Fenntartható logisztika suszterszéke

2012. november 05. 08:45 - CHIKANSPLANET

Miért nem viszik vonattal vagy hajóval?

zoldlogisztika.jpgNapjainkban kevés olyan területet övez akkora érdeklődés a fenntarthatóság szempontjából, mint az energetikai megoldások fejlesztése, az energetikai rendszerek működtetése. Ezen területek egyike a logisztika és a szállítmányozás. Az Európai Unió felmérése szerint az öreg kontinens széndioxid kibocsátásnak negyede a közlekedési szektorból származik. Ezzel az iparág az energia szektor után a második helyet foglalja el a dobogón. Nem véletlen, hogy egyre több szakmai és civil szervezet foglalkozik a fenntartható – más néven zöld – logisztikai megoldások kutatásával. De mitől is lesz valóban fenntartható a logisztika?

A kérdés jóval túlmutat azon, hogy közúton, vasúton, levegőben vagy éppen hajóval szállítjuk-e a termékeket a gyártótól vagy termelőtől a felhasználókig. Ez is fontos része ugyan az egyenletnek, de közel sem minden.

Kezdjük is rögtön azzal, hogy mi az a logisztika. Alapvetően egy olyan integrált folyamatmenedzsment, amelynek célja a termékek mozgatása az ellátási láncon belül. Egy átlagos termék esetében ez magában foglalja a nyersanyagok termelőhöz történő eljuttatását, a késztermék elosztópontokra történő eljuttatását végül a fogyasztóhoz, a fogyasztási helyhez történő továbbítását. Ennek megfelelően a logisztikai tevékenység felöleli a teherszállítást, raktározást, készletmenedzsment folyamatokat és a kapcsolódó információk feldolgozását is.

A folyamat célja nem más, mint ezen tevékenységek oly módon történő koordinálása, hogy az a lehető legkisebb költségek mentén találkozzon az ügyfelek igényeivel. Korábban a logisztikát kizárólag a pénzügyi költségek mentén közelítették meg a vállalkozások. Azonban a környezetünkért való aggódás fokozásával egyre több olyan költségelem bukkant fel, ami a cégeket a környezetileg és társadalmilag fenntartható megoldások irányába tereli, hiszen csak ezek révén csökkenthetik pénzügyi ráfordításaikat, növelhetik ügyfeleik elégedettségét.

A fenntartható logisztika suszterszéke

 

 

Miért nem vonattal vagy hajóval?

És akkor vissza az eredeti kérdésre. A válasz röviden lehetne, hogy azért, mert nem éri meg. Amíg ugyanis a vasúti szállítás költségei nagyobbak mint a közúti fuvarozásé, a hajó pedig jóval lassabb, mint a közút, addig nem nagyon van olyan externális ösztönző, ami az „alternatív” szállítási útvonalka felé terelné a szállítmányozást.

Pedig a fenti ábrából is látszik, hogy figyelembe veendő tényezők akadnak szép számmal, amennyiben a fenntartható logisztikai megoldások biztosítása a célja egy vállalatnak.

A gazdasági célrendszer ebben a tekintetben Európában nem mérvadó. Nincs olyan termék vagy szolgáltatás ami akár Magyarországon ne lehetne elérhető, beszerezhető. A megfizethetőség pedig nem elsősorban a szállításon múlik – gondoljunk bele, hogy számos olyan műszaki cikk van, amit például még külföldről megrendelve, a logisztikai szolgáltatásokat megfizetve is olcsóbban beszerezhetünk, mintha azt itthon vásárolnánk.

Amíg pedig a közúti szállítás olcsóbb, mint a hajó vagy a vonat, addig a cégek versenyképessége és profitja is biztosított.


Lehetne ezen változtatni?

Úgy gondolom, hogy igen, csak döntés kérdése.

Egyrészt egyre nagyobb értéket képvisel a céges imázsépítés számára a fenntarthatósági célrendszereknek történő megfelelés. Ma már egyre kevésbé nevezhető „PR-bullshitnek” az, ha egy cég vállaltan és bizonyíthatóan törekszik arra, hogy ökológia lábnyomát csökkentse szolgáltatási területén. Az ebből keletkező esetleges többletköltségek pedig bőségesen megtérülhetnek, hiszen a lakosság és az üzleti partnerek (voltaképpen az ügyfelek) egyre nagyobb hányada is értéket lát a fenntarthatóságban.

Másrészt az externális költségek közé pillanatok alatt beemelhetőek lennének azok az ösztönzők, amelyek segítenének a társadalmi és környezeti célrendszerek kielégítésében. És itt nem feltétlenül csak extra díjakra kell gondolni, hanem a támogatásokra is. Vegyünk egy példát!

Vasút kontra közút. Magyarország esetében például hihetetlen különbségek vannak a költségek között. Ahhoz hogy egy konténer hazánkon kelet-nyugati irányon áthaladjon körülbelül 300 kilométeres utat kell megtegyen. Ennek költsége a vasúton – tessék megkapaszkodni! – alsó hangon is 200-250 ezer forint. Közúton ez, a jelenlegi autópálya-használati díjakat tekintve, 3400 forint plusz benzinköltség. Ez utóbbi kb. 30 liter/100 kilométer fogyasztással számolva 40.000 forint – és akkor még arról nem is beszéltünk, hogy sok nemzetközi fuvar esetében még külföldön megtankolnak a fuvarozók az olcsóbb román vagy ukrán benzinből.

Amíg tehát a vasúti szállítás nem kap megfelelő támogatást, vagy az úthasználati díjakat nem emelik drasztikusan, esetleg nem születik egy olyan törvényi előírás, hogy a teherszállítást a vasútra vagy a vizekre tereljék, maradnak a kamion konvojok az utakon.

Az egyik vagy másik megoldás versenyelőnyének kiegyenlítése nélkül ugyanis nincs mérlegelési lehetősége a logisztikai cégeknek. Ha gyorsan, biztosan és olcsón szeretnének szállítani, nagyobbrészt marad a közút. Pedig a vasúti vagy vízi szállítás a távolságok tekintetében sok esetben lenne alternatívája a közútnak. Mert akár hiszik, akár nem, a cégek jelentős része tisztában van az alternatív szállítási lehetőségeknek. Például a Suzuki sem véletlenül települt Esztergomba.

Amíg azonban nincs változás az externáliákban addig a gazdasági célrendszer továbbra is felülírja a társadalmi és környezeti elvárásokat! Pedig van alternatíva…

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr564887152

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Villy 2012.11.06. 08:32:05

Nézz a térképre, a Suzukinak nincs kikötője, nem is szállít hajón. A városnak nincs teherkikötője. A gyárban kiszámolták, hogy 100 év alatt térülne meg, és ezért nem is akarnak kikötőt. Ezt kb 2 hete nyilatkozták. Ha nagyon akarod, akkor előbányászom, hogy hol olvastam. Ezt tetézi, hogy nincs autópálya, és egy szaros szárnyvonal van csak Almásfüzitő felé, és évek óta csak ígérgetik az esztergomi teherhíd felépítését is.

Ha akarod tudni, hogy valójában miért került ide a Suzuki, akkor nézz bele ebbe 16:35-nél. Oszamu Szuzuki unokája Esztergomba járt gitárkurzusra, és az öregnek megtetszett a város. Ennyi.

atv.hu/videotar/20120912_civil_a_palyan_2012_09_11_1_resz

Villy 2012.11.06. 08:44:35

Meg is találtam a cikket. Okt 16:
"Még a válság előtt végeztünk egy számítást, hogy megérné-e kikötőt építenünk, de mivel a megtérülési idő megközelítette a száz évet, ezt az opciót elvetettük."

www.napi.hu/magyar_vallalatok/mit_tehet_orban_a_magyar_suzukival.534173.html

aaa000 2012.11.16. 15:47:17

Vasút kontra közút. Nekem sántít összehasonlítani azt, hogy a MÁV mit kér egy konténer szállításáért azzal, hogy egy kamion hasonló távolságra mekkora értékű hajtóanyagot használ fel és mennyi útdíjat fizet. A közúti szállításnál azért vannak egyéb költségek is, ezekkel is kell számolni, és úgy már sokkal nagyobb összeg kerekedik.
süti beállítások módosítása