A karácsonyi készülődés kétségkívül egyik legfontosabb eleme a tökéletes karácsonyfa kiválasztása. Nagyon sok szempont játszhat közre vásárlás előtt: milyen fajtájú a fa, milyen méretű, mennyire sűrűk a levelei, szimmetrikus-e, illetve hogy egyáltalán élő-e, vagy inkább marad az ember a műfánál, amelynél az előbbi kérdések kevésbé relevánsak. De vajon a mű-, vagy az élő fa jelent-e fenntarthatóbb karácsonyozást? Előbbi mellett többek között a hosszabb élettartam, az utóbbi mellett a természetesség és a hagyományok szólnak érvként.

Mivel elindult a karácsonyi fahajsza, ideje a karácsonyfa-kérdés mögé nézni.

Úton a karácsonyfa

A karácsonyfaipar egyik legnagyobb környezeti hatással bíró eleme a szállítmányozás. Műanyag fák hatalmas rakományait teszik hajóra Kínában minden évben, hogy a nyugati világ családjainak legyen mi alá bepakolni az ajándékokat. Ennek ismeretében akár azt is gondolhatnánk, hogy az általában kisebb távolságra szállított élő fa sokkal inkább környezetbarát választás, mint a hosszú kilométereken át utaztatott „gyártmányok”. Viszont ez nem feltétlenül igaz. A tömegszállítás, ahogy a tömegközlekedés is, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással bír, mint a teher- és személyszállító járművek sokasága. Gondoljunk csak a családi fenyőfakereső körutakra, amelyeket a legtöbb esetben évente megejtünk, míg a hosszabb távon, de tömegesen utaztatott műfenyő akár több éven keresztül is használható.

Tárolás vagy leselejtezés

Egyes felmérések szerint ahhoz, hogy egy műfenyő alacsonyabb negatív hatással legyen a környezetre, mint egy élő fa, 5-10 évig kellene újrahasználni, de van olyan kutatás, amely 20 évre becsüli ezt az értéket.

Ugyanakkor egy gyökeres fenyő is – némi szerencsével – kibír 2-3 karácsonyt, mérettől függően. De a vágott fenyők is kisebb környezeti terhelés mellett megsemmisíthető, mint műanyag társaik. Ezek használatuk után nem károsítják a környezetet, illetve akár komposztálhatók vagy be is apríthatók, és tüzelőanyagként felhasználhatók, amíg műanyag társaik akár évszázadokon keresztül is megmaradhatnak a hulladéktárolókban.

Növényvédő szerek vagy PVC

Az egyik leggyakoribb vád a műfenyők ellen, hogy polivinil-kloridot (PVC), vagy akár ólmot is tartalmaznak. Ezzel ebben a kategóriában a pontszámot könnyedén bezsebelhetné az élő fenyő, de…

De mi a helyzet a növényvédő szerekkel? Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy a karácsonyfának szánt fenyőket ugyanúgy „termesztik”, ahogy a többi haszonnövényt. Ennek persze az a hátulütője, hogy a fatermesztők a környezetre ártalmas növényvédő szereket és műtrágyát használnak. És ez máris kiegyenlíti a műfenyő PVC tartalmát.

Esetleg megoldást jelenthet a teljesen organikusan termesztett fenyőfa, vagy egy olyan műfenyőket gyártó vállalat kínálata, amely kerüli ezen szerek használatát.

Fotoszintézis

A fenyőfatermesztésnek viszont van egy nagy környezeti és szociális előnye a műfenyővel szemben: egy felmérés szerint egyetlen fa egész élete során egy tonna szén-dioxidot nyel el. Ha például az egyik legnagyobb „karácsonyfaiparral” rendelkező Egyesült Államokat nézzük, ahol az erre a célra kialakított területek több mint 350 millió karácsonyfát biztosítanak az amerikai háztartásoknak, már akkor is elképesztő mennyiségű szén-dioxid-megkötést könyvelhetünk el.

Emellett pedig ugye számolhatunk a fák oxigéntermelésével is: egy négyzetkilométernyi fa által kibocsátott oxigén elegendő 4500 ember napi szükségletének ellátására.

Zöld karácsony

Mindennek tekintetében úgy tűnik, hogy élő fát még akkor is érdemesebb választani, ha csupán egyszer használjuk, de persze ez országtól, illetve helyi adottságoktól is függ.

A karácsonyi készülődés hevében ugyanakkor nem csupán a megfelelő fa kiválasztásával járulhatunk hozzá a fenntarthatósághoz, az ünnep egyéb elemei is fontosak a témában.

Nem mindegy például, milyen karácsonyfaégőt használunk, ennek ugyanis sokkal jelentősebb is lehet akár a hatása, mint magának a fának. A LED égők energiafelhasználása például a hagyományos fajták hatodát teszik ki.

A csomagolópapír ugyanúgy jelentős pontja az ünnepeknek. Egy amerikai felmérés szerint, ha az USA-ban minden család csupán három ajándékot újrahasznosított papírba csomagolna, 45 ezer futballpályányi újonnan előállított papírt lehetne megspórolni. De ki gondolná, hogy az internet és az elektronikus közegben zajló kommunikáció korában sokat számítanak az üdvözlőlapok is: ugyanezen felmérés szerint, ha minden család eggyel kevesebb lapot küldene évente, majdnem 40 ezer köbméter papírt lehetne megspórolni.

Ami pedig az ajándékokat illeti: ezen a téren akár teljesen szabadjára is engedhetjük a kreativitásunkat. Különböző vásárolt termékek helyett az ajándékozottat befizethetjük például egy sportbérletre, vagy meglephetjük őt egy helyi kézműves-termékkel, de bármit is szánunk neki, még mindig választhatjuk a kevésbé környezetszennyező verziót, persze ha megoldható.

Tehát karácsonykor, amikor egyébként is jobban költekezünk, és több terméket halmozunk fel, még jobban érdemes figyelni a környezettudatosságra, ugyanis az emberekkel ellentétben a Föld ilyenkor nem ünnepel, a szennyezést, a káros anyagokat ugyanolyan mértékben elszenvedi, mint az év többi napján, sőt – ahogy a felmérésekből kiderül – még nagyobb mértékben is.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!