A befektetők fiatal generációja már nem csak a jó üzletet keresi, de egyre fontosabb számukra, hogy a pénzük jó ügyet szolgáljon

Érdekes, új látásmód van elterjedőben főleg a fiatal befektetők között: a mindent a profit érdekében elvet szimbolizáló „dollars and cents” befektetői szemlélet az utóbbi években eltolódni látszik az egyéb társadalmilag és környezetileg is fontos célokat megvalósító befektetéseket jellemző „dollars and sense” világlátás irányába. A váltással elsősorban az erőteljesen kutatásra és fejlesztésre fókuszáló vállalatok mellet sokat nyerhetnek az IT és megújuló energetikával foglalkozó vállalkozások is.

A fenti befektetői hozzáállás szorosan együtt jár azzal a folyamattal, hogy fiatalodik a nagyobb befektetések elhelyezése felett diszponáló köre, akik immáron teljesen más mutatók alapján ítélik meg azt, hogy mibe fektessék pénzüket. Az ő céljuk már nemcsak a profit, de az egyéb értékteremtés is.

Egy kutatás szerint a millenniumi generáció (a valamikor 1980-as eleje és a 2000-es évek között születettek) befektetőinek mintegy 80 százaléka gondolja úgy, hogy az „üzletcsinálás” jóval többet is tehet az olyan problémák megoldása kapcsán, mint a természeti erőforrások rohamos csökkenése vagy éppen a klímaváltozás. Ráadásul külön örvendetes, hogy ez a befektetői kör nem homogén – megtalálható köztük a kis- és nagy, a magán- és intézményi befektetők is.

A szemléletváltás nem is jöhetett volna jobbkor. A Világgazdasági Fórum előrejelzése szerint a baby boom generáció tagjai az elkövetkező 40 évben mintegy 41.000 milliárd dollárnyi vagyont fognak átadni a fiatal befektetői generáció kezelésébe, akik az új befektetési szemlélet mentén kihelyezve ezt az összeget jelentősen hozzájárulhatnak olyan problémák megoldásához, mint az egyre kevésbé és nehezebben elérhető erőforrások problémájának kezelése, a tiszta energiatermelés kérdésköre, az oktatás fejlesztésem vagy éppen a hajléktalankérdés és a városiasodás megoldása.

Szerencsére a fiatalok jó példája ragadósnak tűnik. Olyan nagy öregek, mint John Mack (Morgan Stanley korábbi vezérigazgatója), vagy Lord Stanley Fink fordulnak az újszerű megoldások és befektetési területek felé.

Ráadásul a vállalatok is egyre inkább nyitnak a fenntarthatóság felé. Elég csak például Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) eredményeire gondolnunk. A szervezet által megfogalmazott fenntarthatósági alapelveket tartalmazó nyilatkozathoz egyre több hazai nagyvállalat csatlakozik, és építi be ezeket az elveket a napi működésébe. Ennek oka a személyes vezetői elköteleződésen túl természetesen az is, hogy ma már – mint ahogy azt fentebb is látjuk – a befektetők egyre nagyobb része várja el, hogy a kiszemelt vállalat a profit biztosítása mellett a fenntarthatóságért is tegyen, működésével valamilyen pozitív társadalmi és környezeti célt is szolgáljon.

A folyamat egyébként itthon is megfigyelhető – legalábbis az ALTEO-hoz érkező visszajelzések alapján kollégáimmal ezt látjuk. Egyre több intézményi nagybefektető és magán kisbefektető érdeklődik a megújuló energetika területén működő cégek iránt – mondhatjuk azt is, hogy megújuló energetikai most szexi téma a befektetők között. Ez pedig minden érintettnek előnyös: a terület stabil, kiszámítható megtérüléssel kecsegtet, a projektek hozzáadott értéke jelentős, ráadásul a befektetői érdeklődés a vállalati felárat is jelentősen befolyásolja, ami meg a cégtulajdonosoknak jó hír.

És hogy miként alakulhat majd egy szebb, új jövő a fenti elvek mentén megvalósuló befektetési döntések kapcsán? Szinte már látom magam előtt a közeli jövőt, amikor a fundamentális, hozam és profit alapú cégértékelés hívei összeülnek a kreatív marketing ügynökségek és egyéb "puha" tudományok képviselőivel, és közösen próbálnak meg új befektetés értékelési tankönyveket alkotni. Ki tudja?

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!