Mire számíthatunk a párizsi klímakonferencián?

2015. november 27. 15:41 - CHIKANSPLANET

cop21.jpgKözel 200 országból érkeznek majd döntéshozók a november 30 és december 11 között megrendezésre kerülő párizsi klímakonferenciára. A cél a gyakorlatilag megbukott Kiotói Egyezmény utáni időszak klímaváltozás elleni lépéseinek meghatározása, célkeresztben a legfeljebb 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés elérésével. A konferencia előtt már számos állam, így az USA, Kína, illetve az Európai Unió is megtette a maga vállalását, az ENSZ számításai szerint azonban ez csak a 2.7-3 Celsius-fokos szint eléréséhez elegendő. A viták középpontjában emellett finanszírozási kérdések is szerepelnek, hiszen a fejlődő ország szeretnék elérni, ha a fejlett államok 2020 után is támogatnák átállásukat a tiszta energiaforrásokra.

November 30 és december 11 között Párizsban kerül sor az idei klímakonferenciára, amely kapcsán fokozott elvárásokkal néznek szembe a közel 200 országból érkező döntéshozók. A cél egy olyan megállapodás tető alá hozása, amely a Kiotói Egyezmény hatálya, azaz 2020 utánra is megnyugtató megoldást kínál a klímaváltozás elleni küzdelemre. A széles körben elfogadott tudományos álláspont szerint ehhez az iparosodás előtti szinthez képest legfeljebb 2 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-növekedést szabad engedélyezni.

A jelenlegi helyzetről azt érdemes tudni, hogy egyrészt a mostani tendenciák összesen 5 Celsius-fokos növekedéshez vezetnének, ami elsőre nem tűnhet soknak, de a jelenlegi időszak és a legutolsó jégkorszak között is ugyanennyi volt a különbség. Emellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy a Kiotói Egyezménye gyakorlatilag megbukott. Ennek oka, hogy anno a megállapodás életbelépésének alapfeltétele volt a globális üvegházhatású gázkibocsátás 55 százalékáért felelős országok ratifikációja, ami azonban nem történt meg: az akkor legnagyobb kibocsátó USA Kongresszusa sem tette ezt meg – ahogy más országok sem. Így az egyezmény csak 2004-ben lépett életbe, amikor Oroszország, a WTO-tagság egyik feltételeként, ratifikálta azt.

Az viszont mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy mára a globális kibocsátás 90 százalékáért felelős országok tettek valamilyen vállalást, a legnagyobbak közül többen egészen jelentőset: az EU az 1990-es értékhez képest 40 százalékkal, az USA a 2005-ös értékhez képest 26-28 százalékkal fogja csökkenteni emisszióját, míg Kína 2030-tól kezdődően fogja mérsékelni azt. A vállalások összességében két kategóriára oszthatóak: a fejlett országok csökkentésre, a fejlődőek pedig a limitálásra, az alacsony kibocsátású rendszerek támogatására és az erdők védelmére tettek ígéretet. Az ENSZ számításai szerint ezek összesen a 2.7-3 Celsius-fokos szint elérésére elegendőek, így felmerül a kérdés, hogy a további vállalások, illetve a magánszektor bevonása mennyit javíthat-e a helyzeten.

A konferencián elhangzó viták egyébként nagy valószínűséggel a finanszírozás körül fognak forogni. Kicsit leegyszerűsítve, a szegényebb országok célja, hogy a gazdagabbak finanszírozzák átállásukat a tiszta energiára, illetve kárpótolják őket a klímaváltozás okozta gazdasági károk miatt. Fontos megjegyezni, hogy az OECD októberi jelentése szerint az ehhez szükséges források kétharmada rendelkezésre áll, a maradék pedig a Világbank és egyéb fejlesztési intézetek bevonásával elérhető. A fejlődő országok célja viszont az, hogy ez a támogatás a 2020 utáni időszakra is elérhető legyen, ennek formájában viszont még nem tudtak megegyezni. Ez a vita viszont a teljes konferencia végeredményére kihathat.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr188118924

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Éhes ló 2015.11.28. 07:01:45

A földtörténet kutatói dokumentáltak párezer klímaváltozást az eltelt párszázezer és során.
Gyakorlatilag a változás folyamatos volt.

Ennek okait kutatják, de gyakorlatilag fogalmuk nincs róla a mai napig és nincs tudományos konszenzus sem bizonyíték arra, hogy ezeket az emberek okozták volna.

Olyasmi ellen harcolni, aminek okait sem ismerjük és jövőbeli lefolyásáról sincs semmi információnk, hiszen az erre kiképzett, felszerelt és ebből élő szagértők hada sem képes még 3 napra előre sem megmondani milyen hőmérséklet, csapadék, szél és felhőzet lesz a föld egy egészen piciny szegletében, olyan elképesztő méretű vallásos fanatizmust, papságot, hívőket és erőforrásokat feltételez, amivel kevés elmebaj vetekedhet ma a szétmanipulált világunkban.
Aki ilyen szektás, intoleráns, tudománytalan elmebajt szolgál - hívőként, vagy fizetett kultistaként- nem tisztességes ember.

Trauter 2015.11.28. 15:58:43

Mindazok, akik naponta viszik ki az egyre több szemetet, akiknek pár évente cserélni kell az un. "tartós fogyasztási cikkeket", akik látják, hogy a vándormadarak "elfelejtenek" elrepülni, akik a nyári forróságban csak ránéznek a hőmérőre, azoknak ezek az egyszerű tények jelentenek még valamit. A műanyagba és médiába csomagolt világunkban az internet bűvöletében, azért néha-néha egyszerűen körül kellene nézni, és mint egykor az egyszerű parasztember tette azt, levonni a logikus következtetéseket. Az emberiség jelenkori történetében éppen az a példátlan, hogy az ember nem tiszteli az őt körülvevő világot, a környezetet, uralkodni akar mindenek felett. Jelen századunk egyik nagy problémája, lehetősége maga az információ, az információ hitelessége. Mindez azonban se pro, se kontra nem hatalmaz fel minket arra, hogy ettől függetlenül ne használjuk a józan eszünket.
süti beállítások módosítása