10 dolog, amit tudni érdemes a megújuló-energetikai befektetések kapcsán

2014. augusztus 01. 09:16 - CHIKANSPLANET


CHP_index_20140801.pngSzinte állandó kérdés az iparági szereplők és a befektetni vágyó szervezetek vállalatok részéről, hogy milyen elvek mentén lehet és érdemes pénzt kihelyezni a megújuló energiaforrásokba egy változó szabályozói környezetben, zuhanó árak és folyamatos technikai, technológiai fejlődés mellett. Erről tartottak a minap online vitanapot a The Guardian weboldalán. A virtuális térben rendezett panelbeszélgetésen a résztvevőknek 10 olyan körülményt sikerült összeszedniük, amelyeket érdemes fejben tartani, ha ilyen jellegű befektetésen törjük a fejünket. Sőt, ezeknek az észben tartásával akár magánszemélyek és helyi közösségek is profilhátnak a megújuló energiaforrások terjedéséből

Következzen tehát a 7 panelrésztvevő által említett 10 dolog, amit minden megújuló-energetikába fektetőnek tudnia kell, hogy a megfelelő döntést hozhassa.

1. A nap- és szélenergia olcsóbb, mint azt gondolnánk!

Az általános befektetői véleményektől eltérően a megújuló energiaforrások kiaknázása olcsó. Számtalan olyan helyszín és régió van, ahol a nap- és szélenergetikai fejlesztéseknek ma már gazdasági racionalitása van, a beruházói környezet megfelelő. Elég csak arra gondolni, hogy a világban egyre többen fektetnek háztartási méretű fotovoltaikus rendszerekbe különböző ösztönző mechanizmusok nélkül is, pusztán azért, mert a történet gazdasági oldala megtérül – jelenleg negyedébe kerülnek a napelemek annak, amennyiért 2008-ban be lehetett őket szerezni.
De nem csak a lakossági szegmensben hódít ez a két energiaforrás – Indiában és Chilében egész gyárakat látnak el szél- és napelem parkok.
A Bloomberg becslése szerint 2020-ra a mai 150 gigawattnyi beépített fotovoltaikus kapacitás 600 gigawattra növekszik majd, az érték 2030-ra pedig akár az 1900 gigawattot is elérheti, amivel már a globális villamosenergia-mixben elérheti a napenergia részaránya az 5-7 százalékot.

2. A szabályozói környezet bizonytalansága a legnagyobb akadály a befektetések előtt

Abban minden résztvevő egyetértett, hogy a kormányok általánosságban nem nőnek fel a feladathoz, hogy a megújuló-energetikai fejlesztések élére álljanak. Ráadásul a szakmai kérdések is egyre inkább átpolitizálódnak, és a sokszor rövidtávú politikai szemléletmód aláássa a megújuló energiaforrások területén potenciálisan megejthető, hosszú távú befektetéseket.
A panel egyik résztvevője szerint a politikusok sok esetben rossz tanácsokat kapnak, különböző lobbicsoportok befolyása alatt állnak. Ezek – a jellemzően megújuló ellenes – hangok ráadásul általában jobban eljutnak a politikai döntéshozók füléhez, mint a megújuló energiaforrások kiaknázását támogató választóké.

3. A szabályozó hatóságok hozzáállása egyre jobb, de még mindig ”élesek a fogaik”

A panelbeszélgetés résztvevői alapvetően pozitívan nyilatkoztak a szabályozó hatóságok hozzáállásáról. A különböző hatóságok egyre nyitottabbak a megújuló energiaforrások irányába, de még mindig kritikával fogadják a megújuló-energetikai fejlesztéseket, általánosságban jobban ellenőrzik az ilyen beruházásokat, mint teszik azt a hagyományos fosszilis energiaforrásokat hasznosítók kapcsán.

4. Németország, Dánia és Dél-Afrika követendő példát nyújtanak a megújuló energiaforrások kapcsán

Németország és Dánia hatalmas lépést tettek előre a megújuló energiaforrások hasznosítása terén – a szakértők szerint részben amiatt, mert hatalmas a beruházások tulajdonosi bázisa. Németországban például több mint 800 vállalkozás foglalkozik megújuló energiaforrások hasznosításával, megújulós erőművek építésével és üzemeltetésével. Emellett kiemelték azt is, hogy ezekben az államokban – minden hátulütője ellenére – a kormányzat jelentős támogatásokat nyújt a beruházásokhoz, az erőművek üzemeltetéséhez.
Dánia példáját azért gondolják követendőnek, mert ott a helyi közösségeknek is lehetőségük van megújuló-energetikai fejlesztéseket indítani, és élvezni azok minden előnyét, ami hihetetlen társadalmi (és politikai) támogatottságot jelent a fejlesztéseknek.
A dél-afrikai kormány esetében viszont a tendereztetési eljárások bevezetése hozta meg azt a versenyt a fejlesztők között, ami még a megtérülést is biztosítja, de a költségvetést sem terheli meg túlságosan. Ahogy a szakértők összefoglalták, a dél-afrikai modell lényege voltaképpen egyetlen kérdésben csúcsosodik ki: „Ki akar számunkra a lehető legolcsóbban nap- vagy szélenergiát eladni?”. Ez a modell annyira népszerű, hogy az Európai Unió is egy ilyen tendereztetési eljárás irányba próbálja tolni a támogatási rendszerek működtetését. Ráadásul a tapasztalatok szerint a helyi foglalkoztatásra is jó hatással van ez a megközelítés.

5. A vállalkozásoké a vezető szerep

A résztvevők szerint az iparág fellendítésében jellemzően a vállalkozások és a lakosság állnak az élen, remélve, hogy a szabályozók és a politika követi úttörő munkájukat. Ez a vezető szerep elsősorban az energiaárak volatilitásának köszönhető, hiszen a kiszámíthatatlanság egyre több vállalkozást és magánszemélyt ösztönöz arra, hogy stratégiai módon, a kiszámíthatóságot szem elé helyezve közelítsen energiaigényeinek biztosításához. Sokan a saját, megújuló alapú villamosenergia-ellátásban látják ezt a kiszámíthatóságot.

6. Szükség van a projektek sokszínűségére

A panelbeszélgetés résztvevői szerint minél több működési, finanszírozási és beruházási modell alakul ki, annál könnyebb lesz megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyek mentén az egyes régiók, országok vagy éppen vállalatok megtalálhatják a számukra megfelelő megoldásokat, legyen szó akár kicsi, akár nagyméretű projektek megvalósításáról.
Szerintük a fejlesztőcégek mellett, ezekből a modellekből a helyi közösségek és az alapvetően csak befektetői szemlélettel a megújuló energiaforrásokhoz közelítő vállalatok is profitálhatnak, hiszen megkönnyítheti ezek egymása találását: a közösség a lelkesedést és a szaktudást, a befektetők pedig a pénzt adják a fejlesztésekhez.

7. A közvélemény felkészült a megújuló energiaforrásokra

Felmérések tucatjai bizonyítják, hogy az emberek vevők a megújuló energiaforrások elterjedésére. Ez a szakértők szerint akár a crowfunding (közösségi finanszírozás) szemléletet is meghonosíthatja az iparágban, amelyre példák már akadnak is, például Ausztriában.

8. A fejlődő országok lehetnek az innováció éllovasai

A szakértők szerint megfordulni látszanak a trendek az innováció terén: amíg eddig inkább az volt a jellemző, hogy a fejlesztések és újítások a fejlett országok irányából szivárgott a fejlődő országok felé, addig ma már ez inkább fordítva történik. Szemléletes példaként a telekommunikációs iparág és India példája bukkant fel a beszélgetés során, hiszen lesarkítva elmondható, hogy „Indiában ma már több embernek van mobiltelefonja, mint fogkeféje”.

9. Az internet hatalma

A panelbeszélgetés résztvevői szerint az internet áldásos hatása több területen is megfigyelhető. Ezek egyike a finanszírozás, hiszen a crowfunding megjelenése elképzelhetetlen lenne a világháló nélkül. Ugyanígy sarkalatos lehet a szélessávú internet elterjedése az intelligens energetikai rendszerek és hálózatok kialakításában, ami általános vélemények szerint hatalmas lökést adhat majd a megújuló-energetikai iparágnak, fejlesztéseknek. De nagy adatmennyiségek valós idejű megosztása szükséges például a kontinenseket átfogó energiapiacok működtetéséhez és üzemeltetéséhez is.
Emellett a közösségi média kiemelkedő hatással van a megújuló energiaforrások társadalmi elfogadottságának növelésében is. Ezeken a felületeken szinte hétről-hétre születnek olyan gondolatok, kezdeményezések, amelyek jelentős hatással lehetnek az iparágra.

10. Van még hová fejlődni

A szakértők szerint érdemes észben tartani, hogy úgy az innováció, mint a megfizethetőség területén van még hova fejlődni a megújuló-energetikában, ami segíthet igazán kedvező befektetési lehetőségként feltüntetni a megújuló energiaforrásokat. Ugyanakkor az energetikai fordulat bekövetkezése után is lesz még tennivaló bőven. Éppen emiatt fontos, hogy a befektetők hosszú távon tekintsenek a megújuló-energetikai lehetőségekre, és legyenek nyitottak arra, hogy felismerjék és kihasználják a már ma is elérhető lehetőségeket.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

36 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr956564109

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Behajtó70 2014.08.02. 00:08:25

Amikor éjjel leáll a gépezet, és nincs világítás, meg jűtő, meg fűtés (mert a fűtőszivattyút is áram hajtja), akkor kit fogtok felhívni, hogy nincsáram? És mikor fog valaki kijönni és megszerelni? Ha meg ezt a 24 órás azonnali javítási szolgáltatást meg akarod fizetni, akkor pont ugyanott tartasz, mint most.

Ez az egész baromság csak egy újabb trükk a fogyasztói társadalomnak, hogy mindenki beszopja és vegye milliókért a napelemet, meg akkumulátort, meg újítsa fel a ház elektromos hálózatát. A kereskedelmi cégek így próbálják kifogni a szelet a nagy áramszolgáltatók vitorlájából. Csakhogy az sokkal többe fog kerülni.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.08.02. 00:53:42

@Behajtó70: Sztem is egy óriási nagy blöff az egész.
Azon még nem gondolkodott el senki, hogy Japán-amelyet kedvező déli fekvése, és hosszú óceáni partszakasza igen alkalmassá tenne a nap és szélenergia kiaknázására-miért nem a megújulókkal képzeli el áramellátásának fő volumenét?

mekeke 2014.08.02. 07:07:19

Nem szakemberek találgatnak.
Szakemberek tudják, hogy a jelen kényszerű, nemzetközitőke-uralta jogi-gazdasági környezetben semmilyen megújulós katyvasz NEM megtérülő. Ha az lenne, már kezdenék lecserélni az erőműveiket a cégek napelemekre, szélkerekekre.
Véleményem szerint a sok nyugdíjkassza és egyéb korlátlanul folyó, kisbefektetők pénzét pörgető cég "biznisze" ez, a gombamód szaporodó napelemkereskedelemmel foglalkozó cégekkel együtt.

Megfelelő módon, állami felügyelettel és rendszerben és átvételi garanciákkal, tárolókkal, MINDEN épületen és alkalmas helyen telepített napelemes-szélkerekes rendszerekkel át lehetne vezetni a jelen energiaellátását a jövőébe. Nemzetstratégiailag csakis a decentralizált rendszeré lehet a jövő. Próbáljanak megtámadni egy országot, ahol minden négyzetkilométeren erőmű van!

röf 2014.08.02. 07:07:45

Semmi csoda.
A szélkerék-gyártók, meg a napelem gyártók bizonygatják, hogy az atomenergia tömény életveszély.
A gyógyszergyárak már az egészségesekkel is gyógyszert szedetnének, hogy "majd nehogy betegek legyenek".
A TV csatornák szemrebbenés nélkül megvetetik veled az összes használhatatlan gagyi szart, mint forradalmian új terméket.
Ha nem szelektálsz, -igazodsz el a hazugságtengerben, kiforgatják a zsebed másodpercek alatt.

midnight coder 2014.08.02. 08:09:35

@mekeke: Ennél a helyzet sokkal egyszerűbb. Az áram nem csak akkor kell, amikor fúj a szél, vagy süt a nap. Azaz, vagy óriási tárolókapacitást teszel az erőműved mellé (= kurva drága és környezetszennyező akkumlátorok tömege), vagy csinálsz egy óriási elosztó rendszert az országok között, ami biztosítja hogy kapsz áramot mondjuk az olaszoktól, ha itt nem süt a nap. Ezzel pedig az a gond, hogy egyrészt a szükséges termelőkapacitás többszörösét kell kiépíteni és fenntartani, másrészt kell egy elosztóhálózat ami kurva drága, és ezen is veszik el energia.

Ehhez még tedd hozzá, hogy a napelemek előállítása elég energiaigényes és nagyon környezetszennyező, az élettartamuk pedig véges.

VHB 2014.08.02. 09:57:30

Ühüm. Tisztára olyanok vagytok, mint a dohánylobbi. Hiszen lássuk be rövid és hosszútávon is a dohányzás HASZNOS az államnak. Rövidtávon rengeteg adóbevételt hoz a többszörös adókon keresztül, hosszútávon pedig jelentősen mérsékli a nyugdíj kifizetéseket. És képzeljük csak el mi történne, ha a sok egészséges nyugger 90 - 100 évig élne. Katasztrófa. Na ebből is látható, hogy csak a leszoktató cégek, meg az egészség lobbi katyvasza az egész.

Lámlenge 2014.08.02. 10:31:52

@midnight coder:
Persze a többi erőmű élettartama nem véges, ugye?
A szén-, meg atomerőmű építése nagyon környzetbarát, ugye (a használt fűtőelemek tárolását ne is vegyük ide...)?
Ami az árat illeti: ki számolja az elosztóhálózat kiépítésének, fenntartásának a költségeit? Gondolj bele, mekkora beruházás és kockázat ez a centralizált rendszer!
Egyébként meg aki csak a megtérüléssel tud érvelni, az biztos most is azbeszttel szigeteli a házát.

Az óriási elosztóhálózat most is rendelkezésre áll, és működik az országok között.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.08.02. 10:33:23

"az érték 2030-ra pedig akár az 1900 gigawattot is elérheti, amivel már a globális villamosenergia-mixben elérheti a napenergia részaránya az 5-7 százalékot."

Azt azért nem árt tudni, hogy X GW fotovoltaikus kapacitás NAGYON nem egyenlő X GW egyéb erőművi kapacitással.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.08.02. 10:40:02

@Lámlenge:

"Persze a többi erőmű élettartama nem véges, ugye?"

Egy napelem élettartama 20-25 év a gyártók szerint. Egy atomerőműé a duplája, élettartam-hosszabbítással még több. Innentől azonnal megduplázódik az összehasonlításban a naperőmű beruházási költsége. Gyanítom, hogy ezzel Chikán úr sem számolt az 1. pontban.

Üzemeltetési költség meg a naperőműnél is van.

"Az óriási elosztóhálózat most is rendelkezésre áll, és működik az országok között."

Ez a hálózat nem a megújuló forrásokra lett méretezve, azok sokkal nagyobb kapacitást kívánnak. Ha nem hiszed, járj utána, milyen óriási gondokat okoz a lengyeleknek, hogy rajtuk át halad a németek északon megtermelt szélenergiája.

midnight coder 2014.08.02. 10:56:13

@Lámlenge: "Persze a többi erőmű élettartama nem véges, ugye?"
De hosszabb. És a költségeik is alacsonyabbak a megtermelt energiához képest. A gond az, hogy jelenleg a napelem így is csak vaskos állami támogatások mellett versenyképes, és ennek oka az elem ára. Ami azért drága, mert energiaigényes és környezetszennyező. Azzal meg, hogy mi lesz a megpusztult napelemek sorsa a kutya sem számolt.

"Ami az árat illeti: ki számolja az elosztóhálózat kiépítésének, fenntartásának a költségeit?"
Pont az a baj, hogy senki. Márpedig egy visszatöltögetős, decentralizált rendszer esetén ez lényegesen nagyobb.

"Az óriási elosztóhálózat most is rendelkezésre áll, és működik az országok között."
Persze, csak nem arra méretezve, hogy esetenként egy-egy országnyi (vagy több országnyi) teljes áramfelhasználást kell átmozgatni rajtuk. És ehhez számold hozzá azt is, hogy ez az erőmű oldalon is többlet kapacitás kiépítését igényli. Mert hogy hiába süt itt a nap, ha a svédeknek is kell a delej, ahol épp borult az idő. Ha azt akarjuk, hogy hasonló helyzetben itt is legyen villany, akkor a svédek igényét is ki kell szolgálni az itteni kapacitásból.

sanyix 2014.08.02. 11:25:17

@Kovacs Nocraft Jozsefne: egy napelem garanciális élettartama annyi, egy atomerőműnél meg az élettartama alatt a raktormagon kívül szinte mindent lecserélnek, de papíron tényleg sok év az élettartama :DDD csak folyamatosan egy rakás pénzt kell költeni rá, hogy meglegyen az az élettartam.

pamut 2014.08.02. 12:29:43

Tisztelt Chikán úr!

Ön javasolna-e egy családi ház kertjébe (vagy a tetőre?) valamilyen napenergiás megoldást, és ha igen, konkrétan milyet? Vagy ma ez még nem éri meg érdemes várni vele amíg olcsóbb lesz?

Másik, hogy hallom amrikában olyan naperőmű épült, amelyik hőtárolós folyadékot melegít fel a sok tükörrel, ami naplemente után még 6 órával is őrzi a meleget és termeli az áramot. Ilyen gazdaságosan megvalósítható lenne nálunk is? Köszönettel.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.08.02. 12:31:07

@sanyix:

Nem tudok olyan gyártóról, amely valóban 25 év garanciát vállal a napelemeire. De ha van is, jó eséllyel 20 év múlva sehol nem lesz a cég. :DDD

Tudod, ez olyan, mint az 50-100,000 órás élettartammal hirdetett LED-es fényforrások - bár mostanság már inkább csak 25-50,000 órát írnak. Aztán valahogy még a neves gyártók sem adnak többet 2-3 év garanciánál, vajon miért is? :DDD Aztán valahogy 10 megvásárolt darabból egy tönkremegy az első évben, a garancia lejárta után még több.

A naperőműnél sem fogják pl. az inverterek és a többi elektromos berendezés 25 évig kihúzni. A teljesítményelektronikai alkatrészek, eszközök nem bírják olyan sokáig, elekromigráció és egyéb elhasználódás miatt: túl nagy áramerősséget visznek át. Minimum egyszer kell őket cserélni, vagyis az atomerőmű min. 50 éve alatt min. 4-szer. A napelemek közt is lesznek olyanok, amelyek megadják magukat a garancia után.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.08.02. 12:35:47

@pamut:

Nem engem kérdeztél, de elmondom, hogy ezek a hőtárolós megoldások csak nagy méretekben lehetnek úgy-ahogy gazdaságosak (inkább nem, ezek inkább pilotprojektek). Ráadásul ezeket olyan helyeken telepítik (vagy inkább tervezik), ahol igen nagy a napsütéses órák száma. A mi évi kb. 2000 napsütéses óránk (bár tavalyelőtt éppen sokkal több volt) esetén így is sokszor fog előfordulni, hogy nem lesz elég hő éjjelre.

sanyix 2014.08.02. 12:42:19

@Kovacs Nocraft Jozsefne: én sem, és olyanról sem hogy a garancia lejárta után hirtelen megszűnnének működni a napelemek, sőt, a pár évtizede lerakott napelemek tapasztalataiból az derült ki, hogy tovább tartanak mint azt előre becsülték.
Egy új visszatáplálós szinkronizálós inverter pedig "filléres", csak az engedélyeztetésig kell a többszázezer forintos "elvtársi" invertert használni ;)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.08.02. 13:03:48

@sanyix:

"olyanról sem hogy a garancia lejárta után hirtelen megszűnnének működni a napelemek"

Kötekedni akarsz vagy vitatkozni? Senki nem állította, hogy hirtelen, te szerencsétlen.

Az meg, hogy tovább tartanak, igaz lehet a pár évtizedes cuccokra (amelyek a hatásfokuk miatt eleve elavultak már). A maiakra nem biztos. Ám a maiaknál is megvan az évi kb. 1%-os hatásfokcsökkenés. :)

Aztán elegánsan elhallgatod azt a kb. 50,000-szer leírt tényt, hogy X GW teljesítményű naperőműhöz kell kb. ugyanannyi gyors indítású hagyományos erőművi kapacitás, ami leginkább ugye gázturbinás lehet. Mely kapacitások kihasználatlanul állnak akkor, amikor süt a nap, tehát nagyon gazdaságtalanik lennének. Ezekkel együtt már nem is olyan "olcsó" a napenergia.

sanyix 2014.08.02. 14:49:36

@Kovacs Nocraft Jozsefne: maiaknál megvan az évi 1%-os hatásfokcsökkenés? Hmm érdekes, akkor nem értem miért adnak ilyen tizen éves teljesítménygaranciákat, nyilván önmagukat szivatják a gyártók ;)

Nem kell ugyanannyi hagyományos erőművi kapacitás mert nem liftezik a termelés kiszámíthatatlanul 0 és 100% között...

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.08.02. 15:58:27

@sanyix:

Kérlek, linkelj be pár ilyen gyártói garanciavállalást. Mondjuk ne kínai gyártótól.

Értelek, éjjel is termel a naperőműved? Vagy te is jössz a hőtárolóssal, ami jóval drágább és rosszabb hatásfokú?

A kiszámíthatatlanság nem feltétel. Akkor is kell más forrás, ha előre tudod, hogy éjjel nem termelsz.

sanyix 2014.08.02. 16:29:14

@Kovacs Nocraft Jozsefne: http://lmgtfy.com/?q=napelem+teljesítménygarancia

Miért kéne éjjel termelni? (egyébként az olajos/hőcserélős erőművek éppen hogy olcsóak nagy tételben és jobb a hatásfokuk is.)PV csak kis tételben jó. Nem véletlen hogy a nagy naperőművek mind turbinás megoldások, na meg ezeknek jó nagy tehetetlenségük van, nem ingadozik egyik pillanatról a másikra.
Tudod az esti csúcs és a hajnali minimum között vannak különbségek napelem nélkül is, ilyen időszakokra már lehet szabályozni a legrugalmatlanabb erőműveket is, pl az atomerőműveket.

mavir.hu/web/mavir/rendszerterheles

Nézd csak azt a majdnem 2 GW-s ingadozást!

komplikato 2014.08.02. 17:21:10

@A megvalósult amerikai ólom..: Ha jól tévedek a japánok a tenger mozgásával próbálkoznak inkább, bár volt némi szélerőmű építgetés is.

Viszont a poszt íróját megkérdeném, hogy egy tízes skálán MENNYIRE biztos az első pontban leírt dolgokban, csak mert a szakmai oldalakon és blogokon ennek SZÖGES ELLENTÉTE olvasható.

komplikato 2014.08.02. 17:23:28

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Na igen, mint ahogy arról sem szokás beszélni, hogy a szélerőművek feltételeznek némi vízerőmű hátteret, ami pl. nekünk nincs, mert "valakik" megfúrták. Persze ilyen butaságokkal nem kell foglalkozni, hogy anélkül a rendszerbetáplálás olyan vesztességes, hogy csak na és már is 4-5x annyiba került az az áram.

komplikato 2014.08.02. 17:26:32

@pamut: Hát nem is tudom, én szoktam körbenézni, hogy mit építenék HA nyernék a lottón ... ahogy látom a sima napcellák se nyerők, sem a napkollektorok. Viszont itt láttam a környékünkön több helyen "napkohót", ami ugye tükör rendszer és lehet vele fűtésre és fürdésre való meleg vizet is gyártani, valamint némi kombinálással áramot is. Vagy ott vannak a felénk elég drága földbe ásható hőszivattyú rendszerek, csak kérdés éjszakai "geo" árammal vagy mivel érdemes üzemeltetni őket.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.08.02. 17:35:36

@sanyix:

Ha évi 1% a csökkenés, akkor az 25 év után 77.78% megmaradó teljesítményt jelent. Ezzel egész jól közelítettem a gyártók által megadott 80%-ot (ami évi 0.8886% csökkenést jelent), nem gondolod?

Más kérdés, hol lesz a gyártó 25 év múlva... Azt is érdemes lenne megnézni, milyen feltételek mellett vállalja a 80%-ot 25 év múlva, és hogyan kompenzál - esetleg visszafizeti a napelem árának a 80%-ot meghaladó csökkenéssel arányos részét?

A tükrös erőművek most még éppen picit olcsóbbak, de már nem sokáig. A jelenlegi 20-22% hatásfokuk is csak pillanatnyilag jobb picivel, de hamarosan jobbak lesznek a napelemek. Utóbbiak előtt még bőven van fejlődési lehetőség, a tükrösök már most is eléggé kiforrottak, nem várható komoly javulás. Viszont nagyobb a karbantartási igényük.

További szempont, hogy a tükrös erőművek leginkább a közvetlen napsütést tudják felhasználni, a szórt fényt nem. A nepelemek ezzel szemben szórt fényben is elég jól termelnek. Márpedig nem sok helyen van Mojave sivatag, főleg Magyarországon elég kevés van.

Ami az éjjeli fogyasztást illeti, az okos mérők és kisebb mértékben az elektromos közlekedés elterjedésével nőni fog az éjszakai fogyasztás is. Egy erőművet nem a közvetlen közeli jövőnek építenek.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.08.02. 17:42:40

Röviden: Ahogy fent említettm, az elektromos autók és főleg az okos mérők jelentős mértékben ki fogják egyenlíteni a fogyasztás napszakonkénti ingadozását. Ez pedig az olyan erőműveknek fog kedvezni, amelyek minden külön trükkök nélkül képesek a folyamatos termelésre. Ezt jelenleg az atomerőmű tudja leggazdaságosabban.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.08.03. 15:36:24

@komplikato: Fő volumenről beszéltem, nem kiegészítő kapacitásokról (amiknek egyébként van értelme).
Még Fukusima után sem hallottam olyat, hogy akár csak hosszú távon ,de az atomerőművek leépítésén gondolkodnának.

Lámlenge 2014.08.03. 17:20:13

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
A napelemek nem szűnnek meg 20-25 év múlva, az más kérdés, hogy a projekteket ennyi időre tervezik (banki, bérleti, karbantartási szerződések tekintetében). Ha megépült, az üzemeltetési ktsg minimális.

A 20 évre szóló 80%-os teljesítménygarancia alap a bankolható napelemeknél.
Sok gyártó biztosítást is köt, hogy amennyiben megszűnne, a garanciális kötelezettség megmaradjon. Hagyományos erőműnél van ilyen? Költői kérdés volt, nincs.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.08.03. 18:51:14

@Lámlenge:

"A napelemek nem szűnnek meg 20-25 év múlva"

Csak éppen gazdaságtalan lesz a használatuk 80% teljesítmény alatt. Vagyis erkölcsileg elavulnak.

"A 20 évre szóló 80%-os teljesítménygarancia"

Kérlek, beszéld meg sanyixszal, hogy most akkor 20 vagy 25 évre szól a 80% teljesítménygarancia, mert nem mindegy. Ez már 0.989% romlás évente, amit korábban én is írtam, s amit sanyix oly hevesen próbált cáfolni.

"Sok gyártó biztosítást is köt"

Be tudnál linkelni pár ilyen gyártói nyilatkozatot?

És kimutatást arról, az ilyen - biztos jóval drágább - panelek használata mennyivel drágítja a beruházást?

"Hagyományos erőműnél van ilyen? Költői kérdés volt, nincs."

Hagyományos erőműnél szükség van ilyenre? Költői kérdés volt, nincs.

sanyix 2014.08.04. 00:39:57

@Kovacs Nocraft Jozsefne: miért lenne gazdaságtalan a használatuk 80%-os teljesítmény alatt? Ezt így valaki megszabta hogy 80% alatt kinevezzük gazdaságtalannak?
Ugyanúgy ingyen termeli az energiát...

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.08.04. 10:24:59

@VHB:

Én itt 10 évet látok, nem 25-öt.

Ez nem a teljes biztosítási kötvény, csak a Part 2. Linkeld be az első részt is, mert anélkül nem biztos az, amit lentebb írok:

A policy holder, vagyis a biztosítás tulajdonosa nem a napelem szállítója, hanem a vásárlója, legalábbis ennek ellenkezője nem derül ki a Part 2-ból. Ha a gyártó kötötte volna a biztosítást, akkor a vevő (a bizonyos Mr. V...) a beneficiary vagy az insured lenne.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.08.04. 10:28:19

@sanyix:

25 év múlva sokkal jobb hatásfokú napelemek lesznek olcsóbban, ezért nem fogja megérni üzemeltetni a 80%-ost.

@VHB:

Mellesleg a belinkelt biztosítás szövegében szó sincs teljesítménygaranciáról.

VHB 2014.08.04. 13:56:51

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Nos igazad van, pár pontosítás.

A part 1 érdektelen, csak az előleggel foglalkozik.
Ez a kötvény a tulajdonosé/üzemeltetőjé és abban az esetben nyújt fedezetet, ha a forgalmazó nem tud helyt állni az átadástól számított 10 évig.
A te kommentetdben említett 20-25 éves garanciát a gyártó biztosítja a forgalmazó felé. Ez a teljesítményre is vonatkozik.

www.833solar.com/gb/catalogue/eternity.aspx
(100% az első két évben, 95% 12 éves korig, majd 90% 25 éves korig.)

A biztosítást meg csak azért hoztam fel, hogy nem lehetetlen körbebástyázni egy ilyen újszerű technológiát.
Ezen a blogon is sokan vannak iolyanok, akik úgy gondolnak a megújulókra, hogy túl drága, túl scifi, túl rugalmatlan stb.
És igen ez mind igaz (részben vagy egészben), de ezektől függetlenül valami megoldás kell. És a fanyalgóktól eltérően nem azonnali lesz a váltás, hanem lépésről lépésre történik majd meg.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.08.04. 15:17:04

@VHB:

Ki fizeti a biztosítási díjat? Mert abból, amit belinkeltél, nagyon úgy tűnik, hogy a vásárló fizeti, nem a gyártó. Ami azért fontos, mert korábban @Lámlenge: írta, hogy sok gyártó köt ilyen biztosítást. Nos, itt úgy látszik, a vevő fizeti a biztosítási költségeket. Ez esetben pedig Lámlenge nem bizonyította az állítását - talán azért is nem írt azóta?

"A te kommentetdben említett 20-25 éves garanciát a gyártó biztosítja a forgalmazó felé"

Itt valami félreértés van. Én nem írtam semmiféle 20-25 éves garanciáról, ezt mások bizonygatták. Én max. kételkedve kérdeztem felőle.

"100% az első két évben, 95% 12 éves korig, majd 90% 25 éves korig."

"OUR MODULES OFFER THE HIGHEST WARRANTY IN THE MARKET, 25 YEARS POWER OUTPUT WARRANTY:
A. 95% 12 YEARS
B. 90% 25 YEARS
C. 12 YEARS PRODUCT WARRANTY"

Ebben azért van egy adag csalás! Először is a termékgarancia csak 12 év, mi lesz utána?

De a lényeg az, hogy a grafikon szerint (Specification Sheet) a standard napelemek eleve, már az első évtől 80% (a nagyított rész szerint 85%) teljesítménnyel indulnak (sötét terület)? Ezt meg honnan veszik?

A másik az, hogy átlag 4% pozitív toleranciáról írnak. Ami pusztán annyit jelent, hogy a szokásoshoz képest 4%-kal kisebb névleges teljesítményt adnak meg, s ahhoz képest persze kisebb lesz a teljesítmány idő szerinti romlása. :D

VHB 2014.08.04. 16:13:10

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Ehh. Akkor essünk neki.

Amit linkeltem az UK helyi extra biztosítás. Más országokban eltérő lehet, ha van egyáltalán. Mint vevő persze, hogy te fizeted, de benne van az árban. Minden UK-ben eladott napelemre vonatkozik. Tehát ez egy dolog. A másik dolog, amikor a gyártó és a nagyker/forgalmazó állapodik meg. Nos ezek nem publikusak, de léteznek még azért.
Nincs csalás a dologban csak eltérő garanciákról beszélünk. Vö.: autóipar 1-3 év teljeskörű garancia 10-15 átrozsdásodás elleni garancia.
A grafikon pedig a gyártó szempontjából kimutatható többletet hangsúlyozza az övéket 100%-ra pozicionálva és ahhoz képest a standard. Vedd észre, hogy a szürke sáv 4 elemből tevődik össze: watt - hatékonyság - hozam - ktg hatékonyság. De igazad van abban, hogy ez marketing, nem is ez a része a lényeg, hanem a gari.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.08.04. 18:53:47

@VHB:

"A másik dolog, amikor a gyártó és a nagyker/forgalmazó állapodik meg. Nos ezek nem publikusak, de léteznek még azért."

Vagyis fogalmunk sincs a feltételekről. Ahogy arról sem, vonatkozik-e a teljesítményre. Ahhoz ui. látni kellene a gyártó vevőnek nyújtott garanciáját.

"Nincs csalás a dologban "

Igazad van, közben átírtam a kommentemet, azért lett félreérthető. A csalást csak a százalékokra értettem, nem a garanciaidőre.

"A grafikon pedig a gyártó szempontjából kimutatható többletet hangsúlyozza az övéket 100%-ra pozicionálva és ahhoz képest a standard. "

Lehet, hogy így van, de akkor is igen buta marketing. Sokkal ütősebb lenne a konkurenciát 100%-ra tenni, és aztán a saját terméket afölé. Ha többletről beszélünk, akkor eleve többletet kell mutatni, nem az alap 100%-ot. Szerintem ez igazi csalás, mert a konkurenciát becsmérli - természetesen márkanevek nélkül, de azt hiszem, nálunk ennél kevesebbért is kijárna egy GVH-bírság.

"Vedd észre, hogy a szürke sáv 4 elemből tevődik össze: watt - hatékonyság - hozam - ktg hatékonyság."

Ezt nem látom. Az y tengelyen a POWER szó szerepel, az x tengelyen a YEARS. Ez elég egyértelmű. Amit te említesz, az inkább csak szlogen.

Gábor Fazekas 2014.08.04. 22:43:59

Van egy elméletem erről a posztról. Nem nagyon érdemes magunkat túráztatni rajta, akár műszaki, akár REÁLgazdasági szempontból szeretnénk elemezni, mert éppen abban vagyunk otthon.
Ugyanis ez a kis poszt nem ezekről szól. Ez kérem, a szóbeli pénzügyi lufifújás tipikus esete, annak teljes tárházával. Sajnálom, ennél azért többre képes általában a szerző, de hát mégiscsak közgazdász, valamint egy (megújuló) energetikába befektető vállalat vezérigazgatója.
Egyébként nem lehet túl meglepő, kiveri az ember szemét, annyiszor szerepel a "befektetés" szó a szövegben. Aki műszaki szempontokra gerjed? A 10. pont összefoglalja a lényeget. Aki reálgazdasági szempontokra? Arról nem sokat ír ez a poszt. De összefoglalom én egy mondatban a peremfeltételt. Amikor kifogy az olaj, a földgáz, a szén, és az urán.
Aztán ki-ki döntse el maga, hogy a műszaki megbízhatóságot, a pénztárcát és a tőkepiacok egészségét milyen sorrendbe rakja, miközben a fenntarthatóság felé tör. Mert ugyebár mindenki elkötelezte magát a fenntarthatóság mellett, kivétel nélkül. A maga módján mind a 7 milliárd jómadár elkötelezett. ;)
süti beállítások módosítása