Talán az egyik legtriviálisabb dolog, hogy cégvezetőként – főleg, ha úgy gondoljuk, hogy a fenntarthatósági alapelvek szerint szeretnénk vezetni a vállalatot – igyekszünk törekedni a teljes transzparenciára és átláthatóságra. Csakhogy, mint minden egyéb részterület esetében ezt látjuk, egyáltalán nem olyan egyszerű elérni, hogy vállalatunk transzparensen működjön: egyrészt sok esetben nagyon vékony a határvonal a versenyelőnyt és a versenyhátrányt jelentő közlések között, másrészt sok esetben az egyszeri cégvezető eltéved az eszközök, üzenetek és célcsoportok útvesztőjében. Ekkor pedig nem kell sok ahhoz, hogy az ember hagyja a csudába az egészet. Pedig, megfelelni az átláthatósággal kapcsolatos igényeknek egyáltalán nem ördöngösség.
Vajon szükséges feltétele-e a transzparencia és az átláthatóság a fenntartható üzletmenetnek? Jelent-e a vállalat számára hozzáadott értéket a teljes átláthatóság és a transzparens működés? Milyen eszközök alkalmazásával mutathatjuk be a működésünket? Kinek mit kell mondanom? – A jó hír, hogy amennyiben ezekre a kérdésekre rendelkezünk valamiféle válasszal egyáltalán nem lehetetlen megfelelni az elvárásoknak. A rossz hír viszont az, hogy nincsenek sémaválaszok a fenti kérdésekre, minden szervezet, célrendszer eltérő.
De milyen paraméterek mentén keressük a megoldást a feltett kérdésekre? Az elsőre viszonylag könnyű választ adni: a szakértők szerint igen. És nem is elsősorban az önfényezés miatt. Sokkal inkább annak a bizalomnak a felépítésében és fenntartásában van kiemelkedő szerepe a tájékoztatásnak, amely hosszú távon megtartja a partnereket, ügyfeleket, vásárlókat – azaz éveken/évtizedeken keresztül biztosítja a bevételeket a vállalat számára.
És itt most közel sem arra gondolok, hogy elég az, ha világgá kürtöljük, hogy milyen fenntarthatóan működünk. Őszintén szólva ez a tény önmagában alig érdekel valakit a célcsoportok köréből (kivéve talán a B2C területen tevékenykedő cégek esetében a vásárlókat), igazából ez csak hab a tortán, ami igazán fontos, az az épülő hitelesség.
A második kérdésre meggyőződésem szerint szintén igen a válasz. Saját tapasztalatom, hogy amennyiben egy vállalat szeretne „csábító” lenni a befektetők és az üzleti partnerek szemében, akkor muszáj transzparensnek lennie. Ma már azért ezekre a dolgokra odafigyelnek a befektetők és a partnerek is. Nem egy alkalommal hallottam magam is intézményi befektetők szájából, hogy a számokon túl, sokat jelent egy-egy tranzakció szempontjából, hogy milyen általános kép él bennük a vállalatról – ennek pedig elengedhetetlen része az átlátható működés.
Az eszközök változatosak, de például egy tőzsdei cég esetében kötöttek is – a jogszabályok által meghatározott kötelező közzétételek a hivatalos befektetői kommunikáció gerincét jelentik. Persze lehet ezek kapcsán is a szükséges minimumra szorítkozni, de nem biztos, hogy érdemes. Főleg akkor, ha már úgyis erőforrásokat kell áldozni az elkészítésükre. Hogy ezt milyen egyéb kommunikációs eszközökkel és csatornákkal egészíti ki az adott vállalat már csak akarat, erőforrás és büdzsé kérdése.
Ez utóbbi megállapítás igaz a nem tőzsdei cégekre is: ma már megannyi felület és csatorna képes a legfontosabb célcsoportok felé üzeneteket sikeresen közvetíteni. A B2B területen mozgó cégeknek ott van a saját honlap, a médiakommunikáció vagy éppen a LinkedIn. A B2C vállalkozások a médiakommunikáció és a saját honlap mellett tájékoztathatnak a facebookon keresztül is.
A lényeg, hogy döntsünk – transzparensek akarunk lenni, mert… És ide minden vállalatvezető behelyettesítheti az okokat. Ha a mondatot nekem kell befejezni, akkor ezt mondanám: …deklaráltan a fenntarthatósági szempontok figyelembe vételével vezetni egy vállalatot stratégiai gondolkodást, elkötelezettséget és magas szintű működési kultúrát sugall. A kép erősítésében a teljes transzparencia elengedhetetlen eszköz és cél.
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!