Létezik-e hatékony alternatívája a betonból és acélból készült felhőkarcolóknak?

A Föld népességszáma, egyúttal az urbanizáció mértéke folyamatosan növekszik, ami egyre több problémát akaszt az emberiség nyakába. 2050-re a lakosságnak már több mint 70 százaléka városokban lakhat, ami a lakóépületek igényének nagymértékű növekedését hozza magával. Azt tudjuk, hogy ha a lehető legtöbb embert a lehető legkisebb alapterületen szeretnénk elhelyezni, felhőkarcolót kell építenünk. Ez pedig nagy mennyiségű beton- és acélfelhasználást jelent. Egy vancouveri építész szerint sokkal környezetkímélőbb és emberközelibb megoldás lenne, ha a megszokott építőanyagok helyett fát használnánk, abból is egy speciálisan feldolgozott, strapabíró fajtát.

A beszédes nevű Michael Green már több olyan építkezésen van túl, amely során tíz- vagy akár több emeletes faépületeket húztak fel. Fő érve a beton- és acélgyártás ellen a magas szén-dioxid-kibocsátó hatás, amelyre mindenképp kell találni alternatívát. A két építőanyag gyártása önmagában az üvegházhatású gázok kibocsátásának 8 százalékáért felelős, és ekkor még nem számoltuk a felhasználásuk során keletkezett káros anyagokat. Egy amerikai kutatás szerint a szén-dioxid-kibocsátásnak majdnem a fele az építőiparból származik, a közlekedés csak a második, egyharmados részaránnyal. Ilyen körülmények között üdvözlendő az összes olyan kutatás, ami környezetbarát alternatívát kínál a jelenlegi helyzetre.

Az sem mellékes, hogy míg az acél és a beton szén-dioxidot termel, addig a fa elnyeli azt. Egy köbméter fa egy tonna szén-dioxidot képes tárolni, ami a növény kihasználtság nélküli pusztulása esetén visszakerül a természetbe és a légkörbe. Ezzel szerinte két legyet ütnénk egy csapásra, egyrészt csökkentenénk az üvegházhatást, másrészt pedig tárolókapacitásokat hoznánk létre. Természetesen számos kérdés felmerül a faépületek alkalmazhatóságát tekintve.

Ami talán elsőként az ember eszébe jut, az a tűzveszély, ami egy többnyire fából álló épület esetében jogos felvetésnek tűnik. Azonban a Green által használt építőelemek felépítése eltér egy átlagos megmunkálású fától. Gyorsnövésű fából készülnek, és rendkívül tömörek, ami megnehezíti annak az esélyét, hogy begyulladjanak. Ha mégis lángra kapnak, a tűz terjedése olyan lassú, hogy könnyen megakadályozható a tragédia. Természetesen ebben a tekintetben a fa önmagában nem valószínű, hogy valaha is átveheti a beton helyét, viszont a technológiai újításokban talán van annyi lehetőség, hogy ez idővel ne jelentsen gondot az építészek számára.

A másik nagyobb ellenérv az anyaggyártást megelőző erdőirtások ténye. A fakivágásokkal az emberiség 18 százalékban járul hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásának. Ezt a számot pedig a legkevésbé sem szeretnénk emelni. Erre megoldás lehet a fenntartható fakitermelés egyes megoldásai, amelyekkel már több éve kísérletezik az ipar. A lényege, hogy a megfelelő logisztikával csak olyan és annyi fát termelünk ki, amilyenre és amennyire az emberiségnek feltétlenül szüksége van. Ezek a megoldások akár megváltoztathatják a fakitermelés jövőjét, és a faépületek létrejöttét is elősegíthetik. Ha a számítások nem csalnak, Észak-Amerika erdeiben minden tizenharmadik percben annyi fa nő, amely elég egy húszemeletes épület felépítéséhez.

Viszont a legnagyobb kihívást nem a tervezés és a megvalósítás jelenti, hanem a fából készült felhőkarcolók gondolatának elfogadtatása. Elég sok olyan veszélyforrás eszünkbe juthat, ami egy acél-beton építmény esetében ritkán merül fel: például az épület kilengése, időjárási hatások, földrengések, termeszek, vagy a tartósság kérdése. Ne feledjük, az első, 1885-ben épült, tízemeletes felhőkarcolótól is tartottak az emberek, mára pedig ezek az épületek uralják a nagyvárosok légterét. Ha ebből indulunk ki, tényleg elképzelhetőnek tűnik egy faépületekkel tarkított nagyvárosi látkép, azonban ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, először megoldást kell találni az összes olyan tényezőre, ami a biztonságos életteret veszélyeztetheti. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése egyelőre nem jelent elég erős motivációs erőt a hozzáállás megváltozásához.

Akit érdekel a faépítmények struktúrája, illetve többet szeretne hallani az építészeti módszerről, mindenképp tekintse meg Michael Green előadását is!

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!