Úgy tűnik a PR- és kommunikációs tanácsadó cégek is kezdik felismerni a klímaváltozásban rejlő kommunikációs értéket, amelyet nem restek a saját céljaik szolgálatába állítani, sőt, az ügyfelek – vagy potenciális ügyfelek – megregulázását is megkezdték. A világ vezető PR-tanácsadó cégei közül 10 ugyanis nemrégiben úgy döntött, hogy nem hajlandó olyan ügyfeleknek dolgozni, amelyek elutasítják az ember klímaváltozásra gyakorolt káros, katalizátor hatását. Emellett természetesen olyan programokhoz sem nyújtanak kommunikációs támogatást, amelyek nehezíthetik az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentését.
2014 áprilisában a Climate Investigation Center nevű szervezet egy négy kérdésből álló kérdőívet küldött az Egyesült Államok (és köztük a világ) vezető 25 PR-tanácsadó cége számára, amelyben a klímaváltozás iránti affinitásukat, illetve ezzel kapcsolatban ügyfélválasztási szokásaikat igyekeztek felmérni. A kérdőív vegyes fogadtatásra talált, a kérdésekre a vállalatoknak alig a fele válaszolt. A válaszokat megnézve ugyan felötlik az emberben, hogy nagyon profi módon megfogalmazott, de kicsit megfoghatatlan válaszokat kaptak a kérdezők, de legalább akadt, aki vette a fáradságot…
Pedig jobban belegondolva a kommunikációs iparágnak kiemelkedő hatása van arra, hogy a közvélemény mit gondol a klímaváltozás, a környezetvédelem vagy éppen a fenntartható fejlődés kapcsán. Sok esetben az ő tollukból erednek azok a hangzatos üzenetek, indulnak programok és akciók, amelyekre felkapjuk a fejünket. Fontos tehát, hogy ezek a vállalatok, sőt az egész kommunikációs iparág miként viszonyul ezekhez a kérdésekhez.
Annál is inkább lehet ez érdekes például az Egyesült Államok esetében, mert ott a klasszikus fogyasztói társadalom még mindig nagyon érzékeny a felé médiából érkező üzenetekre: egy intenzív, erős üzenetekre építő és megfelelő módon megvalósított kommunikációs kampány akár Barack Obama kibocsátás-csökkentést célzó kezdeményezését is ellehetetlenítheti. Nem mindegy ugyanis, hogy pontosan milyen kérdések körül, milyen hangulatban zajlik a közbeszéd, amelynek alakítását ezek a cégek (is) végzik, vagy legalábbis nagy hatással vannak rá.
A felmérés további érdekessége egyébként, hogy általában azok a cégek válaszoltak a kérdőívre, illetve utasították el határozottan a klímavédelem ellenes kampányok és együttműködések lebonyolítását, amelyek valamilyen módon vállalati felelősségvállalás keretében már állást foglaltak a klímavédelem és a fenntartható fejlődés mellett. Számos ilyen vállalat csatlakozott az ENSZ globális fenntartható üzletvezetéssel foglalkozó programjához.
Kérdésként persze felmerül, hogy mennyi pénztől esnek el ezzel a döntéssel a cégek, illetve mennyit nyernek azok, amelyek nem utasítják el az efféle együttműködéseket. A fenntartható fejlődéshez egyre tudatosabb viszonyuló vállalati szektort elnézve, számomra egyre inkább az körvonalazódik, hogy jó döntést hoztak az elutasítást választó vállalatok. Egyrészt kicsit hasonlít ez a helyzet ahhoz, amikor egy nagyvállalat a beszállítóit igyekszik rávezetni a tudatos fenntartható működésre azzal, hogy fokozatosan leépíti az együttműködéseit a szennyező, nagy globális karbonlábnyommal bíró partnerei felé. Másrészt azt sem szabad elfelejteni, hogy jelen esetben a legnagyobb kommunikációs cégekről van szó, és ma már minden tekintetben rangot jelent a legnagyobbakkal együtt dolgozni ezen a területen is.
Amit tehát a PR-cégek elvesztenek a vámon, azt megnyerik a réven: igazi kommunikációs (és jó eséllyel) üzleti win-win helyzet ez. Azok a vállalatok, amelyek pedig egy-egy ügyfél miatt kitartanak a klímavédelemre gyakorolt emberi felelősség elutasítása mellett, előbb-utóbb szűkülő piacokkal kell szembenézzenek. És amikor ez bekövetkezik magyarázhatják majd a bizonyítványt a tulajdonosok felé…
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
