazik, mig ezt koveti a biomassza, es csak a legkisebb mertekben jarul hozza a szelenergia. A szeleseket persze nem akarom vedeni, de mar 2004-ben is relative alacsony garantalt atveteli arat kaptak, 2012-tol ez mar annyira alacsony, hogy majdnem megegyezik a konvencionalis uton megtermelt aram araval.

A relative alacsony olajar, es az ez altal generalt alacsony foldgaz ar pont nem tesz jot a palagaz kitermelesnek, mert a mai olajar mellett a palagaz vesztesegesen megtermelheto energiahordozo.

@midnight coder: A szeleromure vonatkozo feligazsag mennyire meg tudja vezetni az embereket. Igaz, hogy az 1 MW termeloi kapacitasra vetitett beruhazasi ar a szeleromuvek eseteben rendkivul magas. Igaz, hogy a teljes eletciklus alatt az 1 kWh megtermelt villamos eneria mennyisegre vetitve az uveghaz hatasu gaz kibocsatas majdnem 90%-a a megvalositas soran keletkezik, de kb. 10 g CO2-t termel 1 kWh villamos energia eloallaitasa soran a szeleromu. A magyar villamos energia mix eseteben ez az ertek most 600 g korul van, a legjobb gazos eromuvek is valahol 300-500 g kozott termelnek.

KissGecihuszár 2014.12.03. 22:57:37

Érdekes, hogy -tán merő butaságból, vagy tudatlanságból??- itt senki nem beszél a biogázról, s azon belül is az ú.n. 2. generációs, azaz sejtrobbantásos alapú biogáz előállításról, mint olyanról, mely quasi minden kis és közepes méretű településen reálisan elérhető kommunális szennyvíz, vagy hulladék, vagy vágóhídi melléktermék, vagy állattartási melléktermék, vagy szántóföldi szár, egyéb növényi hulladék segítségével képes minőségi biogázt előállítani az év 365 napjának 24 órájában. Egész elképesztő, hogy 2014-ben ebben az országban még széles néprétegeknek egy halovány böffentése sincs egy olyan technológiával kapcsolatban, mely Ausztriában lassan 40 éve ismert és alkalmazott. Nem állítom, hogy a biogáz képes kiváltani a teljes fosszilis vertikumot, de hogy a legszennyezőbb szenes, olajos erőművek jelentős részét igen, abban tuti biztos vagyok, hiszen ha megyénként számolunk átlag 15-20, egyenként 2-3MW teljesítményű biogáz erőművel, nos az kb. 1000MW-os országos termelést jelent, mindezt hosszú és ezért nem kevés veszteséggel működő nagyfeszültségű távvezeték hálózat nélkül, ugyanis a lokális biogáz erőművek a 20kV-os középfesz hálózatra termelnek, melyek általában 10-15Km-nél nem hosszabbak. Remélhetőleg pártunk & kormányunk végre-valahára felismeri a 2. generációs biogáz értékét, annak a real vidék felemelkedésére, gazdasági megerősödésére gyakorolt egyértelműen pozitív hatását és a '14-'20 közti EU-s pénzügyi ciklus priorizált céljai közé emeli, mert amennyiben lenne 300 db biogáz telepünk + erőművünk, azzal alsó hangon 12-15ezer új munkahelyet is tudnánk biztosítani zömében olyanok számára, akik képzettségbeli deficitjeik okán esélytelenek a versenyszférában történő elhelyezkedésre, viszont többet érnek annál, mintsem hogy közmunkásként kapirgálják az árokpartot.

na4 2014.12.06. 10:42:35

@StanLee: Az alacsony olaj és gázár valóban nem tesz jót a palagáznak és olajnak, szerintem be fog állni majd egyfajta piaci egyensúly. Néhány kicsi elbukik, de a nagyok tudnak manőverezni, és úgy alakítani a költségeiket, hogy még így is megérje. De ugyanakkor a megújulók is szenvedni fognak ettől.
süti beállítások módosítása