Drasztikus mértékben, akár negyedével is nőhet a vállalkozások áramfogyasztása a nagy melegben – derült ki számunkra is meglepő módon abból a felmérésből, amelyet az ALTEO 150 ügyfelének fogyasztását vizsgálva készítettünk július első két hetében. Az adatok szerint az extrém magas hőmérséklet munkanapokon 12,4, munkaszüneti napokon pedig 23,7 százalékkal emelte a cégek áramfogyasztását. A cégek pedig fizetnek, holott a nyári energiafogyasztás megugrása akár már néhány egyszerű intézkedéssel is megakadályozható.

Az elmúlt hetekben tele volt a média azzal, hogy mennyivel többet költ áramra az a család, amelyik a nagy melegben klímaberendezéssel teszi kellemessé otthona hőmérsékletét. Azonban nem csupán a lakossági villamosenergia-fogyasztást növeli a hőség, a vállalkozások ugyanígy szenvednek a nagy melegtől. Az elsősorban irodaházakból, termelőtevékenységet végző kis- és közepes vállalkozásokból álló ügyfélportfólió statisztikái szerint az extrém magas hőmérséklet munkanapokon 12,4, munkaszüneti napokon pedig 23,7 százalékkal emelte a cégek áramfogyasztását.
(A bázisnap legmagasabb hőmérséklete 26 fok Celsius volt, az extrém hőmérsékletű napé pedig 38 fok Celsius.)

A fogyasztási adatok elemzéséből látszik, hogy az áramigény növekedése egyértelműen a klíma- és hűtőberendezések üzemeltetéséből fakad. Az átlagos hőmérsékletű és a kánikulai napok villamosenergia-fogyasztása közötti különbség reggel 8-9 óra között kezd elszakadni egymástól, a csúcsot a 11 és 15 óra közötti időszakban éri el, majd a két fogyasztási görbe ismét közelít egymáshoz.

A legintenzívebb klímahasználat idején, általában a nap közepén, a fogyasztás 15,6 százalékkal is magasabb lehet egy extrém módon meleg, nyári napon. Ez pedig jelentős költségtöbbletet jelent a vállalkozások számára. Az adatokból jól látszik tehát, hogy a céges áramfogyasztás is meglehetősen érzékenyen reagál a hőmérséklet emelkedésére.

Első ránézésre meglepő eredménye volt az adatgyűjtésnek, hogy a fogyasztás növekedésének relatív mértéke a munkaszüneti napokon jelentősen nagyobb volt, mint a munkanapokon. Ennek oka az, hogy amíg egy munkanapon alacsonyabb hőmérséklet mellett is rengeteg elektromos fogyasztó megy, így a klíma- és hűtőberendezések pluszfogyasztása arányaiban nem jelent akkora növekedést, addig a hétvégi hűtés egy extrém meleg napon kiugró fogyasztásnövekedést jelent egy normál munkaszüneti nap felhasználásához képest.

De mit tehetnek a hőséggel sújtott cégek?

Sokat. A fogyasztás megugrása akár azonnal, néhány egyszerű intézkedéssel megakadályozható, de legalábbis tompítható. Ilyen lépés lehet egy olyan belső eljárásrend kidolgozása, amely szabályozza a házon belüli energiafogyasztást. Ez csupán döntés kérdése, extraberuházást vagy más erőforrást nem igényel.

A probléma középtávon történő optimális kezeléséhez ugyanakkor már elengedhetetlen a cég energiaauditjának elvégzése. Így pontosan feltérképezhető az energiafelhasználás szerkezete, személyi és tárgyi háttere. Az audit által nyújtott információk alapján pedig már könnyebben eldönthető, milyen energiamenedzsment-rendszer az optimális a költségek csökkentéséhez. Ilyen lehet például a 2011 nyarán közzétett ISO 50001 szabvány, amelynek alkalmazása egyes számítások szerint akár 15-25 százalékkal is csökkentheti az energiafelhasználást néhány éven belül, értelemszerűen a cég méretétől, illetve a jelenleg alkalmazott technika és eljárásrendek jellegétől is függően.

Honnan szerezzünk hiteles auditort?

Az egyik kulcskérdés ez utóbbi, középtávra szóló megoldással kapcsolatban, hogy miként választjuk a megfelelő szolgáltatót az energiaaudit elvégzésére. Az utóbbi időben egyre több vállalkozás és magánszemély látott meghódítandó piaci területet az energiaauditok elvégzése terén, ez azonban óhatatlanul is az iparág hígulását jelentette. Személyesen is láttam olyan auditjelentést, amelynek szakmai értéke erősen a nulla felé konvergált.

Ami biztos, a feladatra érdemes az energiaszektorban aktív, termelői, értékesítési és üzemeltetői tevékenységet is végző szereplőt választani. Egy ilyen vállalkozás működési területe miatt nyilvánvalóan rendelkezik a megfelelően képzett szakembergárdával. A másik lehetőség, hogy egy elismert, jó referenciákkal rendelkező, nagy auditcéget bízunk meg az átvilágítás lefolytatására. Ez utóbbi kettő megoldás jó eséllyel költséggel jár majd, de érdemes végiggondolni, hogy továbbra is fizetünk a kánikulában, mint a katonatiszt, vagy egyszeri költségráfordítással megpróbálunk legalább elindulni a megoldás irányába.

Ezzel a cégek a gazdasági és a környezeti fenntarthatóság irányába is hatalmas lépést tehetnének.
   

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!